A G7 által kiszúrt döbbenetes pénzügyi adatokat böngészve kiderült, hogy egy eddig szinte ismeretlen magyar üzletember, T. János György két cége összesen 13,5 ezer milliárd forint felett diszponál, ami nem is kevés, ha azt nézzük, hogy Mészáros Lőrinc vagyonát sem becsülik 1 ezer milliárd forint fölé.
Az egyik rejtélyes cég, a Donor Zrt., amelyről eddig nem sokat hallottunk, a 2023 végi beszámoló szerint 6534 milliárd forintot tudhat magáénak. Ami még furcsább, hogy a cég hivatalosan hibernált állapotban van, bevétele vagy költsége nincs, és alkalmazottak sem dolgoznak ott. Mindezt egy olyan cég, amit alig egy éve, 2022 novemberében alapítottak.
Tavaly decemberben a cég egyedüli tulajdonosa tőkeemelés keretében 4532 milliárd forintot pakolt bele a vállalatba, amihez jön még egy 2002 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettség is. Az egész sztori legbizarrabb eleme, hogy az összes pénz egyetlen részvényestől, azaz T. János Györgytől származik.
De ezzel még nincs vége a furcsaságoknak.
T. János Györgynek van egy másik, szintén misztikus cége is, a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt., amely szintén gigantikus, 5099 milliárd forintos tőkeemeléssel büszkélkedhet tavaly év végén. És hogy még cifrább legyen: ennek a cégnek is van nagyjából 2000 milliárd forint tartozása, megint csak a tulajdonosnak.
Mindkét cég portfóliója pofonegyszerű: minden pénzük brazil államkötvényekbe van fektetve. És itt jön a feketeleves: a lap szerint az értékpapírok lejárati dátumai gyanúsak, mivel elvileg nem is létezik 12 év múlva kifutó brazil dollárkötvény.
Ha ez az egész pénz valóban brazil kötvényekben van, T. János György Brazília egyik legnagyobb hitelezője lenne, hiszen a két cég vagyona a dél-amerikai ország teljes adósságállományának kb. 2,5 százalékát teszi ki.
T. János György, a Máltán élő magyar üzletember, aki e két céggel Európa ötödik, a világ 36. leggazdagabb embere lehetne, már feltűnt a Paradise Papers offshore-botrányban is. A két cég vagyona akkora, hogy másfélszer többnek számít, mint a 100 leggazdagabb magyar összvagyona.
A G7 által kiszúrt döbbenetes pénzügyi adatokat böngészve kiderült, hogy egy eddig szinte ismeretlen magyar üzletember, T. János György két cége összesen 13,5 ezer milliárd forint felett diszponál, ami nem is kevés, ha azt nézzük, hogy Mészáros Lőrinc vagyonát sem becsülik 1 ezer milliárd forint fölé.
Az egyik rejtélyes cég, a Donor Zrt., amelyről eddig nem sokat hallottunk, a 2023 végi beszámoló szerint 6534 milliárd forintot tudhat magáénak. Ami még furcsább, hogy a cég hivatalosan hibernált állapotban van, bevétele vagy költsége nincs, és alkalmazottak sem dolgoznak ott. Mindezt egy olyan cég, amit alig egy éve, 2022 novemberében alapítottak.
Tavaly decemberben a cég egyedüli tulajdonosa tőkeemelés keretében 4532 milliárd forintot pakolt bele a vállalatba, amihez jön még egy 2002 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettség is. Az egész sztori legbizarrabb eleme, hogy az összes pénz egyetlen részvényestől, azaz T. János Györgytől származik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.
Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.
Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.
Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.
Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.
A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.
A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.
A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.
A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.
Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.
Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott egy újabb telefonbeszélgetés: Szijjártó Péter személyes segítséget ajánlott Lavrovnak, aki egyszerűen csak kinevette
A telefonbeszélgetés leirata szerint a magyar külügyminiszter személyes segítséget ajánlott Lavrovnak. Az orosz külügyminiszter a felajánlást nevetve utasította vissza, miközben a Wagner-csoport zsoldosai éppen Moszkva felé tartottak.
„Ha valaha bármire szükséged lenne személyesen, csak szólj nekem!” – ezzel a mondattal ajánlott segítséget Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak 2023. június 24-én délután, a Wagner-csoport fegyveres lázadásának legfeszültebb óráiban.
A telefonbeszélgetés leiratát Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hozta nyilvánosságra Substack-oldalán. A dokumentumot a VSquare közép-európai oknyomozó portál és több nemzetközi partnere szerezte meg a „Kreml Forródrót” elnevezésű projekt keretében.
A leirat szerint a magyar külügyminiszter aggódva érdeklődött az oroszországi helyzet és Lavrov személyes hogyléte felől. „Helló. Csak azt akartam tudni, hogy urai vagytok-e a helyzetnek, és hogy te jól vagy-e?” – kezdte a hívást Szijjártó. Rákérdezett arra is, hogy sikerült-e megállítani a Wagner-zsoldosok Moszkva felé tartó előrenyomulását, és hogy igazak-e a hírek, melyek szerint Vlagyimir Putyin elnök és Mihail Misusztyin miniszterelnök elhagyták a fővárost.
Szergej Lavrov a beszélgetés során végig magabiztosan és lekezelően reagált, a helyzetet teljesen kézben tartottnak állította be.
Közölte, hogy a hadsereg pontosan tudja, mit kell tennie, és a vezetők távozásáról szóló híreket órákkal korábban cáfolták. Amikor Szijjártó ismét a személyes biztonságáról kérdezte, Lavrov annyit mondott: „Teljesen. Több mint rendben.”
A beszélgetést a magyar külügyminiszter személyes segítségnyújtási ajánlata zárta, amire az orosz diplomácia vezetője nevetve válaszolt.
„Nincs szükségem semmire. Nincs semmi probléma. Köszönöm, hogy hívtál.”
A telefonhívásra abban az időszakban került sor, amikor a közösségi médiában olyan hírek terjedtek, hogy Putyin egyik elnöki gépe felszállt Moszkvából. Ezt a Kreml szóvivője később cáfolta, ahogy a miniszterelnök távozásáról szóló pletykákat is. A Wagner-lázadás még aznap este véget ért, miután Aljakszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével alku született. Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér és a Wagner-csoport több vezetője két hónappal később egy repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette.
„Ha valaha bármire szükséged lenne személyesen, csak szólj nekem!” – ezzel a mondattal ajánlott segítséget Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak 2023. június 24-én délután, a Wagner-csoport fegyveres lázadásának legfeszültebb óráiban.
A telefonbeszélgetés leiratát Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hozta nyilvánosságra Substack-oldalán. A dokumentumot a VSquare közép-európai oknyomozó portál és több nemzetközi partnere szerezte meg a „Kreml Forródrót” elnevezésű projekt keretében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterhez fordult Ráthonyi-Palácsik Tímea: javaslata nők ezreinek adhat reményt
Ráthonyi-Palácsik Tímea a Tisza Párthoz intézett üzenetében a meddőségi eljárások szabályainak felülvizsgálatát kérte. Javaslata szerint a genetikai szűréssel csökkenthetők lennének a sikertelen beültetések.
„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.
A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.
„Bízom abban, hogy a jövőben olyan szakmai és társadalmi párbeszéd alakul ki, amely lehetővé teszi a meddőségi kezelések korszerűsítését Magyarországon” – fogalmazott.
Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.
Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.
Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.
„Időt veszítenek, műtétekkel a méhük sérül (egy esetleges műtéti beavatkozással, ha a baba nem fejlődik tovább), a lelki traumáról nem is beszélve…” – mondta.
A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.
„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.
A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A V4 az egyik legnagyobb hatalom lesz” - Főképp erejével dicsekedett a Visegrádi Együttműködés a gödöllői találkozón
Magyar Péter miniszterelnök a gödöllői V4-csúcson egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonal tervét adta át partnereinek. Babis, Tusk és Fico is arról beszélt, hogy a blokk rendkívül erős lesz, ha együttműködik.
„The V4 is back” – ezzel a felkiáltással jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedden Gödöllőn, hogy a visegrádi országok együttműködése visszatért. A Tisza Párt választási győzelme óta tartott első V4-csúcson a kormányfő egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonalra vonatkozó tervet is átadott lengyel, cseh és szlovák kollégájának. A Grassalkovich-kastélyban tartott találkozón Donald Tusk, Andrej Babiš és Robert Fico is részt vett, a megbeszélésekről a Portfolio.hu tudósított.
A legfontosabb bejelentés szerint a magyar kormány célja, hogy a négy visegrádi fővárost összekötő gyorsvasút tervére már az év második felében esedékes szlovák elnökség idején megszerezzék az Európai Unió pénzügyi támogatását is.
A felek megállapodtak abban is, hogy visszatérve egy régi gyakorlathoz, az uniós csúcstalálkozók előtt egyeztetik álláspontjaikat, és igyekeznek minél több kérdésben egységesen fellépni.
A V4-ek elnökségét az év második felében adó Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico az együttműködés alapelvét így fogalmazta meg:
„Nagyon erősek voltunk, és ismét nagyon erősek akarunk lenni.”
Fico hozzátette, a közös munka érdekében kerülni fogják a vitás kérdéseket. „Nem teszünk az asztalra olyan témákat, amelyek elválasztanak minket” – mondta. A szlovák elnökség négy pillérre épül majd: az európai versenyképesség erősítésére, az EU bővítésére, a védelmi ipari együttműködésre, valamint az emberek közti kapcsolatok elmélyítésére.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy ha a V4-ek az őket összekötő ügyekre koncentrálnak, akkor Európa meg fogja hallani a hangjukat, és a szövetség útmutatásként szolgálhat más európai országok számára is.
„A V4 az egyik legnagyobb hatalom lesz” – vetítette előre Tusk.
Andrej Babiš cseh kormányfő szerint ez a négy ország Európa jövője, és kezdeményezte az ETS1-szabályozás felülvizsgálatát.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón kitért a lengyel-magyar viszonyra is, amely szavai szerint az előző kormányzás idején megromlott, de most felemelő érzés volt számára érezni a lengyel embereken, hogy újjáéled a két nép közötti történelmi szövetség.
A miniszterelnök szerint egy éven belül már egyértelműen látszódni fognak a V4-együttműködés érdemleges hatásai.
„The V4 is back” – ezzel a felkiáltással jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedden Gödöllőn, hogy a visegrádi országok együttműködése visszatért. A Tisza Párt választási győzelme óta tartott első V4-csúcson a kormányfő egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonalra vonatkozó tervet is átadott lengyel, cseh és szlovák kollégájának. A Grassalkovich-kastélyban tartott találkozón Donald Tusk, Andrej Babiš és Robert Fico is részt vett, a megbeszélésekről a Portfolio.hu tudósított.
A legfontosabb bejelentés szerint a magyar kormány célja, hogy a négy visegrádi fővárost összekötő gyorsvasút tervére már az év második felében esedékes szlovák elnökség idején megszerezzék az Európai Unió pénzügyi támogatását is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
