Egy újabb ukrán katona vesztette életét csütörtökön tüzérségi támadás következtében a Donyec-medencei fronton - jelentette az ukrán hadműveleti parancsnokság.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte, hogy ő már a tizenegyedik ukrán katona, aki az elmúlt két hétben meghalt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében, ahol az utóbbi időben jelentősen kiéleződött a helyzet.

A kijevi katonai közlemény szerint az ellenséges erők ötször sértették meg csütörtökön, éjféltől reggel 7 óráig a tűzszünetet, ebből egy alkalommal polgári infrastrukturális létesítményre nyitottak tüzet.

"Az orosz megszálló csapatok támadásaira az ukrán védelmi erők viszonozták a tüzet" - írta a közleményben a parancsnokság sajtóosztálya. A jelentésben hozzátették, hogy előző nap hét tűzszünetsértést jegyeztek fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a Donyec-medencei válságövezetbe látogatott. Az elnöki iroda közleménye szerint azokat a helyszíneket keresi fel, ahol az utóbbi időben sorozatosan történtek tűzszünetsértések, ukrán katonák estek el és sebesültek meg.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál, idézve a CIT következtetését azt írta, hogy az orosz erők elrendezése "inkább támadó, mint védekező jelleget mutat".

Ruszlan Levijev, a CIT vezetője a BBC Ukrajinának elmondta, hogy helyi lakosok által készített videofelvételek alapján találták meg a Voronyezs közelében lévő tábort. A helybeliek az erdőben sétálva véletlenül bukkantak rá. A táborban szavai szerint nagy mennyiségű nehéz fegyver van, köztük harckocsik is. A tábor nagyjából 3-4 kilométernyi hosszú mezőn terjeszkedik.

- mondta a szakértő.

"Alaposan tanulmányozva a csapatoknak a voronyezsi területre érkezésére mutató bizonyítékokat, megtudtuk, hogy a Voronyezstől délre (mintegy 250 kilométerre az ukrán Harkiv és Luhanszk régiók határától) egy táborba koncentrálódtak, és még feltehetőleg Osztrogoszktól délre (az ukrán határtól mintegy 150 kilométerre). Az általunk megfigyelt felszerelések jelentős része a központi katonai körzethez tartozik, azaz az egységek több száz, több ezer kilométert tettek meg Voronyezsig - idézte az Ukrajinszka Pravda a CIT-et.

Kedden késő este nyújtotta be a kormány a parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel főszabály szerint őszig meghosszabbítják a most érvényben lévő veszélyhelyzettel összefüggő intézkedéseket - írja a Magyar Narancs.

Tavaly novemberben a parlament 90 napra megadta a felhatalmazást a kormánynak a rendeleti úton való kormányzásra a veszélyhelyzet alatt, ám az akkor kihirdetett veszélyhelyzet hatálya február 8-án lejárt. Február 22-én aztán a parlament elfogadta a 2021. évi I. törvényt, amely újból hatályba léptette a korábban a veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeleteket, de úgy szólt, hogy „a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti”.

Ez május 23-án következne be,

A Magyar Narancs emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években az őszi ülésszak első napját nem nagyon tartották meg szeptember 15-e előtt, ez pedig azt jelenti, hogy a törvény szövege szerint a vonatkozó kormányrendeletek sem fogják hatályukat veszteni szeptember vége előtt.

A javaslat indoklása szerint azért van minderre szükség, mert bár leszögezik, hogy „Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus világjárvány ellen”, de „az új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés”.

„A világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. A javaslat ezért szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek ideiglenes tovább alkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges” - áll a részletes indoklásban. Azaz a veszélyhelyzettel összefüggésben hozott rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnése után is hatályban maradnának.

Mindhárom, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék Derek Chauvin volt rendőrtisztet kedden, a Minneapolisban található Hennepin megyei bíróságon.

A döntést - amelyet a két nap alatt 10 és fél órás tanácskozás után hozott meg az esküdtszék - Peter Cahill, az ügy bírája ismertette. A bíró, megköszönve a tizenkét tagú esküdtszék munkáját, bejelentette: a részletes ítélet 8 héten belül várható.

Chauvin tavaly május 25-én, egy rendőri intézkedés során perceken keresztül térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán, és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta. Később a nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az áldozat szívbetegségben és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, továbbá a szervezetében rengeteg kábítószer is volt.

Az esetnek nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban. Minneapolisban és számos más amerikai nagyvárosban hetekig tartó tüntetéseket tartottak a rendőri brutalitás és fajgyűlölet ellen, de más országokban is voltak tüntetések.

„George igazsága a szabadságot jelenti mindenki számára” - fogalmazott a család sajtótájékoztatóján George Floyd testvére. Philonise Floyd azt mondta: megígéri, hogy lankadatlan lesz az igazságért folytatott küzdelme. „Minden nap meg fogom vívni a harcot, mert már nemcsak Georgeért harcolok, hanem mindenkiért ezen a világon” - mondta, majd megköszönte az ügyvédek munkáját.

Keith Ellison, Minnesota állam legfőbb ügyésze sajtótájékoztatóján a Chauvin-ügyben hozott döntést az igazságosság felé tett első lépésnek nevezte.

- fogalmazott.

Barack Obama volt amerikai elnök a Twitter közösségi oldalán úgy reagált. „Ma az esküdtszék helyesen cselekedett, de a valódi igazságossághoz sokkal többre van szükség”. Obama közleményében azt írta: tény, hogy az afroamerikaiakat minden nap másképp kezelik és az emberek félnek attól, hogy rendvédelmi szervekkel találkoznak. „Ez megköveteli tőlünk az olykor hálátlan, gyakran nehéz, de mindig szükséges munkát annak érdekében, hogy az általunk ismert Amerika jobban hasonlítson ahhoz az Amerikához, amelyben hiszünk” - fogalmazott a volt elnök.

Kamala Harris amerikai alelnök a Fehér Házban elmondott beszédében felszólította az amerikaiakat, hogy tegyenek meg mindent a faji igazságtalanságok ellen. Az alelnök szerint a keddi döntés „egy lépéssel közelebb viszi” az országot az egyenlő igazságszolgáltatáshoz. Hangoztatta:

Arról is beszélt, hogy a faji igazságtalanság minden amerikai problémája, mert visszatartja a nemzetet attól, hogy teljes mértékben kiaknázza a lehetőségeit. „Mindannyian részesei vagyunk George Floyd örökségének, és most az a feladatunk, hogy tiszteletben tartsuk ezt és tiszteljük őt” - jelentette ki Harris.

Joe Biden amerikai elnök szerint a mai ítélet egy „ritka, de óriási lépés az amerikai igazságszolgáltatás felé vezető menetben”. Beszédében úgy fogalmazott: a mai ítélet üzenete, hogy senki sem állhat a törvény felett. „De ez nem elég. Itt nem állhatunk meg. A valódi változások és reformok megvalósítása érdekében többet is tehetünk. Többet kell tennünk, hogy az ilyen tragédiák ne ismétlődhessenek meg” - hangoztatta.

Az elnök úgy vélte, az esküdtszék keddi döntése hozzájárul ahhoz, hogy az afroamerikai embereknek ne kelljen félniük, ha a rendőrséggel találkoznak. Reményét fejezte ki, hogy a szülőknek a jövőben „nem kell amiatt aggódniuk, hogy a fiaik vagy a lányaik hazajönnek-e egy bevásárlás vagy egy séta után, vagy miután a parkban játszottak”.

Biden szólt azokhoz is, akik esetleg azt tervezik, hogy az ítéletet - ahogy fogalmazott - mentségként használják az erőszakra. Azt mondta: vannak agitátorok és szélsőségesek, akiket nem érdekel a társadalmi igazságosság. „Ők a gyűlölet és a megosztottság lángját lobbantják fel. Nem hagyhatjuk, hogy sikerrel járjanak” - tette hozzá az elnök.

Kedd reggelre több háziorvos is jelezte a Telexnek, hogy oltási kampányt indított a kormány a Sinopharm vakcinájára. Az orvosoknak keddig kellett felmérniük, hogy a praxisukban hány embert tudnak beoltani a kínai készítménnyel.

Azonban a reakciókból azt derült ki, hogy az emberek körében egyre kisebb a hajlandóság a távol-keleti oltóanyag iránt. A lapnak több orvos jelezte, hogy alig pár ember van a körzetében, aki elfogadná, volt, aki úgy fogalmazott, hogy „szinte senki”.

Hétfő délután Sára Botond fővárosi kormánymegbízott mint az oltási munkacsoport vezetője levélben tájékoztatta őket arról, hogy április 25-én és 30-án „nagy mennyiségű, 1 millió honfitársunk oltására elegendő Sinopharm-oltóanyag érkezik hazánkba”, amit részben a háziorvosok között osztanak szét a praxisba regisztrált személyek száma alapján.

A körlevél legérdekesebb része viszont az volt, hogy – háziorvosok elmondása szerint – minden eddigi vakcinás levéllel szemben tartalmazott egy ilyen mondatot:

Ugyanez a mondat a Pfizerrel kapcsolatos levélben már nem szerepelt, vagyis csak a kínai vakcina beadásának ösztönzése ér meg bizonyos összeget a kormányzatnak - igaz, az nem derül ki, mennyit.

„Hát nagyon kilóg a lóláb, hogy ezt ennyire erőltetni kell” - mondta el a Telexnek egy orvos. Egy másik, Budán praktizáló háziorvos pedig arról számolt be: „a mi praxisunk is 2000 fölötti, ez alapján 90 adag vakcinát szignáltak ránk, két napunk lenne ezt eloltani, de egy nap van leadni, hogy mennyit igénylünk.

Közben a 24.hu-nak válaszolt az operatív törzs, azt írták, nincs olyan, hogy Sinopharm fejpénz. Hozzáfűzték, hogy a lap kérdései valószínűleg a vakcinák típusától független, hétvégi és munkaszüneti napra eső oltásokért járó kiegészítő díjazásra vonatkozhatott.

Van olyan orvos is, aki szakmai szempontból nem is ajánlja teljes szívvel a kínai vakcinát. dr. Eörsi Dániel például azt mondja, nagy különbség van a mostani és a februári helyzet között. Akkor a Sinopharm vakcináját vészhelyzeti forgatókönyv alapján engedélyezte hazánk. Mostanra azonban a járvány „nagyon szépen megy lefelé, és amellett, hogy megfogtuk a járványt, másrészt már van bőven oltóanyag, jön megfelelő mennyiségű igazolt hatékonyságú vakcina”- teszi hozzá.

Megfogalmazása szerint

A jelek arra utalnak, hogy a Sinopharm melletti kampányt egyelőre csak a fővárosban hirdették meg. Igaz, a számok és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek vidéken elfogadóbbak a keleti vakcinával kapcsolatban.

2527 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában hazánkban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 757 360 főre nőtt a beazonosított betegek száma - adta hírül a kormányzati tájékoztató portál.

Elhunyt 207 beteg, így az elhunytak száma 25 787 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 464 750 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 266 823 főre csökkent.

A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de a brit vírusmutáns továbbra terjed, ezért a védelmi intézkedések betartása változatlanul fontos. Minden harmadik magyar ember már kapott oltást. A magyar lakosság 34%-a már megkapta az oltást, ez összesen 3 363 596 embert jelent. Közülük 1 425 124-en már a második adagot is megkapták.