Mi is írtunk róla, hogy Novozánszki Fanni (VV Fanni) 2017. november 20-án tűnt el. A konzumlányként dolgozó nőt B. László látta utoljára. A férfi a lány eltűnésének estéjén felment a lakásába, majd a vállán cipelte és autójába tette Fannit. B. Lászlót pár nappal később le is tartóztatták. A férfi mindvégig tagadta, hogy ő ölte volna meg a nőt. Fanni holtteste azóta sem került elő, pedig a rendőrök a férfi telefonjának cellainformáció alapján átfésültek több területet.
A Fővárosi Törvényszék júliusban mondta ki, hogy Novoszánszki Fannit B. László ölte meg, haszonszerzés céljából. A férfit életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, leghamarabb 30 év után helyezhető feltételesen szabadlábra.
A Story most arról ír, hogy bár a nő holtteste nem került elő, de a család kérheti a halottá nyilvánítását. Ezt a szülők tehetik meg:
„A holnapi napon kérelmezni fogjuk az édesanyával, Katalinnal, hogy holttá nyilvánítsák Fannit” – mondta el a lapnak dr. Lichy József.
„Sajnos semmi reményünk nincs, hogy még él, vagy hogy ennyi év után megtalálják a holttestét. Ez egy lelki és egyúttal jogi lezárása is a tragédiának”
– közölte a család ügyvédje. Az eljárásról is beszélt:
„Lesz egy halotti anyakönyvi kivonat, amivel megkezdődhet a hagyatéki eljárás. Ennek fényében a Fanni lakásában talált közel ötmillió forint, az autója, illetve minden vagyontárgya a szüleire száll.
És végre emlékhelye is lehet a temetőben, ha a családja szeretné, erre ugyanis mindeddig nem volt lehetőség.”
Mi is írtunk róla, hogy Novozánszki Fanni (VV Fanni) 2017. november 20-án tűnt el. A konzumlányként dolgozó nőt B. László látta utoljára. A férfi a lány eltűnésének estéjén felment a lakásába, majd a vállán cipelte és autójába tette Fannit. B. Lászlót pár nappal később le is tartóztatták. A férfi mindvégig tagadta, hogy ő ölte volna meg a nőt. Fanni holtteste azóta sem került elő, pedig a rendőrök a férfi telefonjának cellainformáció alapján átfésültek több területet.
A Fővárosi Törvényszék júliusban mondta ki, hogy Novoszánszki Fannit B. László ölte meg, haszonszerzés céljából. A férfit életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, leghamarabb 30 év után helyezhető feltételesen szabadlábra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter újabb két minisztert jelentett be: megvan, ki lesz Gulyás Gergely utódja
A leendő miniszterelnök Lőrincz Viktóriát kérte fel terület- és vidékfejlesztési miniszternek, Ruff Bálintot pedig a Miniszterelnökség vezetésével bízta meg, ami a leköszönő Orbán-kormányban Gulyás Gergely feladata volt. A pártelnök szerint leendő minisztere és a Miniszterelnökség a valódi rendszerváltás megvalósításáért felel majd.
Újabb minisztereket jelentett be Magyar Péter. A leendő miniszterelnök a Facebook-oldalán közölte, hogy
Lőrincz Viktóriát, Kaposvár és térsége megválasztott országgyűlési képviselőjét kérte fel a megalakuló TISZA-kormány terület- és vidékfejlesztési miniszterének, a Miniszterelnökség vezetésével pedig Ruff Bálintot bízta meg.
Lőrincz Viktória a Somogy 01-es választókerületben nyert egyéni képviselői helyet. Magyar Péter szerint „a kampány során bebizonyította, hogy kérlelhetetlen, nagy tudású, emberséges és szorgalmas hazafi, akinek korábbi önkormányzati és jogi tapasztalatai sokat segítenek majd abban, hogy ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot méltóképpen vezethesse.”
A Tisza Párt elnöke kijelentette, hogy a leendő miniszterrel közös az álláspontjuk a vidékfejlesztés fontosságáról. „Viktóriával egyetértünk abban, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vidéki Magyarország támogatására, a helyi közösségek megerősítésére és a területi egyenlőtlenségek csökkentésére.”
Magyar Péter azt is közölte, hogy dr. Ruff Bálint lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter, és megköszönte neki, hogy elfogadta a felkérést. Ő lesz tehát Gulyás Gergely utódja ebben a tisztségben.
A leendő miniszter és a kormány feladatát a Tisza vezetője a következőképpen határozta meg: „a valódi rendszerváltás megvalósításáért felel és felelünk.”
Mint írta, Ruff Bálintot a nyilvánosság főként közéleti szerepvállalásai miatt ismeri, de számára a közigazgatási tapasztalata is kiemelten fontos. Úgy véli, Ruff bizonyította rátermettségét az elmúlt években.
„Az elmúlt években közéleti megszólalásaival nemcsak széles látókörűségét, hanem kérlelhetetlenségét és felelősségtudatát is bizonyította. Magyarországnak pedig hatalmas szüksége van erre”
Újabb minisztereket jelentett be Magyar Péter. A leendő miniszterelnök a Facebook-oldalán közölte, hogy
Lőrincz Viktóriát, Kaposvár és térsége megválasztott országgyűlési képviselőjét kérte fel a megalakuló TISZA-kormány terület- és vidékfejlesztési miniszterének, a Miniszterelnökség vezetésével pedig Ruff Bálintot bízta meg.
Lőrincz Viktória a Somogy 01-es választókerületben nyert egyéni képviselői helyet. Magyar Péter szerint „a kampány során bebizonyította, hogy kérlelhetetlen, nagy tudású, emberséges és szorgalmas hazafi, akinek korábbi önkormányzati és jogi tapasztalatai sokat segítenek majd abban, hogy ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot méltóképpen vezethesse.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alaptörvény-ellenesnek ítélte és elutasította a Nemzeti Választási Bizottság azt a népszavazási kezdeményezést, amely örökre eltiltotta volna a Fidesz–KDNP-t a választásokon való indulástól – írja a HVG.
Egy férfi nyújtotta be a kezdeményezést, amelyet 34-en írták alá, de ebből csak 22 aláírás bizonyult érvényesnek. A bizottság szerint a kérdés tiltott tárgykört érint, sérti a pártok alapjogait, és több ponton nem egyértelmű.
A szavazólapon a következő - nyelvtani hibákkal teletűzdelt - kérdés szerepelt volna:
„Egyetért-e azzal, hogy a Fidesz-KDNP, NER terrorszervezetek, és azok tagjai – mint a magyar nép közellenségei, butító, jogfosztó, kifosztó tevékenységük miatt méltatlanná váltak a magyar választó polgárok bármilyen szintű képviseletére – ezért soha nem indulhassanak európai parlamenti, magyar országgyűlési, valamint önkormányzati választásokon?”
A bizottság legfőbb indoka az volt, hogy népszavazással nem lehet módosítani az Alaptörvényt, a választásokon való indulás szabályait és a pártok működését pedig az rögzíti. Kiemelték azt is, hogy két párt kiemelése és külön szabályozása alkotmányosan nem indokolható.
Egy sikeres népszavazás esetén az érintett pártok jogai alapjaiban sérülnének, és „a pártként való működésük gyakorlatilag kiüresedne”.
A kérdés emellett az egyértelműség feltételének sem felelt meg, különösen a „NER terrorszervezetek” fordulat miatt. A határozat szerint a magyar jog nem ismer ilyen fogalmat, csak „terrorista csoportot”, a Fidesz és a KDNP pedig nem szerepel a törvényi felsorolásban.
Az ülésen a kérdést érdemi vita nélkül, 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül utasították el. A jegyzőkönyv szerint a napirendi pontot nem vitatták hosszan, egyetlen hozzászóló volt.
Fazekas István, a bizottság tagja szerint a kérdés „olyan alacsony színvonal, hogy a hosszas határozat elkészítése és ismertetése egyetlen percet sem érdemel”.
Alaptörvény-ellenesnek ítélte és elutasította a Nemzeti Választási Bizottság azt a népszavazási kezdeményezést, amely örökre eltiltotta volna a Fidesz–KDNP-t a választásokon való indulástól – írja a HVG.
Egy férfi nyújtotta be a kezdeményezést, amelyet 34-en írták alá, de ebből csak 22 aláírás bizonyult érvényesnek. A bizottság szerint a kérdés tiltott tárgykört érint, sérti a pártok alapjogait, és több ponton nem egyértelmű.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Beolvasták az M1 Híradóban: Valótlanul híresztelték, hogy Tóta W. Árpád szado-mazo szexet népszerűsít gyerekeknek
Az M1 hírolvasója a műsor elején olvasta fel helyreigazítást, és elnézést kért a publicistától. Tóta W. szerint viszont a sérelemdíjat még nem küldte a csatorna.
A híradó elején kért bocsánatot az M1 Tóta W. Árpádtól, miután valótlanul híresztelték róla, hogy szado-mazo szexet népszerűsít gyerekeknek. A hírolvasó a következő szöveget olvasta be:
„Valótlanul híreszteltük, hogy a Kispolgár gyerekújság alapítója, Tóta W. Árpád szado-mazo szexet népszerűsít a gyerekeknek. Az érintettől ezúton elnézést kérünk”
Tóta W. Árpád a helyreigazításról készült videórészletet megosztva egy ironikus kiegészítést is fűzött a történtekhez, mintha a közmédia nevében tenne vallomást.
„Azért tettük ezt, mert torz lelkű, saját anyjukat két forintért eladó senkiházi selejtek vagyunk, és tehetség híján kizárólag aljassággal érvényesülhettünk egy olyan rendszerben, ahol az többet ért. Most eltakarodunk a szakmából örökre, és nyomorult életünket vezekléssel töltjük.”
A publicista hozzátette azt is, hogy a bocsánatkérés mellett másra is számít. „Na így oké, el van nézve. Illetve még egy átutalás hátra van, számlaszámot tudjátok. Az Origo még lóg ezzel a bájos vallomással, de majd intézi a végrehajtó. Szevasztok, tűnés!”
2023 júliusában az Origo közölt cikket azzal az állítással, hogy a publicista szado-mazo szexet népszerűsít gyerekeknek, amit az M1 Híradó is átvett. Tóta W. Árpád perre vitte az ügyet, a Fővárosi Törvényszék pedig 2025 februárjában első fokon megállapította, hogy a kormányközeli médiumok valótlanságot terjesztettek. A bíróság az Origót és a közmédiát is sérelemdíj megfizetésére és helyreigazításra kötelezte, és nem fogadta el azt a védekezést, hogy csupán véleményt közöltek.
A peranyagból az is kiderült, hogy a kormányközeli sajtó a Kispolgár gyerekújság egyik cikkét forgatta ki, amelyben a lap pszichológusa éppen a gyerekeket is elérő pornóipar veszélyeire hívta fel a figyelmet.
A híradó elején kért bocsánatot az M1 Tóta W. Árpádtól, miután valótlanul híresztelték róla, hogy szado-mazo szexet népszerűsít gyerekeknek. A hírolvasó a következő szöveget olvasta be:
„Valótlanul híreszteltük, hogy a Kispolgár gyerekújság alapítója, Tóta W. Árpád szado-mazo szexet népszerűsít a gyerekeknek. Az érintettől ezúton elnézést kérünk”
Megszólalt Matolcsy György az MNB-alapítványokról és a székház felújításáról is
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke közleményben reagált a szerinte személyét és a jegybankot ért megalapozatlan vádakra. Úgy véli, hogy 270 milliárdos „veszteség” csupán egy értékelési módszer eredménye, a vagyon valójában nem veszett el.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke közleményben reagált az őt és a jegybanknál 2013-2025 között végzett munkáját ért vádakra. Az alapítványi vagyonnal kapcsolatban azt állítja, a vita tárgya az értékelési módszer, nem pedig az, hogy a vagyon eltűnt volna.
Kijelentette: „a Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába.” Szerinte az alapítványok önállóan működtek, és sem a jegybank mérlegében, sem a feladatai között nem szerepelnek.
A nyilvánosságban emlegetett 270 milliárd forintos veszteségről azt mondta, az egy speciális értékelési módszerből adódik, és nem valós vagyonvesztést takar.
„Eltérő közzétett adat hiányában kijelenthető, hogy minden befektetett vagyontárgy és eszköz továbbra is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, illetőleg az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben szerepel”
– fogalmazott.
A legnagyobb befektetés, a Globe Trade Centre S.A. (GTC) részvénycsomagja kapcsán kifejtette, miért nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni a befektetés értékét. Véleménye szerint
„a tőzsdei ár egy adott pillanat keresleti-kínálati egyensúlyát mutatja, amelyet rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke.”
Ehelyett az EPRA NTA (Net Tangible Assets) módszert tartja irányadónak, amely a szektorban elfogadott nemzetközi standard. A GTC adataira hivatkozva azt írta, egy részvény EPRA NTA értéke 2025 szeptemberében 2,19 euró volt, ami a teljes csomagra vetítve körülbelül 308 milliárd forintot jelent.
Azt írta, hogy a befektetés hosszú távú stratégia része volt és
„Egy hosszú futamidejű befektetés értékét annak lejártakor, nem pedig a piaci mélypontokon kell megítélni” – írta, párhuzamot vonva az MNB aranybefektetésével.
Hozzátette, az alapítvány körülbelül 550 millió euróért vásárolta a részvénycsomagot, ami szerinte könyv szerinti nyereséget jelent a jelenlegi, EPRA NTA szerinti 787 millió eurós értékhez képest.
Matolcsy György szerint „Az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, hanem több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat”.
A jegybank 12 éves munkásságát különválasztja az alapítványoktól. Elmondása szerint büszke az elért eredményekre, melyek megerősítették a magyar gazdaságot. Ezek között említette, hogy „történelmi mélypontra, 0,6 százalékra csökkentettük az alapkamatot, amely példátlan mértékben segítette a magyar gazdaság növekedését, a beruházásokat és a vállalkozások versenyképességét.” Kiemelte a Növekedési Hitelprogramot és a COVID-válság alatti gazdaságvédelmi intézkedéseket is. Legbüszkébb eredményének az aranytartalék növelését tartja.
„Az MNB összesen kb. 5,8 milliárd dollárért vásárolt aranyat, amely ma kb. 17 milliárd dollárt ér” – közölte, hozzátéve, hogy ez több mint 10 milliárd dollár nyereséget jelent az államnak.
Az MNB székházának felújításával kapcsolatban azt mondta, a beruházás a súlyosan leromlott állapotú épület szükségszerű felújítása volt. „A székház mintegy 120 éves fennállása óta ez volt az első teljes körű felújítása és rekonstrukciója” – írta. Szerinte egy ilyen beruházás értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni, mert „az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja.”
Közleménye végén megismételte, hogy az Állami Számvevőszék jelentésének módszertanát szakmailag vitathatónak tartja, mert az kizárólag a pillanatnyi tőzsdei árfolyamot veszi figyelembe.
Figyelmeztetett arra, hogy a GTC-részvénycsomagot a valós piaci értékén kellene realizálni, nem pedig egy kényszereladás során. Kijelentette: „Ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013-2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljes körűen hozzájárulok.”
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke közleményben reagált az őt és a jegybanknál 2013-2025 között végzett munkáját ért vádakra. Az alapítványi vagyonnal kapcsolatban azt állítja, a vita tárgya az értékelési módszer, nem pedig az, hogy a vagyon eltűnt volna.
Kijelentette: „a Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába.” Szerinte az alapítványok önállóan működtek, és sem a jegybank mérlegében, sem a feladatai között nem szerepelnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
