JÖVŐ
A Rovatból

Hatalmas gátat építenének, hogy megállítsák a legnagyobb grönlandi gleccser olvadását

A gát megépítése 30 évig tartana és kétmilliárd dollárba kerülne. De a mérnökök szerint ez csak töredéke annak a kárnak, amit a tengervíz-szint megemelkedése okozhat világszerte, ha elolvad a gleccser.

Link másolása

A globális felmelegedésnek évek óta egyik fenyegető szimbóluma a grönlandi jégtakaró zsugorodása. Az egykor összefüggő fehérségen egyre nagyobbak a sötét foltok, ami nemcsak a sarkköri állatok élőhelyét veszélyezteti, hanem hosszú távon a tengerek felmelegedését és szintemelkedését is maga után vonja.

Most több nagy cég összefogásával egy olyan nagyszabású geomérnöki tervet vettek fontolóra, amely egy gáttal állná útját a grönlandi Jakobshavn gleccser alapja felé szivárgó meleg tengervíznek.

Az óriásgleccser olvadásának lassítását célzó erőfeszítés az első ilyen méretű beavatkozás lenne a világon a jég megmentésére. Ha sikeres lesz, akár az Antarktisz olvadása ellen is alkalmazni lehet majd.

A norvég Aker Solutions és a londoni Arup csoport képviselői október elején Rejkjavíkban találkoztak. Mint John Moore, a lappföldi egyetem glaciológusa a New Scientist-nek elmondta, az elképzelés lényege, hogy egy előregyártott, súlyos betontalapzatot lassan beleengednek a tengerfenékbe, és ez lesz a horgonya egy úszó függönynek.

A legfrissebb kutatások megállapították, hogy a grönlandi jég alsó rétege a korábbi feltételezésekhez képest gyorsabban olvad. Moore szerint a függöny csökkenti az Atlanti-óceánból érkező meleg víz áramlását a jégtakaró alapjánál.

A grönlandi jégtakaró a második legnagyobb a világon az antarktiszi után. Tömege közel 2,6 millió köbméter. Ha elolvadna, a globális tengerszint 7,2 méterrel emelkedne meg.

Ez ugyan több száz évig is eltarthatna, de rövidtávon is 27 centiméterrel nő a vízszint Grönland olvadása miatt.

A Jakobshavn gleccser a grönlandi jégolvadás egyik legfőbb helyszíne. Az innen kiáramló jeget teszik felelőssé a 20. századi tengerszint-emelkedés 4%-áért.

Az Ilulissat fjord torkolata, ahol a gleccser befejeződik, mintegy 5 kilométer széles, és itt kellene leengedni azt a bizonyos függönyt. Moore becslései szerint a teljes költség 2 milliárd dollár körül lenne. A tudós tisztában van vele, hogy ez hatalmas összeg, de ha belegondolunk abba, hogy mibe kerülnek a tengerszint-emelkedés okozta károk, ez a költség eltörpül mellette.

Az egy méter feletti tengerszint-emelkedés hatása katasztrofális lenne. Több százmillió embert veszélyeztetne a tengerár már 2100 körül is, az anyagi kár pedig trillió dollárokban lenne mérhető.

A tervvel kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Prototípusok építésére van szükség, hogy teszteljék például, áttörhetnének-e a jéghegyek a függönyön, és felmérjék, hogy milyen hatása van a fjord tápanyag-keverékére és a halpopulációra. Ugyanakkor a függöny nem tesz semmit a gleccser jelentős és növekvő felszíni olvadásával, és Moore szerint a projekt megépítéséhez 30 év kell.

Ezenkívül mindenképpen ki kell kérni a helyi lakosság véleményét. A fjord melletti Ilulussat kisvárosban 4600-an élnek. Ilona Mettiäinen környezetvédelmi társadalomtudós úgy látja, hogy a grönlandiakat aggasztja a klímaváltozás, a tudományos alapú beavatkozással kapcsolatban azonban nemcsak pozitív vélemények vannak, hanem akadnak, akik féltik a turizmushoz és a halászathoz kötődő megélhetésüket.

Hugh Hunt, a cambridge-i egyetem mérnöke szerint a jégfüggönyök lelassíthatják, sőt, talán meg is fordíthatják az Északi-sarki és az antarktiszi gleccserek olvadását. Úgy véli, ha működnek, akkor nagyon költséghatékonyan leszünk képesek megvédeni magunkat a sarkvidéki jégolvadás okozta jelentős tengerszint-emelkedéstől.

A terv egyik pénzügyi támogatója Frederik Paulsen svéd milliárdos. Moore bejelentette, hogy egy tanácsadó testületet hoz létre, amely Grönlandra és az Antarktiszra koncentrál azzal a céllal, hogy további befektetőket találjanak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: