Harmadával kevesebb értéket állít elő egy magyar dolgozó az uniós átlagnál
Az Európai Bizottság napokban tette közzé Magyarországról szóló jelentését. A beszámoló alapján a Népszava azt írja, ha kiszűrjük a Magyarországra jellemző alacsonyabb árszint és hosszabb munkaidő hatását,
A Bizottság szerint az elmúlt években a gazdasági növekedés a munkaerőállomány, vagyis a foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető. A 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a 2010-es 62 százalékról 2021-re 78,8 százalékra nőtt, ez pedig jóval meghaladja a 73,1 százalékos uniós átlagot.
A kormány célja, hogy ezt 2030-ra 85 százalékra növelje, holott a jelentés szerint nem ez lehet a megoldás magyar gazdaság jövőbeni növekedésére. A brüsszeli szakértők szerint a magyar gazdaságnak a munka- és erőforrás-igényes összeszerelési tevékenységek helyett egyre fejlettebb és termelékenyebb feladatokat kellene végeznie. Ehhez azonban több innovációra és jobban működő piacokra, képzett és egészségesebb munkaerőre lenne szükséges.
Az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság termelékenységének lemaradását a 2010-es években nagyrészt az okozta, hogy lelassult az erőforrások hatékonyabb vállalkozásokhoz irányítása. Vagyis
akik azt nem tudták hatékonyan felhasználni.
A Népszava cikkében megjegyzi, hogy ezért a magyar gazdaságnak jót tenne a nagyobb és szabad verseny, azonban ez pont ellentétes a kormány gazdaságpolitikájával, vagyis a "nemzeti tőkés osztály" létrehozásával.