Három éve még a nyíltan leszbikus miniszterelnök is felvonult, idén már ő is a belgrádi Europride elhalasztását kéri

Tovább gyűrűzik a Nagy Feró körüli botrány. Több ismert ember, politikus is elmondta már a véleményét a zenész Szőlő utcai intézettel kapcsolatos nyilatkozatáról, most pedig a kormányszóvivő is megszólalt.

Vitályos Eszter azzal kezdte a Facebook-bejegyzését, hogy szerinte Nagy Feró zenéje és életműve elvitathatatlan része a magyar kultúrának, és megilleti a tisztelet, mint zenészt, „aki mindig őszintén és szenvedéllyel énekelt arról, amit igaznak hitt”.

– jelentette ki.

Mint írta, az erőszak minden formáját elutasítani és elítélni alapvető emberi és erkölcsi kötelességünk, itt azonban kettős mércéről is szó van.

Vitályos Eszter úgy véli: „a morális igazságosztás nagy lendületében, mikor patikamérlegen mérik, ki mit és miért mond vagy nem mond, talán nem ártana olykor önnönmagukat is mérlegre állítani”.

A Szőlő utcai ügyről a kormányszóvivő azt írta:

Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.

A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”

Úgy gondolja, helyes döntés volt, hogy a válását és visszavonulását sem ő, hanem a volt felesége, a DK elnöke, Dobrev Klára jelentette be. A pártnak egyébként továbbra is a tagja maradt.

A beszélgetésben felmerült, hogy a Direkt36 korábban megkereste egy a visszavonulásának körülményeit feltáró cikk kapcsán, de nem nyilatkozott, mert nem akart beszélni a magánéletéről, és politikai kérdésekben sem kívánt megszólalni. Megjegyezte: „a politikai összeomlásról, kínos szerelmi viszonyról és „könnyes búcsúról” értekező írást egyébként nem vette zokon.

„Május nyolcadika óta magánember vagyok” – mondta a volt kormányfő. Hozzátette: közéleti ügyekről nem nyilatkozik, még baráti társaságban sem. Szerinte azzal tudja legjobban segíteni a DK-t, ha nem szólal meg semmilyen politikai kérdésben.

Elárulta, hogy eredetileg 2026-ra tervezte a visszavonulását. „A fejemben ez volt. Nagyjából világos, hogy én a magyar politikában mit tudok, mit tudtam csinálni. Ideje volt, hogy befejezzem” – mondta.

Az interjúban szóba került az írói munkássága is. Második könyvének első fejezeteit még a visszavonulása előtt írta meg. Harmadik regénye nem krimi lesz, hanem „a humanista-demokratikus centrumról szól majd, a nyugati civilizációról”, és csupán egy fejezet foglalkozik majd azzal, „miért bukdácsol az európai baloldal”.

Május 8-án Dobrev Klára közölte, hogy a férje lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Akkor azt írta, a politikus azért döntött így, mert

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben házasodtak össze, három közös gyermekük van, de Gyurcsánynak a korábbi házasságából is született két gyereke. A politikus 2004 és 2009 között volt Magyarország miniszterelnöke, majd 2011-től 2024-ig a Demokratikus Koalíció első embere.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakásárindexe szerint 2025 második negyedévében tovább drágultak a lakások az egész országban. Az adatokból kiderül, hogy Budapesten és több vidéki régióban is gyorsult az áremelkedés üteme.

Budapesten 6,3 százalékkal nőttek az árak a korábbi negyedévhez képest, így az éves növekedés 23,1 százalékra emelkedett. A fővárosban az első negyedévben még 10,6 százalékkal drágultak a lakások, de az éves ütem akkor még 21,1 százalékon állt.

A vidéki városokban is nagyot mentek az árak. A második negyedévben 5,9 százalékos emelkedést mértek, ami azt jelenti, hogy éves szinten már 18,7 százalékos a növekedés. Az előző negyedévben még 7,7 százalékos volt a drágulás, akkor az éves adat 15,4 százalékot mutatott.

A községekben kisebb volt a változás: 2,8 százalékkal lettek drágábbak a lakások a negyedév során. Az éves növekedés itt 10,7 százalék volt, ami némileg elmarad az első negyedévi 12,4 százaléktól.

A régiókat nézve a Dél-Alföld vezet, ott 9,9 százalékkal nőttek a városi lakásárak egy negyedév alatt. A Dél-Dunántúlon 9,8, Nyugat-Dunántúlon pedig 8,4 százalékos volt az emelkedés. Pest megyében 6,9, az Észak-Alföldön 4,8, a Közép-Dunántúlon pedig 4,1 százalékos drágulást regisztrált az MNB.

Egy év alatt a dél-dunántúli városokban ugrottak meg legjobban az árak, ott 26,5 százalékkal kerülnek többe a lakások, mint tavaly. Az észak-magyarországi régióban 11,1, a közép-dunántúliban pedig 13,6 százalékos volt a növekedés. A többi térségben 17 és 23 százalék között alakult az éves drágulás.

Az MNB-index mostani adatai azért is meglepőek, mert ezek még az Otthon Start Program július eleji bejelentése előtti időszakból származnak. Az összesítés szerint minden településtípus esetében gyorsult az éves lakásár-növekedés 2025 második negyedévében – állapította meg a Portfolio.

Orosz tisztviselők szerint a hétvégén újabb dróninvázió érte az országot. Több tucatnyi ukrán pilóta nélküli repülőgép indult Moszkva felé, miközben más régiókban közel 160 drónt észleltek és lőttek le. A támadásokban legalább egy ember meghalt, öten pedig megsérültek – közölte a Reuters.

A hírügynökség a Roszaviatszija hétfői tájékoztatására hivatkozva azt írja, biztonsági okokból egy rövid időre lezártak két moszkvai repülőteret, a Domogyedovót és a kisebb Zsukovszkijt. A hatóságok nem jelentettek komolyabb károkat a főváros területén.

Kijevből egyelőre nem érkezett reakció a támadással kapcsolatban. Ukrajna viszont korábban közölte, hogy támadásai „az Oroszország háborújához szükséges infrastruktúra” kiiktatását célozzák.

Közel négy év telt el azóta, hogy megindult a második világháború óta legvéresebb szárazföldi háború Európában. Oroszország jelenleg Ukrajna energiarendszerét próbálja tönkretenni, Kijev pedig a világ „második legnagyobb olajexportőrének” finomítóit igyekszik kiiktatni.

Mindkét fél tagadja a civilek célba vételét, de a konfliktusban minimum ezrek - többségében ukránok - haltak meg.