Esténként rohamozzák meg a sürgősségiket a hőség miatt – Hegedűs Zsolt elmondta, milyen panaszokkal indokolt odamenni

Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, miután a Tisza Párt európai parlamenti képviselői megszavazták az új genomikus technikák (NGT) uniós deregulációját. Ezzel szerinte út nyílt a génszerkesztett növények ellenőrizetlen beáramlásának.

Azt írta, „ez a döntés érdemi módon kérdőjelezi meg Magyarország Alaptörvényének XX. cikkét, amely garantálja hazánk GMO-mentes mezőgazdaságát.” Vona szerint az ügyet eddig teljes politikai és társadalmi konszenzus övezte, ezért a Tisza állásfoglalása sokakat váratlanul ért és megdöbbentett.

A téma súlya miatt a pártelnök egyértelmű és haladéktalan választ vár a kormányfőtől három kérdésben. Ezek közül az egyik az, hogy a Tisza képviselői kaptak-e felhatalmazást a szavazásra, a másik pedig, hogy miért nem került szóba a kampányban az NGT-tervezet, különösen úgy, hogy Magyar Péter korábban az EP mezőgazdasági bizottságában ült.

Vona Gábor leszögezte, hogy a Második Reformkor támogatja az elszámoltatással kapcsolatos döntéseket, Sulyok Tamás leváltását – bár utána a közvetlen államfőválasztást képviselik –, és bizonyos garanciák mellett a közmédia reformját is. Ugyanakkor kiemelte:

Szerinte a kormány nem dönthet titokban és nem szavazhat az EP-ben felhatalmazás nélkül. Úgy látja, nincs nemzeti konszenzus a kérdésben, mivel az agráripari, a fogyasztóvédelmi és az ökológiai szervezetek másképp értékelik azt.

A pártelnök azzal zárta sorait, hogy ha a kormány mégis ragaszkodik az álláspontjához, akkor van megoldás:

Az Európai Parlament június 17-én hagyta jóvá az új genomikus technikákra (NGT) vonatkozó szabályozást. A rendelet szerint az NGT-1 kategóriába sorolt növényekből készült termékeken nem lesz kötelező a külön fogyasztói jelölés, a vetőmagokon viszont igen. Az Európai Unió Tanácsa már április 21-én elfogadta a szöveget; akkor Magyarország a javaslat ellen szavazó tagállamok között volt. A jogszabály június 26-án jelent meg az EU Hivatalos Lapjában Regulation (EU) 2026/1388 számon, és két év múlva lesz teljes körűen alkalmazandó.

Ahogy megírtuk, vasárnap délelőtt Magyar Péter egy Facebook-posztban összefoglalta kormánya első 50 napjának eredményeit. A fideszes Németh Balázs erre reagálva a saját Facebook-oldalán egy saját, „hevenyészett listát” közölt a szerinte „korántsem dicsőséges” időszakról, amelyben a miniszterelnök stílusától kezdve a gazdaságpolitikai lépéseken át az alkotmányos berendezkedést érintő változásokig számos pontot kritizált.

Azzal is vádolja a kormányfőt, hogy „behozta a neveletlen, kocsmai stílust az Országgyűlésbe”, emellett „zsarolja, fenyegeti a közjogi méltóságokat”.

Azzal folytatta, hogy „elfogadtak egy visszamenőleges hatályú alkotmánymódosítást, amely kiiktatja Orbán Viktort a politikai versenyből”, és egy olyan alkotmánymódosító javaslatot készítettek, amely szerinte „felér egy államellenes puccsal”.

A külpolitikát illetően Németh úgy látja, a kormány „lemondott Magyarország szuverenitásának egy jelentős részéről”, valamint az ország „semlegességéről az orosz-ukrán háborúban”. Szerinte a kabinet hozzájárult Ukrajna uniós csatlakozásához, és ahhoz, hogy „irdatlan mennyiségű uniós pénz menjen el ukrajnai fegyvervásárlásra”.

A személyi döntéseket bírálva azt írta, „egy liberális oktatási miniszter kezébe adta a magyar gyerekek jövőjét”, és több „szélsőségesen liberális” államtitkárt neveztek ki. Úgy látja, a kabinet „lerombolja a felsőoktatásban látványos eredményeket hozó alapítványi rendszert”, és azt sem nézi jó szemmel, hogy Magyar Péterék elindították a közmédia „beszántását”, és „megalázták a polgármestereket”.

Gazdasági téren azt nehezményezi, hogy „belerúgtak a jelzáloghiteles családokba a kamatstop eltörlésével”, és szerinte mindez a bankok érdekeit szolgálja”. Németh azt is állítja, hogy szűkítették a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelfelvételi lehetőségét, és megemlítette a védett üzemanyagár eltörlését is.

„Csak ami hirtelen a strandon eszembe jutott…” – jegyezte meg a fideszes politikus a posztja végén.

Kidőlt fa bénította meg vasárnap hajnalban a dél-balatoni vasúti közlekedést Balatonmáriafürdő és Balatonszentgyörgy között, a fennakadás pótlóbuszokat, mentesítő vonatokat és jelentősen hosszabb menetidőt hozott a Balatonra utazóknak.

A vasúttársaság tájékoztatása szerint egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre. A MÁV azt közölte,

Reggel 6 órától ideiglenes forgalmi rend lépett életbe: a Tópart expresszek helyett Balatonmáriafürdő és Balatonszentgyörgy között pótlóbuszok viszik az utasokat, míg Balatonszentgyörgy és Nagykanizsa között mentesítő vonatok közlekednek. A Balaton InterCity-járatok helyett Fonyód és Keszthely között indítottak pótlóbuszokat.

A vasúttársaság arra is felhívta a figyelmet, hogy „a déli parton haladó vonatok tényleges helyzete esetenként a Vonatinformációs térképen nem követhető”.

A Déli-parti InterRégiók esetében a Balatonmáriafürdő és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon kell átszállni, a Fenyves expresszeknél pedig Fonyód és Balatonszentgyörgy között járnak a pótlóbuszok.

Magyar Péter vasárnap egy Facebook-posztban értékelte kormánya első 50 napját. Azt írta:

A gazdasági eredmények között említette, hogy megállapodtak 6000 milliárd forintnyi uniós pénz hazahozataláról, az infláció évek óta a legalacsonyabb, a forint több mint négy éve nem volt ilyen erős, és jelentősen olcsóbb lett a magyar államadósság finanszírozása. Hozzátette, hogy „az üzemanyag már jóval olcsóbb, mint a védett ár volt.”

Azzal folytatta, hogy hogy a kormány elindította a „valaha volt legerősebb korrupcióellenes küzdelmet, a Tisztítótűz-műveletet, és rövidesen feláll a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal.

Az alkotmányos és jogállami lépések között szerepel, hogy elfogadták a miniszterelnöki mandátum nyolc évben korlátozását, megkezdték a közérdekű alapítványokba kiszervezett állami vagyon visszavételét, és megszüntették a rendeleti kormányzást.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és teljes jogú tagja marad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Megteremtették a független és pártatlan közmédia feltételeit, és betiltották a gyűlöletkeltő politikai hirdetéseket.

A kormányzati struktúrát érintően önálló oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi és vidékfejlesztési minisztériumokat hoztak létre.

A szociális intézkedések sorában leállították a devizahiteles ügyekben a végrehajtást és a kilakoltatást, valamint megkezdték a vagyonadó és az iskolakezdési támogatás bevezetésének előkészítését.

A külpolitika terén Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy „visszatértünk Európába”. Újraindították a Visegrádi Négyek együttműködését, és elérték, hogy a kárpátaljai magyar közösség visszakapja a nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogait.

Szimbolikus lépésként megnyitották a Karmelita kolostort és a „luxusminisztériumokat”, a miniszterelnöki irodát pedig egy egyszerű minisztériumi irodába költöztették.

– összegzett a miniszterelnök.