HÍREK
A Rovatból

Három forgatókönyv szerint folytatódhat ősztől az oktatás

„Fontos tanulság, hogy a digitális eszközök szerepe óriási lehet, azonban a legjobb eszköz sem pótolhatja az oktató személyiségét, valamint a közösség szerepét és a személyes jelenlétből adódó helyzeteket” – mondja a szakértő.


Az iskolák és egyetemek soha nem látott kihívással szembesültek, amikor márciusban néhány nap alatt digitális oktatásra kellett átállniuk. A távoktatás egyik legnagyobb kérdése a gyakorlati órák, kurzusok megtartása, az intézmények ebben egyedi, alternatív megoldásokkal segítik a hallgatókat.

A Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense, tanulásmódszertani szakértője szerint három forgatókönyv szerint térhetünk vissza a tantermekbe:

teljesen elfelejtjük a digitális oktatás új tapasztalatait, részben adaptáljuk ezeket, vagy teljesen új korszak kezdődik az oktatásban.

Online tanulás vs. távoktatás

Szemléletbeli különbség van aközött, hogy a jelenleg zajló folyamatot online tanulásnak vagy távoktatásnak nevezzük - Dr. Vass Vilmos tanulásmódszertani szakértő, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) docense szerint. A távoktatásban ugyanis a hangsúly az oktatáson van: azon, hogy az oktató milyen tananyagot és hogyan ad le.

Az online tanulás már elnevezésében is a diákok tanulására helyezi a hangsúlyt: ebben az esetben az a fontos, hogy az oktató hogyan segíti, támogatja a hallgatók felkészülését.

„Azok az oktatók, akik a tananyag leadására, és nem a hallgatók tanulására koncentráltak, hamar létszámcsökkenéssel és fekete ablakokkal találták szembe magukat az online órákon” – mondta el a szakértő, aki szerint pont a két szemlélet közötti különbségre világított rá a digitális oktatásra átállás.

A kreatív feladatok, a hallgatói tevékenységek, kérdések és visszajelzések ugyanis lényegesen nagyobb szerepet kapnak az online tanulásban, amely így alkalmasabb a diákok motiválására a pusztán figyelemre és memóriára épülő egyszerű tananyagleadásánál.

Tanterem a XXI. században

A digitális tér rendkívül rugalmas, személyre szabott kereteket biztosít a tanuláshoz, hiszen az oktatókat bármikor elérhetik a hallgatók. A ritmust az eddig megszokott tanulási folyamatban az oktató és a tantermek adták, most viszont mindenki a saját ütemében haladhat. Ugyanakkor az online tanulásban lényegesen nagyobb a hallgatók egyéni felelőssége is. „Természetes, hogy ami érdekli a hallgatókat, azt szívesebben tanulják, éppen ezért a mi feladatunk, hogy felkeltsük az érdeklődésüket a tanított téma iránt.

Azonban akármilyen jó módszertannal tanít is egy oktató, az osztályterem nem ad megfelelő kereteket a XXI. századi tanuláshoz

– mondta el a szakértő. – Az elmúlt 15-20 évben hozzáférhetőbb lett az információ, és az információszerzés is felgyorsult, így már nem egyszerűen a hozzáférhető tudás mennyiségével, hanem az információ áramlásának sebességével is meg kell küzdenünk. Ehhez nem csak a megfelelő digitális eszközök jelentik a kulcsot: meg kell tanítanunk a diákokat arra, hogyan tudnak hiteles információhoz jutni a digitális térben és hogyan tudják alkalmazni a tanultakat.”

Alternatív megoldások, támogató intézmény

Bár a pandémia miatti digitális átállást sikeresen teljesítette több felsőoktatási intézmény, számos – például művészeti – képzés műhely- és eszközigényes gyakorlati kurzusai maradtak el kényszerűségből a 2019/2020-as tavaszi félévben. A Budapesti Metropolitan Egyetem fő célkitűzése a jelen helyzetben, hogy hallgatói a megkezdett félévüket eredményesen be tudják fejezni, valamint gyakorlati jegyeket és vizsgaosztályzatokat szerezhessenek úgy, hogy a teljesítéshez szükséges ismereteket is elsajátítják. Ezért a hallgatói visszajelzéseket is beépítve indította el az egyetem METUCare nevű programját, amelynek egyik lényegi eleme, hogy a koronavírusjárvány miatt meg nem tartható gyakorlati kurzusok – mint például stúdióban zajló divatfotózás, televíziós stúdiógyakorlat, sokszorosítógrafikai vagy éppen textil műhelygyakorlat – egy kéthetes intenzív szakmai program keretében szeptember elejére kerülnek át.

A járvány és a kijárási korlátozások radikális változást hoztak a hallgatók élethelyzetében is. Ezek feldolgozásában sokan szorultak mentális támogatásra is. A METUCare program részeként az intézmény bővítette az igényelhető karrier- és életviteli tanácsadási szolgáltatásait is: az egyetem képzett trénerei, szakemberei 5-10 alkalmas online konzultáció, terápia keretében segítenek igény esetén a diákoknak a szakmai fejlődésükkel és személyes problémáikkal kapcsolatos kérdésekben. A kijárási korlátozások idején több mint 120 hallgató élt a lehetőséggel.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lopott képet hamisíthatott Rákay Philip, hogy megmagyarázza a hatvanpusztai építkezést
Rézkarc lett a portál fotójából Rákay kezei között. A fideszes kommunikációs szakember módosított képpel próbálja bizonyítani, hogy az Orbán-család nem kastélyt épít, hanem megőrzi a műemléket.


Sokat kellett keresgélnie Rákay Philipnek, mire talált egy olyan fotót, amivel azt illusztrálhatja, hogy Hatvanpuszta egy műemléki épületegyüttes, amit a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző mentett meg a teljes pusztulástól – írja a HVG, megjegyezve, hogy a bizonyítás csúnyán mellé ment.

Minden jel arra utal, hogy a photoshoppal rézkarccá varázsolt kép eredetijét a HVG oldaláról csenték a poszthoz.

Rákay nem az első, aki minden létező platformon igyekszik védeni a miniszterelnök hatvanpusztai birtokát, de ő egyenesen azzal csatlakozott be a kormánypárti kánonba, hogy „ócska prolinak” nevezte a birtokról egyre több belső felvételt közlő Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt.

Rákay szerint Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék ingatlanegyüttes az összeomlás szélén áll. Az erről szóló posztjában azt írja, a „műemlékmentés” elképesztő áldozatok és extra költségeket követel a miniszterelnök apjától, ráadásul nagyon hosszadalmas folyamat – Hatvanpuszta teljes megújítása éppen ezért tart lassan egy évtizede.

„Semmi rendkívüli nincs abban, hogy sok magyar nagy cég – főképp agrárcégek – úgynevezett birtokközpontokat építenek, amelyekben helyet kap iroda, vadászház, vendég apartmanok, ipari méretű konyhák, csűrökből, pajtákból kialakított rendezvénytermek. Ezek az ingatlanok amellett, hogy a céges partnerek, vendégek és akár a dolgozók kényelmét szolgálják, természetesen a tulajdonosok életterei, családi összejöveteleinek helyszínei is lehetnek” – írja a Facebookon Rákay.

Aki pedig ma „Magyarországon műemlék épületet ment meg a pusztulástól, kalapot kell emelni!” – élteti a beruházásért felelős Orbán Győzőt a producer.

A bejegyzéssel ugyanakkor van egy óriási baj: a műemléki eredet bizonyításaként mellékelt rézkarc minden bizonnyal hamisítvány: az épület mai formáját mutatja, nem azt, ahogy egykor nézett ki. A házat a képen terebélyes fák veszik körül, hangulatos ösvény vezet a kapuhoz, melyen még egy földműves (?) sziluettje is kirajzolódik. Nos, a HVG által közölt eredeti képen utóbbi egy a felújításon dolgozó munkás.

Még szembetűnőbb, hogy a „rézkarcon” pontosan ugyanott és ugyanúgy állnak, ugyanakkora fák, mint a HVG fotóján – gyakorlatilag ágra pontosan. És azt már tényleg elég nehéz lenne megmagyarázni, hogy az 1840-es évek óta miért nem változott a növényzet.

A HVG korábban bemutatott felvételei szerint ez az épület soha nem nézett ki úgy, mint a posztban szereplő kép. A felvételek azt mutatják, hogy egy visszabontott épület modern anyagokból történő újjáépítése és díszítgetése zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos Rákay Philipnek: Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal
Hadházy szerint a hatvanpusztai birtok nem helyreállítás, hanem feudalizmus. Rákay úgy véli, a beruházás áldozatos munka volt, és Orbán apja piaci áron szállít.


„A fideszes harcosok nagyon várhattak már erre az útmutató lelki táplálékra, mert a képek láttán meg vannak zavarodva, mint faltörő kos a fotocella előtt” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán Rákay Philip hétfői posztjára reagálva.

Hadházy szerint nem érdemes a személyeskedésekkel foglalkozni, miután Rákay „ősprolinak” és „feljelentő viceházmesternek” nevezte őt. A képviselő inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy „a legszánalmasabb, legcinikusabb magyarázkodás” a hatvanpusztai birtok építkezését műemlékvédelemként bemutatni.

Hadházy Ákos ehhez annyit fűzött hozzá: „Ezt akkor talán tehetnék, ha nem dokumentáltuk volna végig a rombolást és az építkezést: az öt uradalmi épületből kettőt (a két juhistállót) a földig (sőt az alá) romboltak, helyette két kastélyépület, mélygarázs, pincerendszer épült. Egy épületnek (a cselédháznak) a falait meghagyták, de teljesen kibelezték és a tető is más lett, ebből lett a ’könyvtár’. A tisztilakot már az előző tulajdonos átépítette, Orbánék csak luxus körülményeket teremtettek benne. Talán annyit kérdeznék a fideszes hívektől: szerintük a lerombolt istállókban volt-e kandalló, vagy 10 apartman, konyhával, fürdővel? A műemlékből, Habsburg József főherceg majorságából egyedül a magtár maradt meg – na azt pont nem újították fel Orbánék, csak a tetőt csinálták meg.”

Rákay hétfői posztjában arról is írt, hogy Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék az összeomlás szélén állt. Szerinte a „műemlékmentés” hosszadalmas és hatalmas költségekkel járó folyamat. Megemlítette Orbán Győző vállalatát is, amely „nagy mennyiségben, azonos minőségben bányászható, útépítéshez használatos, többféle nyersanyagot forgalmaz”, ezért „bizony potenciális beszállító autópálya- és útépítéseknél”.

Hadházy erre úgy reagált:

„Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal, »csak« Mészároson keresztül jutott el a köve, sódere az állami építkezésekre”.

A politikus hozzátette, hogy Rákay állításával szemben nem megszokott, hogy agrárvállalatok luxuskomplexumot építenek a központjukba. „Régen talán az volt, de azt feudalizmusnak hívták. A világ boldogtalanabb felében, pl. Magyarországon most is épülnek persze ilyenek, de nem a gazdák szoktak ilyet építeni. Hanem azok az újgazdag bugrisok, akik horribilis vagyonokat loptak maguknak össze rövid idő alatt. Apropó: Rákay ’tanácsadó cége’ évente termel milliárdokat úgy, hogy a honlapján még telefonszám sincsen…” – írta.

A politikus a számokra is felhívta a figyelmet: „A számok, tények makacs dolgok: Orbán apja 40-50 százalék haszonkulccsal dolgozik, mialatt ezelőtt 25 évvel ő maga nyilatkozta, hogy az ilyen bányák jó esetben 4.5 százalék hasznot termelnek. Ez így is van, a többi hasonló vállalkozás haszna tavaly is messze elmaradt Orbánéktól.”

„Ez csak úgy lehet, ha Orbán papa horribilisen túlárazva szállítja a követ”

– fogalmazott.

A politikus azt is felidézte, hogy a múlt héten, amikor kijutott a hatvanpusztai birtokra, hazafelé majdnem baleset érte, mert a birtok egyik dolgozója autójával megpróbálta felborítani az övét.

Arról korábban írtunk, hogy a hvg.hu bemutatta: Rákay Philip egy lopott és meghamisított fotóval akarta bizonyítani, hogy Hadházy Ákos hazudik a hatvanpusztai birtokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor családja egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette
Magyar Péter szerint a kormányfő gazdagodása példátlan Európában. Posztjában részletesen ismertette, milyen adópolitikai változtatásokat ígér a TISZA.


Ahogy arról korábban írtunk, az Index állítólagosan a birtokukba jutott információk alapján arról írt, hogy Magyar Péter kormányra kerülése után nagymértékű adóemelésbe kezdene. A Tisza Párt elnöke nem sokkal később cáfolta az információt.

Magyar kedd délutáni Facebook-bejegyzésében azt írta: „Van-e annál szánalmasabb, mint amikor az épp magángépen luxizó és jachtozó Orbán Viktor a politikai ellenfeleit vádolja hazug módon adóemeléssel? Pont ő, aki megháromszorozta az államadóságot, Európa legmagasabb áfakulcsát vezette be és azt még megfejelte egy 4,5 %-os különadóval, hogy Magyarországon legyenek legdrágábbak az élelmiszerek. Az a luxizó miniszterelnök vádol mást aljas, hazug módon, aki a saját fizetését az egekbe emelte, a nyugdíjasokat és a családokat pedig magára hagyta” – írta Magyar.

A politikus azt állította, Orbán Viktor családja

„egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette”.

Posztjában programjavaslatairól is beszélt: „A TISZA nem emeli a személyi jövedelemadót, viszont megadóztatja az 5 milliárd forint feletti vagyonokat és azonnal 5 %-ra csökkenti az egészséges élelmiszerek, valamint a tűzifa áfakulcsát és áfamentessé teszi a gyógyszereket. Emellett bevezetjük a 200 ezer forintos Szépkártyát az Orbán által magára hagyott nyugdíjasoknak.”

A bejegyzést azzal zárta:

„A hazug, korrupt, luxizó Orbánt hamarabb utolérik, mint…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bayer Zsolt: A „krúbi” nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat
A kormánypárti publicista fő problémája a rapperrel, hogy alpári. Bayerhez most jutottak el Krúbi szövegei, amiből rögtön messzemenő következtetéseket vont le.


Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címen megjelenő kormányzati médiatermékben jelentetett meg egy éles hangvételű írást Krúbiról. A publicista szerint a rapper dalszövegei alpáriak és szexisták.

Különösen azokat a sorokat kifogásolta, amelyek Orbán Viktorra és fideszes nőkre vonatkoznak. Krúbitól ezeket a sorokat idézte:

„szavazni csak azért megyek, hogy Viktornak jövőre legyen egy sz*r napja / ú, mától csak fideszes p**csákat kúrok, így nem lesz bűntudat, amikor tövig a torkába túrok”.

Bayer szerint a művészeti szabadságra való hivatkozás nem jelent felmentést az ilyen kijelentésekre. Úgy véli, ha jobboldali zenész mondana hasonlókat, abból nemzetközi botrány lenne.

Úgy fogalmazott: „ez itt a művészet maga, a nagybetűs, őszinte, mély művészet”. Majd hozzátette: „mi abban a korban élünk, amikor Kosztolányi, Krúdy, Thomas Mann és mondjuk Dürrenmatt leredukálódott Krúbivá, az aranyrúdból gennyes sz*rdarab lett”.

A publicista szerint a nőket védő civil szervezetek sem szólalnak meg, amikor Krúbi a kormánypárti nőkre tesz sértő megjegyzéseket.

Írását így zárta:

„Ennek a fajta »művészetnek« és »szólásszabadságnak« van egy másik típusa is. Az, amikor majd a »krúbi« nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat (kapanyelet, ásót, kétliteres pillepalackos félédes búfelejtőt, vagy csak egy vágóhídról elhozott lószerszámot)”.

Korábban több cikkben írtunk arról, hogy az idei fesztiválszezon egyik slágere volt a számos helyszínen, sok zenekar koncertjén spontán felzúduló „Mocskos Fidesz!” (vagy leágazásaként a „Macskás fadísz” skandálás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: