Hegedűs Zsolt a kormány kiszivárgott egészségügyi tervéről: Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
– írja.
A Tisza Párt politikusa felteszi a kérdést, hogy a Fidesz–KDNP miért nem alkotott saját, átfogó stratégiát, helyette pedig miért fizetett ki több száz millió forintot egy külső tanulmányra, amit aztán 2030-ig titkosított. Szerinte a válasz az,
– fogalmaz.
Hegedűs Zsolt kitér Takács Péter egészségügyi államtitkár egyik állítására is, aki korábban azt mondta, hogy 70–80 döntés-előkészítő anyag létezik az egészségügyben, és a BCG-tanulmány csak egy a sok közül. Felidézi, hogy ezt „A Belügyminisztérium végül maga cáfolta egy per során” – állítja a posztban. Hozzáteszi, a bírósági eljárásban kiderült, hogy ez az állítás nem állta meg a helyét, a minisztérium pedig később visszavonta az erre épülő érvelését.
– írta.
A politikus szerint a kiszivárgott anyagból súlyos dolgok derülnek ki.
Hegedűs szerint a tanulmány a magánfinanszírozású ellátások erősítését is javasolta, ami állítása szerint meg is történt az elmúlt években. Úgy látja, a valóság ma az, hogy kórházi ágyak szűnnek meg, osztályok zárnak be, nőnek a várólisták, és egyre több ember kényszerül fizetni az ellátásért, miközben az állami rendszer gyengül.
Posztját azzal zárja, hogy az egészségügyről nyíltan kell beszélni, a szakmával és a lakossággal együtt kell dönteni, és a lakosságközeli biztonságos ellátást helyre kell állítani.
Ahogy arról már a HVG alapján korábban beszámoltunk, a Boston Consulting Groupot 2020 májusában bízta meg a Belügyminisztérium egy átfogó egészségügyi reformjavaslat elkészítésével. A dokumentumot „döntés-előkészítő” anyagnak minősítették. A K-Monitor civil szervezet hiába próbálta több perben kikényszeríteni a nyilvánosságra hozatalát, 2024 júniusában
A peres iratokból és minisztériumi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a BCG a rendszer centralizálását, kórházi funkciók megyei szintű összevonását, az alapellátás átalakítását és a szakrendelők önkormányzati hatáskörből való kivonását javasolhatta. A kormányzat hivatalosan sosem erősítette meg a sajtóban keringő, intézmény- és ágyszámcsökkentésről szóló konkrét számok hitelességét.
A Budai Egészségközpont például 26 milliárd forintos állami támogatást kapott egy 62 milliárdos kórházberuházáshoz, míg egy OTP-csoporthoz köthető intézmény sajtóinformációk szerint több mint 30 milliárd forintos kormányzati forrásból épít magánkórházat. Ezzel párhuzamosan az állam bizonyos területeken, például a NEAK-finanszírozott radiológiai szolgáltatások esetében, igyekezett visszaszorítani a magánszolgáltatók szerepét a közellátásban.
