A Fidesz hétfő délután közleményt adott ki, melyben azt írják: a Fidesz és a KDNP Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag megürülő helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli.
A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.
A hvg.hu úgy tudja, hogy hétfőn 14 órától ült össze az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság, ám a Fidesz két perccel az ülés előtt sajtóközleményében tudatta, hogy Handó Tündét jelölik, és végül nem is történt meglepetés, megszavazták a tagságát.
A lap azt írja, nem új terv, hogy idő előtt megszűnik az Országos Bírói Hivatal elnökének megbízatása, az ötlet legutóbb Stumpf István alkotmánybíró júliusi távozásakor merült fel komolyan. A terv még a parlamenti nyári szünet megvalósult volna, de ekkor nem tudták letörni Handó ellenállását.
Handó Tündét 2012. január elsejétől választották meg kilenc évre az Országos Bírói Hivatal elnökévé, és a jelenlegi szabályok értelmében nem újraválasztható.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője az eset kapcsán úgy fogalmazott: a Fidesz továbbra is "kádertemetőnek" használja az Alkotmánybíróságot.
"Az Alkotmánybíróságra jeles jogászoknak kellene bekerülniük, nem kádertemetőként kellene funkcionáltatni"
- jelentette ki a politikus.
A Fidesz hétfő délután közleményt adott ki, melyben azt írják: a Fidesz és a KDNP Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag megürülő helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli.
A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: végrehajtás indult Schadl György ellen, miután nem volt hajlandó magától visszabontani siófoki nyaralóját. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, akit korrupciós bűncselekményekkel vádolnak, február óta ebben a nyaralóban tölti házi őrizetét.
A siófoki nyaralóhoz ellátogatott az RTL Híradó stábja is.
Hiába csengettek a háznál, senki nem válaszolt. Pár perc múlva azonban sorra lehúzódtak a redőnyök.
Schadl György és felesége még 2020-ban vette meg ezt a házat 90 millió forintért. A felújítás előtt csak kicsit volt nagyobb, mint a mellette lévő ikerházfél. A nyaralóval a Schadl György ellen folyó büntetőper vádirata is külön pontban foglalkozik. Az ügyészség szerint nem csak szabálytalanul és túl nagyra építették, de a végrehajtók volt elnöke azt tervezte, lefizet egy kormányhivatali tisztviselőt, hogy megkapják a házra az engedélyt.
Tavaly a Blikk hozott nyilvánosságra több lehallgatott telefonbeszélgetést, ezekből az is kiderült, menyit szánt kenőpénzre. „Mindenképpen szánnánk egy 500 ezer, egymillió forintot erre, hogy ez...Ötössel kezdek, jó” - hallható a felvételen. A kormányhivatali dolgozó azóta beismerte a büntetőperben, hogy elfogadott kenőpénzt.
Nemrég azonban kiderült: a házat már 3 éve vissza kellett volna bontani az eredeti méretig, magasságig. A Somogy megyei kormányhivatal az RTL Híradónak azt írta, még 2022 januárjában kezdeményeztek építésrendészeti eljárást, amiben megállapították, hogy az üdülőépület bővítése jogszerűtlenül és szakszerűtlenül történt. Határozatban el is rendelték a visszabontását. És, mert ezt a tulajdonos nem tette meg, 2023 februárjában elrendelték a döntés végrehajtását, amivel a területileg illetékes adóhatóságot keresték meg.
Az RTL Híradó kérdezte az adóhatóságot, hogy áll azóta a végrehajtási eljárás, de adásukig nem válaszoltak.
Egy ingatlanokkal foglalkozó jogász szerint ez egy lassú folyamat, úgy véli, hogy akár hosszú hónapokig is elhúzódhat az ügy, sőt, úgy fogalmazott: az éves nagyságrenden sem lepődne meg. A hatóság először azt várja, hogy a tulajdonos önként hajtsa végre a határozatot. Ha ezt nem teszi, többször kiszabhat pénzbírságot. De ha ez sem vezet eredményre, akár karhatalommal is odamehet és visszabonthatja a házat.
„Három ajánlatot fognak bekérni ezen a területen tevékenykedő vállalkozóktól, a legkedvezőbbel szerződést kötnek és ennek nyomán történik meg a határozat szerinti átalakítás, visszabontás, hasonlók” - fogalmazott Nagy Zoltán.
Az RTL Híradó Schadl Györgyöt is kereste, végül telefonon érték utol, de csak annyit mondott: ő nem közszereplő és nem kíván nyilatkozni.
Mint azt mi is megírtuk: végrehajtás indult Schadl György ellen, miután nem volt hajlandó magától visszabontani siófoki nyaralóját. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, akit korrupciós bűncselekményekkel vádolnak, február óta ebben a nyaralóban tölti házi őrizetét.
A siófoki nyaralóhoz ellátogatott az RTL Híradó stábja is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Senki sem tévedhetetlen” – Nagy Márton szerint Varga Mihály és Windisch László rosszul számolt, de ők szívesen segítenek
A Költségvetési Tanács szerint jövőre 9 százalékkal kevesebb jut majd egészségügyre a benyújtott költségvetési tervezet alapján. A gazdasági miniszter szerint ez nem igaz, csak nem adtak össze minden sort.
Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:
„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
A Költségvetési Tanács számításai szerint jövőre kevesebbet költenek egészségügyre, ugyanis az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg.
A tanács három tagja között ott van Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke is.
Az RTL Híradónak Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta:
„Évtizedek óta alulfinanszírozott az egészségügy és ennek a következményei emberéletekben mérhetőek. Az orvosok nem tudják úgy segíteni a pácienseket, ahogy szeretnék, mert nincs elég eszköz, gyógyszer, nincs elég kolléga.”
A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak nevezte a csökkenő forrásokat, és azt követelte, hogy évente 500 milliárd forinttal többet fordítsanak az egészségügyre.
A miniszter szerint viszont az ideihez képest 280 milliárd forinttal többet szánnak az egészségügyre.
Az OECD adatai alapján Magyarország tavaly hátulról a negyedik volt az unióban az egészségügyi kiadások terén. Átszámítva fejenként 746.500 forintot költöttek erre a célra. Románia volt az utolsó 652.800 forinttal, míg Szlovákiában 778.800 forint jutott egy emberre. Az EU-átlag 1.413.200 forint volt, a legtöbbet Németországban fordították egészségügyre, ott 2.126.800 forint jutott fejenként.
Takács Péter államtitkár márciusban azt mondta, hogy idén növelik a forrásokat.
Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:
„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
A Költségvetési Tanács számításai szerint jövőre kevesebbet költenek egészségügyre, ugyanis az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.
Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube-csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.
A bíboros – aki már harmadszor vesz részt konklávén – kitért arra: ez alkalommal érezte a legjobban a konklávét megelőző beszélgetések során, hogy sokan akarják, sokan kérik a bíborosok közül is, hogy a Szentlélek működjön rajtuk keresztül.
„Talán megérezzük a Szentlélek működését majd a Sixtus-kápolnában”
– vélekedett.
Felidézte: egy írásában Szent II. János Pál pápa egy jövendőbeli, képzelt pápaválasztást úgy ír le, mint a rossz szellemek és a Szentlélek harcát, melyben az utóbbi győzedelmeskedik.
„Az a fontos, hogy az ember hagyja, hogy a Szentlélek az irányítása érvényesüljön, és ne más szellemekre hallgasson – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ha ez megtörténik, akkor ez egy nagyon szép pápaválasztás lehet”, amely a világ felé is reményteli üzenetet hozhat.
A bíboros szerint az egyház jelenleg „egy remény nélküli világnak hirdeti a reményt”. A világ pedig azért remény nélküli, mert pogány – jelentette ki.
Aki ugyanis azt hiszi, hogy a földi életnél nincs több, az a fölfokozott erővel fogja hajszolni a földi dolgokat, és a többi ember felé is egy harcosabb, önző magatartásformát vehet fel. Aki viszont - a szó krisztusi értelmében - reménykedik, az tudja, hogy Jézus föltámadása nem egyedi, hanem az „embereket is föltámadásra és örök életre hívja”.
A remény hirdetése a bíboros szerint manapság nagyon nehéz nehéz, mert a világ nyugati részén a „nemtörődömség ateizmusa” uralkodik.
Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a konklávé eredményeként olyan üzenet születik, ami nemcsak az egyházhoz, hanem az egész emberiséghez szól, és fölismerhetően képviseli a krisztusi reménységet.
Mert „nem elég az, hogy mi evilági érveléssel próbálunk humanitárius segítségre buzdítani embereket”, hanem „a végső reménységnek a fényében (...) válik, válhat nagylelkűvé az életünk” – tette hozzá a bíboros.
A pápaválasztó bíborosok szerdán ülnek össze, hogy megválasszák húsvéthétfőn meghalt Ferenc utódját.
„A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.
Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube-csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
India megtorlásul indított támadást pakisztáni fegyveresek által április 22-én az Indiához tartozó Dzsammu és Kasmír területén elkövetett, 26 indiai halálával járó támadás nyomán.
India rakétákkal támadta meg a Pakisztán által ellenőrzött kasmíri területet. A támadásban a jelenlegi információk szerint legalább tizenkilencen meghaltak, köztük egy gyerek is. Harmincnyolcan pedig megsérültek.
Pakisztán háborús cselekménynek nevezte az eseményt.
Nem sokkal a robbanások után India megerősítette, hogy ők hajtották végre a támadást. Közölték, hogy a „Szindur-hadművelet” keretében kilenc olyan célpontot támadtak meg, „ahol India elleni terrortámadásokat terveztek”.
„Akciónk célzott, megfontolt volt, de nem az eszkaláció a célja. Egyetlen pakisztáni katonai létesítményt sem vettünk célba. India jelentős visszafogottságot tanúsított a célpontok kiválasztásában és a végrehajtás módjában”
– írta az indiai kormány.
Hangsúlyozták, hogy
India megtorlásul indította a válaszcsapást pakisztáni fegyveresek által április 22-én az Indiához tartozó Dzsammu és Kasmír területén elkövetett, 26 indiai halálával járó támadás nyomán.
A hadsereg a támadás után az X-en azt írta, igazságot szolgáltattak.
Ahmed Sarif altábornagy, a pakisztáni hadsereg szóvivője azt mondta, a rakéták hat helyen csapódtak be a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban és Pandzsáb tartományban. Iszlámábád szerint hat helyszín volt a célpont, és huszonnégy becsapódást észleltek különböző fegyverekből.
A pakisztáni hadsereg szerint India megszegte a tűzszünetet azzal, hogy tüzérséggel támadta Bhimber Gali környékét. Szemtanúk is arról beszéltek a Guardiannek, hogy átlövések történtek a két ország által ellenőrzött kasmíri területek között.
Nem sokkal az indiai csapások után repülőgépek zuhantak le két faluban, az India által ellenőrzött Kasmírban. A pakisztáni állami televízió biztonsági forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy
a pakisztáni légierő megtorlásul öt indiai gépet lőtt le.
További részleteket nem adtak meg.
A pakisztáni légierő azóta lezárta az ország légterét.
Sehbáz Sarif pakisztáni miniszterelnök elítélte az indiai légicsapásokat. Azt mondta, hogy „az álnok ellenség gyáva támadásokat hajtott végre”, és bejelentette, hogy megtorlásra készül. Szerda reggelre összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is.
Sharif később X-en is megszólalt, és úgy fogalmazott:
„Pakisztánnak minden joga megvan ahhoz, hogy erőteljes választ adjon az indiai támadásra.”
Azt is írta: „Az egész nemzet a fegyveres erők mögött áll abban, hogyan kell bánni az ellenséggel.”
Michael Kugelman, az Associated Press által megszólaltatott Dél-Ázsia-szakértő szerint „az eszkalációs kockázatok valósak. És könnyen fokozódhatnak, méghozzá gyorsan.” Úgy fogalmazott, hogy „két erős hadsereg ez, amelyek még a nukleáris fegyverek elrettentő ereje ellenére sem félnek jelentős mennyiségű hagyományos katonai erőt bevetni egymás ellen”. A szakértő szerint ez volt India részéről az egyik legintenzívebb csapás az elmúlt években.
Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője közleményben tudatta, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár „maximális katonai visszafogottságra” szólította fel mindkét országot.
Az eseményre már Donald Trump is reagált. Az amerikai elnök egyelőre annyit mondott: mindenki tudta, hogy valami fog történni ott, mert a felek a múltban is sokat harcoltak, évtizedek, évszázadok óta.
India rakétákkal támadta meg a Pakisztán által ellenőrzött kasmíri területet. A támadásban a jelenlegi információk szerint legalább tizenkilencen meghaltak, köztük egy gyerek is. Harmincnyolcan pedig megsérültek.
Pakisztán háborús cselekménynek nevezte az eseményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
