HÍREK
A Rovatból

Hegedűs Zsolt: A szívhangrendelet egy kormányzati megrendelés volt

Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán bírálta a rendeletet. Szerinte a jogszabályt nem szakmai evidencia, hanem politikai elvárás alapján a Belügyminisztériumban írták.


Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.

A bejegyzés szerint

a valódi kérdés az, létezik-e bizonyíték arra, hogy a magzati szívműködés Dopplerrel történő hallhatóvá tétele befolyásolja a várandós döntését a terhességmegszakításról,

és ha igen, milyen szakmai, bioetikai és betegjogi kockázatokkal jár ez. A poszt szerint a „szívhangrendelet” erre az előfeltevésre épült.

„A normaszöveg a Belügyminisztériumban, kormányzati megrendelésre készült.”

Vagyis előbb megszületett egy politikai-jogi elvárás, és csak ezután próbálták azt szakmai keretbe illeszteni – állítja a miniszter. Hegedűs szerint ez a történet egyik legfontosabb pontja.

Hozzáteszi, nem a szakma állította elő az ezt megalapozó evidenciákat, és nem készült előzetes bioetikai, betegjogi, emberi jogi vagy hatásvizsgálati elemzés. A szakma egy kész politikai döntéssel szembesült, amelyet utólag kellett beilleszteni egy szakmai ajánlásba.

Kiemeli a különbséget, hogy a magzati szívműködés képi megállapítása és a „szívhang” hallhatóvá tétele nem ugyanaz. Míg előbbi ultrahangos módszerekkel is megállapítható, a hallhatóvá tétel Doppler-technikát jelent, amelyre a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (ISUOG) biztonsági állásfoglalása szerint az első 13+6 hétben külön óvatossági szabályok vonatkoznak.

A poszt idézi az ajánlást, miszerint ez „nem rutinszerűen, hanem klinikai indikációval, alacsony expozícióval és a lehető legrövidebb ideig alkalmazható a potenciális magzati biofizikai kockázat miatt.”

A kérdés az, hogy „szabad-e egy orvostechnikai eljárást nem diagnosztikai, hanem döntésbefolyásolásra szánt politikai-adminisztratív eszközzé tenni.”

Hegedűs szerint a szakma végül próbált kárt mérsékelni, és az egyik kulcspont az lett, hogy bekerült: orvosi ellenjavallat esetén a Doppler-vizsgálatot nem kell elvégezni. „Ez nem technikai apróság. Ez volt az a szakmai menekülőút, amely lehetővé tette, hogy a politikailag kikényszerített szabály legkárosabb végrehajtását sok esetben el lehessen kerülni.”

Így előállhatott az a helyzet, hogy a politikusok learatták az ideológiai-politikai babérokat, miközben erősen kérdéses, hogy a rendelet lényegi eleme a gyakorlatban hányszor valósult meg. A poszt legfontosabb tanulságaként azt vonja le, hogy a szívhangrendelet politikai döntésként született meg, amit utólag próbáltak szakmai ajánlásként működtetni egy abortusz témájában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Itt Németországban nincs internet” – Magyar Péter Schmidt Mária hírhedt mondatával üzent a Fidesznek
A kormányfő egy rövid, ironikus Facebook-posztban reagált a Fidesz egy meg nem nevezett felszólítására. A bejegyzésben a Terror Háza főigazgatójának egy korábbi, sokat vitatott kijelentését idézte fel a németországi internet hiányáról.


Magyar Péter a közösségi oldalán egy rövid, ironikus bejegyzésben reagált arra, hogy a Fidesz felszólította, uralkodjon magán, ha az államfőről beszél.

Ő erről azt írta,

„Valamire felszólított a Fidesz, de sajnos nem tudom elolvasni, mert itt Németországban nincs internet (Schmidt Mária megmondta).”

A szurkálódat azzal a szarkasztikus megjegyzéssel zárja, hogy a Fidesz–KDNP alternatív, mára már elavultnak számító technológiákkal juttassa el hozzá az üzenetét:

„Küldjétek faxon, vagy DVD-n!”

Schmidt Mária fideszes történész egy 2019-es interjúban azt találta mondani, hogy „ott nincs wifi meg internet Németországban, mert nagyon le vannak maradva, ott középkori állapotok vannak ebből a szempontból”. A zavaros eszmefuttatás egyébként arról szólt, hogy Németországnak nincs saját 5G technológiája, ezért más országokra kell támaszkodnia.

A kormányfő később - mintegy demonstrálva, hogy a „középkori” Németországban is van net - egy fotót posztolt magáról, ahol a brandenburgi kapu előtt egy rendőrségi motoron ül. „Oszd meg, hogy Schmidt Máriához is eljusson!” - kérte követőitől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nyakukon a határidő: 25 ezer Babaváró hiteles lehet óriási bajban, milliós büntetés fenyegeti őket
Az MNB friss jelentése szerint közel 25 ezer babaváró hiteles párnak kellhet milliós összeget fizetnie, az igénybe vett kamattámogatások után. A gyermekvállalásra adott, meghosszabbított határidő július 1-jén jár le.


A Babaváró hitelszerződések teljesítésére adott haladék 2026. július 1-jén lejár, és akik eddig nem teljesítették a gyermekvállalást, azok komoly fizetési kötelezettséggel szembesülhetnek.

A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint kevesebb mint egy hónap múlva közel 25 ezer babaváró hitelszerződés járhat le, az érintett pároknak rövid időn belül több millió forintot kellhet egy összegben visszafizetniük.

A jegybank Pénzügyi stabilitási jelentésének legfrissebb adatai szerint a 2026 közepén lejáró határidejű babaváró hitelszerződések egyötödénél nem született meg a vállalt gyermek.

Ez összesen 24,7 ezer szerződést és 182 milliárd forintnyi hitelállományt érint.

A nem teljesítők aránya a tavalyi év végén a 2019-ben kötött szerződéseknél 17, a 2020-asoknál 21, míg a 2021-eseknél 23 százalék volt.

A visszafizetendő kamattámogatási összeg jelentősen eltérhet a hitelfelvétel időpontjától függően.

A számítások szerint azoknak, akik a program indulásakor, 2019 júliusában vették fel a hitelt, közel 3,7 millió forintot kell visszafizetniük.

Ha valaki egy évvel később, 2020 júliusában szerződött, 2,6 millió forint alatti összeggel számolhat.

A szabályok szerint a határidő lejárta után az érintetteknek egy összegben, a hatósági határozat véglegessé válását követő 120 napon belül kell visszafizetniük az első öt évben igénybe vett teljes kamattámogatást.

A mostani helyzetet egy két évvel ezelőtti kormánydöntés idézte elő. Akkor egységesen 2026. július 1-ig hosszabbították meg a gyermekvállalási határidőt azoknál a szerződéseknél, amelyeknél az eredeti öt év 2024. július 1. és 2026. június 30. között járt volna le. Emiatt a 2019-ben, 2020-ban és 2021 első felében kötött babaváró hitelt igénylő párok határideje egyszerre, egy napon jár le.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leváltották a Katasztrófavédelem és a Büntetésvégrehajtás vezetőit
Pósfai Gábor belügyminiszter kedden felmentette tisztségéből Góra Zoltánt és Tóth Tamást. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság élére Varga Ferenc, a Büntetés-végrehajtás élére Schmehl János került.


Felmentette a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőjét kedden Pósfai Gábor belügyminiszter. A tárca közleménye szerint tisztségéből távozik Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint Tóth Tamás, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője

A katasztrófavédelem élére Varga Ferencet nevezték ki, míg a büntetés-végrehajtás vezetésével Schmehl Jánost bízták meg.

Az új vezetők mindketten a szervezeten belülről, magas beosztásból lépnek előre - írta az Index az MTI alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán bejelentette, hogyan fog zajlani a közmédia átalakítása
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterminiszter egy uniós biztossal való tárgyalás után közölte, hogy a kormány megkezdi a közmédia reformját. A folyamat részeként társadalmi egyeztetést is indítanak a közszolgálati média feladatairól.


Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden felvázolta a közmédia átalakításának tervét.

Azt írta: „Két lépésben alakítjuk át a közmédiát, ennek részeként társadalmi egyeztetést is indítunk arról, mi az emberek szerint a közmédia dolga, feladata. A szakemberek és a társadalom bevonására, párbeszédre van szükség.”

A miniszter annak apropóján posztolt erről, mert többek között erről beszélt „Michael McGrath-tal, az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és igazságügyért felelős biztosával, aki az évente esedékes jogállamisági jelentés előkészítése keretében látogatott el minisztériumunkba.”

"A tárgyaláson elmondtam azt is, tudjuk, hogy az emberek azonnali változást akarnak a közmédia ügyében: ezen az úton el is indultunk, de ezt a változást a törvények, az Alkotmány betartásával tehetjük meg”.

A közmédia átvilágítása már elindult, a kormány megalakulása után megkezdték a munkát. Ennek végén szerinte „egy olyan közmédia jöhet létre, amely méltó Magyarországhoz, a demokráciához és az európai értékekhez is.”

„A közmédiának az embereket kell szolgálnia, nem a politikusokat és nem hatalmi érdekeket: ezt felejtették el sokan az elmúlt években.”

Magyarország szabad, független médiát érdemel, „nem háborús hergelést és hazugságokat”. A poszt azzal zárul, hogy a független újságírók megérdemlik, hogy „16 év után végre már nem egy őket lehallgató, kémlelő, elnyomó rendszer alatt dolgoznak, hanem egy szabad országban szolgálhatják tovább a nyilvánosságot.”

Múlt héten a kormány költségvetési biztost rendelt az MTVA és az NMHH felügyeletére, miután a parlament pénzügyi bizottsága elutasította a szervezetek elszámolását. Az NMHH jelezte, vitatja a lépés jogszerűségét.

Szintén múlt héten történt, hogy a Közszolgálati Testület nem fogadta el a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójának, Altorjai Anitának az éves beszámolóját, ami megnyitotta az utat a vezető leváltása előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk