Zsíros ajánlatokkal csábítják Ausztriába a magyar munkavállalókat – írja a Portfolio. Nyugati szomszédunknál idén az éves bruttó átlagbér átszámítva körülbelül 21 millió forint.
Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben az Ausztriába vándorló magyarok száma megközelítette a 13 ezer főt,
2023. január elsején pedig összességében már mintegy 100 ezer magyar élt az országban.
Emellett jelentős azok száma is, akik munkavállalási céllal átmenetileg tartózkodnak Ausztriában.
A Portfolio a világ egyik vezető állásközvetítő platformjának, a Stepstone Group elemzési alapján azt írja, hogy Ausztriában a bruttó éves átlagbér átszámítva 21 millió, a medián pedig 19 millió forint. A tovább boncolgatott adatokat összevetették a KSH 2022-es magyarországi átlagbéreivel is. Ezek alapján például
a középfokú végzettségűek esetében Ausztriában az éves bruttó átlagbér átszámítva több mint 20 millió forint, míg Magyarországon 5,4 millió forint
volt tavaly.
Zsíros ajánlatokkal csábítják Ausztriába a magyar munkavállalókat – írja a Portfolio. Nyugati szomszédunknál idén az éves bruttó átlagbér átszámítva körülbelül 21 millió forint.
Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben az Ausztriába vándorló magyarok száma megközelítette a 13 ezer főt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő összeget kereshet Szijjártó Péter havi szinten is a BYD új vezetőjeként
A volt külügyminiszter a kínai BYD Global nemzetközi vezetőjeként folytatja, miután lemondott parlamenti mandátumáról. A pozícióval járó alapfizetés havi 20-30 millió forint lehet, amihez jelentős éves bónusz is társul.
„Magyarországhoz, sőt Európához már nem lesz köze Péternek” – tudta meg egy, a vállalathoz közel álló informátortól a Blikk Szijjártó Péter új, a kínai BYD-nél betöltött pozíciójáról. Bár a volt külügyminiszter valószínűleg Budapesten marad, feladatai globálisak lesznek: a cégcsoport kínai központjával, a BYD Globallal szerződött. A hírek szerint többek közt a latin-amerikai és a közép-ázsiai piacokért, az energiatárolással kapcsolatos fejlesztésekért és a teherautó-üzletág bizonyos területeiért felel majd.
Az új munkakörrel várhatóan még az eddiginél is több utazás jár, pedig Szijjártó miniszterként is sokat repült: 2024-ben 587 205 kilométert tett meg, tavaly pedig 389 308-at.
Ez a terhelés jelentős kompenzációval jár:
egy, a BYD-hez hasonló nagyvállalatnál a nemzetközi vezetői szinteken átlagosan havi 20-30 millió forintnak megfelelő fizetésre lehet számítani, amihez éves szinten akár ugyanennyi bónusz is társulhat
– írta a Blikk. Ez az összeg sokszorosa annak a bruttó 4,5-5 millió forintnak, amit egy magyar tárcavezető keresett a képviselői díjazással együtt. Szijjártó miniszterként régóta támogatta a kínai autógyártó magyarországi jelenlétét: a BYD komáromi buszgyárát több mint 900 millió forinttal, a fóti akkumulátorgyárát egymilliárd forinttal támogatta az állam, a szegedi autógyár 1,4 ezer milliárdos beruházásához pedig 46 milliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztéssel járult hozzá az ország.
Szijjártó Péter szerdán jelentette be, hogy visszaadja parlamenti mandátumát.
„A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább” – közölte a volt tárcavezető. Orbán Viktor a bejelentésre úgy reagált: „A nyár csúcsigazolása a BYD-é. Hajrá, Péter!” Az ellenzék és a civil szféra azonban élesen bírálta a lépést.
Magyar Péter miniszterelnök szerint a lépés „egyet jelent a Kínai Kommunista Párt szolgálatába állással”, és a korrupció legvérlázítóbb fajtájának nevezte.
A Transparency International jogi igazgatója a „forgóajtó-jelenségről” beszélt, ami azt jelenti, hogy egy politikus a hatalomból távozva azonnal egy olyan cégnél helyezkedik el, amelynek korábban közpénzből juttatott előnyöket.
„Magyarországhoz, sőt Európához már nem lesz köze Péternek” – tudta meg egy, a vállalathoz közel álló informátortól a Blikk Szijjártó Péter új, a kínai BYD-nél betöltött pozíciójáról. Bár a volt külügyminiszter valószínűleg Budapesten marad, feladatai globálisak lesznek: a cégcsoport kínai központjával, a BYD Globallal szerződött. A hírek szerint többek közt a latin-amerikai és a közép-ázsiai piacokért, az energiatárolással kapcsolatos fejlesztésekért és a teherautó-üzletág bizonyos területeiért felel majd.
Az új munkakörrel várhatóan még az eddiginél is több utazás jár, pedig Szijjártó miniszterként is sokat repült: 2024-ben 587 205 kilométert tett meg, tavaly pedig 389 308-at.
Ez a terhelés jelentős kompenzációval jár:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nem számítok arra, hogy Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul
A miniszterelnök tudja, hogy az Alaptörvény-módosításban nem találnak majd eljárási hibát. Ha Sulyok mégis beadványt intéz az AB-hez, megfosztási eljárást indítanak ellene.
Sulyok Tamás hivatalának megszüntetésével kapcsolatban Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt: nem számít arra, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, mert tudja, hogy az Alaptörvény-módosításban nem találnak majd eljárási hibát.
Ha Sulyok mégis beadványt intéz az AB-hez, megfosztási eljárást indítanak ellene.
A Tisza-frakció nem tárgyalt még a következő köztársasági elnök személyéről. Ezt csak azután teszik meg, amint Sulyok Tamás mandátuma, így vagy úgy, véget ér - fogalmazott a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón.
Sulyok Tamás hivatalának megszüntetésével kapcsolatban Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt: nem számít arra, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, mert tudja, hogy az Alaptörvény-módosításban nem találnak majd eljárási hibát.
Ha Sulyok mégis beadványt intéz az AB-hez, megfosztási eljárást indítanak ellene.
A Tisza-frakció nem tárgyalt még a következő köztársasági elnök személyéről. Ezt csak azután teszik meg, amint Sulyok Tamás mandátuma, így vagy úgy, véget ér - fogalmazott a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ókovács Szilveszter: Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség
A Magyar Állami Operaház főigazgatója egy posztban reagált az Operettszínházat érintő botrányra. Szerinte az ő intézményében egy új mű szövegkönyvéért ennek az összegnek csupán a töredékét fizetik ki.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy csütörtöki Facebook-posztban reagált az Operettszínház és Orbán János Dénes körül kirobbant botrányra. Szerinte képtelenség, hogy librettókért tíz- vagy százmilliós összegeket fizessenek.
„Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség.”
Úgy fogalmazott, az általa vezetett intézményben ez elképzelhetetlen. „Nálunk, az Operában egész biztosan. De szerintem más magyar színházakban is. Teljes nonszensz. Remélem.” A bejegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy a két intézmény neve könnyen összekeverhető. „Viszont a mi köznapi nevünk ugyanazon négy betűvel indul, mint egy utcával arrébb a másik zenés színházé: „Oper”.” Ezt követően a sajtóban megjelent, ellentmondásos összegekre utalt. „Bízom benne, hogy túljutnak a válságon, elvégre annyi számot olvasni, és egészen más eset 90 milliót, 129 milliót, 420 milliót vagy mindezt plusz 1,3 milliárdot érvekkel alátámasztani. Vajon melyik az igaz és miként az?”
Ókovács kifejezte reményét, hogy az ügy egyedi eset, és jogilag is tisztázható lesz.
„Szeretném hinni, hogy mindez egyetlen ember féktelen pénzéhsége, egy félrecsúszott tehetséggondozó program egyedi torzulása és számos sajtóbéli félreértés csak.
És/vagy jogerősen cáfolható.”
„Különben tartok tőle, hogy a velünk, az Operával eddig szerződő alkotók még lúzernek hiszik majd magukat, az általánosítani hajlamos közvélemény pedig esetleg ellenkezőleg tesz: ránk is pénzszóróként gondol.”
A főigazgató szerint náluk egy új mű partitúrájának ára „alig nyolc számjegyű”, a librettóért pedig ennek tizedét–nyolcadát tudták fizetni az elmúlt 15 évben. Posztját így zárta: „Ha a védhetetlen a hátunkban, az elfogadhatatlan pedig előttünk, akkor könnyen lehet, hogy megint azon (is) dolgozhatunk majd, nehogy összemossanak minket másokkal. Méltatlan és dühítő – írom az Andrássy útról.”
A botrány azzal robbant ki, hogy kiderült, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 422,9 millió forintot fizetett ki saját szakmai vezetőjének, Orbán János Dénesnek több művének felhasználási jogaiért. Ezt követően derült fény arra, hogy a Budapesti Operettszínház is szerződött a szerzővel, a színház közlése szerint 2023 óta több mint 90,3 millió forint értékben, bár a sajtóban korábban 129 milliós összeg is megjelent. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a KMTG és az Operettszínház ügyvezetője ugyanaz a személy. Ókovács Szilveszter posztjában ezekre a számokra utal, amikor a különböző összegek alátámasztásának nehézségéről ír.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy csütörtöki Facebook-posztban reagált az Operettszínház és Orbán János Dénes körül kirobbant botrányra. Szerinte képtelenség, hogy librettókért tíz- vagy százmilliós összegeket fizessenek.
„Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség.”
Úgy fogalmazott, az általa vezetett intézményben ez elképzelhetetlen. „Nálunk, az Operában egész biztosan. De szerintem más magyar színházakban is. Teljes nonszensz. Remélem.” A bejegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy a két intézmény neve könnyen összekeverhető. „Viszont a mi köznapi nevünk ugyanazon négy betűvel indul, mint egy utcával arrébb a másik zenés színházé: „Oper”.” Ezt követően a sajtóban megjelent, ellentmondásos összegekre utalt. „Bízom benne, hogy túljutnak a válságon, elvégre annyi számot olvasni, és egészen más eset 90 milliót, 129 milliót, 420 milliót vagy mindezt plusz 1,3 milliárdot érvekkel alátámasztani. Vajon melyik az igaz és miként az?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán János Dénes most már visszafizetné a műveiért kapott 422 milliót
Orbán János Dénes nyílt levélben jelentette be Tarr Zoltán kulturális miniszternek, hogy kezdeményezi a Kárpát-medencei Tehetséggondozó által megvásárolt műveinek visszavásárlását. A lépés azután történt, hogy a minisztérium 1,3 milliárd forint támogatást vont vissza a szervezettől, és feljelentést is tettek az ügyben.
Nyílt levélben fordult Tarr Zoltán kulturális miniszterhez Orbán János Dénes író, miután a tárca szerdán bejelentette, hogy visszaszerzett 1,3 milliárd forintot a botrányba keveredett Kárpát-medencei Tehetséggondozótól. Az ügy azzal robbant ki, hogy kiderült: a szervezet több mint 422 millió forintért vásárolta meg saját szakmai vezetőjének, Orbán János Dénesnek a műveit. Az író a levelében jelezte, hogy kész rendezni a helyzetet.
„Bejelentem műveim visszavásárlási szándékát a KMTG-től, és kezdeményezni fogom az eredeti állapotok helyreállítását” – írta.
Hozzátette, hogy a közérdek mellett a saját becsületének tisztázása is a legfőbb érdeke. Orbán János Dénes a levelében jelezte, hogy minden iratot a minisztérium rendelkezésére bocsátottak, de ő maga is kész személyesen közreműködni. „Remélem, a visszavásárlás kezdeményezését jószándékom jeléül veszi, és
sikerül az ügyet a lincshangulatból egy higgadt kivizsgálás regiszterébe emelni”
– zárta sorait.
Az ügyben csütörtökön Nagy Ervin kulturális államtitkár is megszólalt, aki bejelentette, hogy feljelentést tesz különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. Posztjában kiemelte, hogy a szerződéseket a Kárpát-medencei Tehetséggondozó részéről dr. Rózsás Péter írta alá, aki egyben a Budapesti Operettszínház ügyvezetője is.
Tarr Zoltán miniszter egy nappal korábban jelentette be a Kárpát-medencei Tehetséggondozónak szánt 1,3 milliárd forintos támogatás visszavonását.
A botrány a múlt hétvégén pattant ki, miután a Prae.hu megírta, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó több mint 400 millió forintért vásárolta meg saját szakmai vezetője, Orbán János Dénes mintegy kilenc művének felhasználási jogait. A szervezet később 422,9 millió forintra pontosította az összeget. Hamarosan kiderült, hogy
a Budapesti Operettszínház is fizetett az írónak, a színház tételes kimutatása szerint 2023 óta valamivel több mint 90,3 millió forintot.
A személyi összefonódás azért lényeges, mert mindkét intézményt ugyanaz a személy, dr. Rózsás Péter vezeti. Az Operettszínház társulatának egy része ezután azonnali magyarázatot követelt a vezetéstől.
Nyílt levélben fordult Tarr Zoltán kulturális miniszterhez Orbán János Dénes író, miután a tárca szerdán bejelentette, hogy visszaszerzett 1,3 milliárd forintot a botrányba keveredett Kárpát-medencei Tehetséggondozótól. Az ügy azzal robbant ki, hogy kiderült: a szervezet több mint 422 millió forintért vásárolta meg saját szakmai vezetőjének, Orbán János Dénesnek a műveit. Az író a levelében jelezte, hogy kész rendezni a helyzetet.
„Bejelentem műveim visszavásárlási szándékát a KMTG-től, és kezdeményezni fogom az eredeti állapotok helyreállítását” – írta.
Hozzátette, hogy a közérdek mellett a saját becsületének tisztázása is a legfőbb érdeke. Orbán János Dénes a levelében jelezte, hogy minden iratot a minisztérium rendelkezésére bocsátottak, de ő maga is kész személyesen közreműködni. „Remélem, a visszavásárlás kezdeményezését jószándékom jeléül veszi, és
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
