Havas Henrik a TV2-ről: „Úgy voltam vele, ha ezek ennyire hülyék, mit huzakodjak velük, havi négymillióért hajlandó voltam bohóckodni”
Havas Henrik az RTL Klubnál adásonként kétszázötvenezerért, vagyis havi egymillió forintért szerepelt a Heti hetesben, a TV2 ennek négyszeresét fizette neki a Mokkáért. Az újságíró ennek ellenére azt mondta a 24.hu-nak adott interjúban: megbánta, hogy belevágott a tévézésbe. A beszélgetésből ezen felül az is kiderül, hogy Havasnak saját háza van Tenerifén, az eredeti családneve Rokobauer, és biztos abban, hogy sikeres hollywoodi forgatókönyvíró lehetett volna.
– felelte arra a kérdésre Havas Henrik, hogy nem volt-e fura a TV2-ben azokat a politikusokat kérdezni, akiken nem sokkal korábban még a Heti Hetesben viccelődtek. Az újságíró ezután elárulta azt is, hogy mennyiért vállalta a felkérést:
Havas ennek ellenére utólag már bánja, hogy tévézni kezdett.
„A legkomolyabban megbántam, hogy belevágtam a televíziós cirkuszba. Mondjuk jól szórakoztam, de így utólag, Jézus Mária, borzasztó az egész! Kizárólag írnom kellett volna. Bármit. Mindenre alkalmas lettem volna, ami írás” – mondta a riporter, aki később ennél konkrétabban is fogalmaz a képességeivel kapcsolatban: „...az jutott eszembe a kórházi ágyon, hogy az én képességeimmel simán lehettem volna menő forgatókönyvíró Hollywoodban.”
A beszélgetésből kiderül, hogy szeptemberben szívműtéten esett át, ennek kapcsán pedig szóba került az is, hogy saját háza van Tenerifén.
- „Szeptemberben egy hetet kórházban töltöttem, semmi különös, szívműtét, billentyűcsere. Indulás előtt gondolkodtam, mit vigyek olvasni. Az e-bookomon, amit kizárólag repülőgépen olvasok, ugyanaz van fönt évek óta: Norman Mailertől A hóhér dala. Nyolcszáz oldal. Ferihegyről öt óra tíz perc a repülőút Teneriféig, a házunkig, erre tökéletes...
- Van háza Tenerifén?
- Miért ne lenne? Hát miért törtem magam a Nap-keltében meg a Mokkában meg mindenhol?!”
Édesapjáról beszélve elmondja, hogy jól focizott, a beceneve pedig Róka volt, ami az eredeti családnevükből ered.
„A lényeg, hogy fatert leszovjetbérencezték, feldobták a teherautóra, anyám hiába üvöltötte, hogy a férje a lábát se tette ki két hete, merthogy ő, mármint anyám meg a nagyanyám nem engedte, mégis vitték. Felfoghatatlan szerencse, hogy az egyik felkelő megsajnálta fatert, mondta, hogy két gyereke van, engedjük el. Úgyhogy megálltak a Soroksári úton, jelezték faternak, menjen haza, mégse végezzük ki. És fater hazajött. De mindezt szintén szilánkokból raktam össze, sose beszéltük meg. Ja, Havas úgy lett belőle, hogy a vasút politikai osztályán szólhattak neki, hogy Rokobauer elvtárs, ilyen fontos pozíció betöltőjénél nem szerencsés a németes név.”
Több verzió is van, hogy ezután miért lettek Havasok: az egyik szerint az apja egyik barátját hívták így, a másik szerint pedig épp ott nyílt ki a telefonkönyv.
A korábban dagantos betegségen is áteső Havas Henrik azt is elárulja, hogy nem fél a haláltól, de a szenvedés és a leépülés „kínos lenne”. Az újságíró talán ezért is pártolja az eutanáziát.
– mondta Havas, aki azt is elárulja, hogy hisz a tudományban, de a magyar egészségügyben nem. Állítása szerint soha nem keresett munkát, mindig őt keresték, még akkor is, amikor az Ulpius kiadó szerződést ajánlott neki: „Egyszer az Ulpius vezetője is kért, hogy szerződjem hozzá. Mondom: keveset hallottam magáról, de az is rossz, mégis, hogy gondolja?! Engem?! Maga?! Az Ulpiushoz?! Jó, hát elég genya tudok lenni, az az igazság. Na, mindegy. Mondja a fickó, hogy együtt kurva sok pénzt kereshetnék. Mondom: én már most kurva sok pénzt keresek, engem pénzzel motiválni nehéz. Kérdi, van-e fogalmam, milyen példányszámban adja ki Frei Tamást, merthogy százezer fölött. Mondom: a százezer tényleg komoly, onnan tudom, hogy a kilencvenes években több könyvem is jócskán meghaladta a százezret.”
Amikor az interjú végén szóba kerül az életműve, Havas úgy fogalmaz:
