A szexbotrányba keveredett Borkai Zsolt menesztése után polgármesterré lett fideszes főorvos Dézsi Csaba András a hvg-nek adott nyilatkozatában elmondta, biztos benne, hogy meg akarják majd zsarolni egy fotóval, ami megrendelésre készült, és amin az látható, ahogy éppen hálapénzt vesz át egy betegétől.

A polgármester azt mondta: főorvosként szerinte teljesen természetesen, hogy van, akitől elfogad hálapénzt, mert ezt a törvény nem tiltja, és ő a kezdetektől adózik is utána.

Dézsi Csaba András azt is tudni véli, hogy valaki megrendelésre le is fotózta őt, miközben hálapénzt vett át. Arra számít, hogy a képpel január után próbálják majd megzsarolni.

A fideszes politikus arra nem tért ki, hogy belgyógyász-kardiológusként szerinte etikus-e a hálapénz elfogadása, de feltehetően igen, hiszen ha nem így lenne, nem csinálná.

A hongkongi tőzsde közleményéből az derült ki, hogy kedden váratlanul lemondott Li Zsi-ming, a Sinopharm nevű, kínai állami gyógyszergyár igazgatósági elnöke, illetve Li Hu-ji, a cégcsoport igazgatója, az ellenőrzési részleg vezetője.

A vezetők személyes okokra hivatkoztak, és csak találgatások vannak, hogy a lemondásoknak van-e köze a cég által gyártott koronavírus-vakcinákhoz.

Az egyikkel az Emírségekben decemberben elkezdődött a lakosság tömeges oltása, és valamelyik megkapta az engedélyt Egyiptomban és Bahreinben, de nem tudni melyik.

Ezekből vásárolna nagyobb adagot Magyarország is.

Orbán Viktor kijelentette: van kínai vakcina, tömegesen is tudnak szerezni, csak az kell, hogy az egészségügyi hatóságok elfogadják. "Nincs olyan kockázat, hogy esetleg nagyobb kárt csinálunk egy ilyen vakcinával, mint a betegség maga, amit el akartunk kerülni. Tízmilliószámra oltják a saját népüket oroszok és a kínaiak is. A hatóságokat arra kértem, körültekintően, a lehető leggyorsabban járjanak el" - mondta.

Meg szokták még említeni Tao Li-na sanghaji infektológus egy héttel ezelőtti ügyét.

Az orvos ugyanis arról posztolt 4,8 millió követőjének a Twitter-szerű kínai Weibón, hogy a Sinopharm oltásának 73 mellékhatása van, így ez a világ legveszélyesebb oltóanyaga - írta a 444.hu.

Aztán leszedte az eredetit, és azt írta, hogy a külföldiek félreértették a metszően ironikusnak szánt posztját. És hogy ő igazából a béna tájékoztató füzeten ironizált. Az orvos be is adatta magának a vakcinát, mint ahogy már 4 millióan szintén Kínában, eddig nem számoltak be komoly mellékhatásokról.

A Mark Rutte kormányfő vezette holland koalíciós kormány bejelentette lemondását a hónapok óta nagy port kavaró családtámogatási botrány miatt. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat - jelentette be a kormány a miniszteri tanács pénteki ülését követően.

A nemzeti ombudsman és a holland parlament vizsgálóbizottságra is arra a következtetésre jutott, hogy az adóhatóság megsértette a jogállamiságot, figyelmen kívül hagyta a gyermekjogokat, és több családot lehetetlenített el anyagilag.

- írja a helyi sajtó.

Az adóhatóság visszaéléseinek áldozatává vált szülők egy csoportja kedden öt hivatalban lévő és egy volt miniszter ellen indított bírósági kereset, súlyos gondatlansággal és hivatali bűncselekménnyel vádolva őket.

A kormány lemondásához az is hozzájárult, hogy csütörtökön lemondott Lodewijk Asscher a holland Munkáspárt vezetője, aki a korábbi Rutte-kormányok idején szociális ügyekkel foglalkozó miniszter volt.

Televíziós nyilatkozatában Rutte megerősítette, hogy benyújtotta lemondását Sándor Vilmos holland királynak, aki azt el is fogadta.

Hozzátette, hogy a következő két hónapban - egészen a választásokig - kormánya a koronavírus-járvány kezelésére koncentrál és arra, hogy kártalanítsák a botrányban érintett családokat.

A harmadik Rutte-kormány 2017 októbere óta van hatalmon, koalícióban a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a 66-os Demokraták (D66), és a Keresztény Unió (CU) pártokkal. A felmérések szerint a következő márciusi választások is a Rutte vezette konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért nyeri meg.

Bár már túl vagyunk az idei első nyugdíjfizetésen, a Magyar Államkincstár csak most tette közzé a 2021-es utalások dátumait - írja a Privátbankár. A lap eszerint összegyűjtötte, hogy idén melyik napokon várható a nyugdíjak utalása.

A nyugdíjat - néhány kivétellel - továbbra is minden hónap 12. napján utalják. Mutatjuk a pontos napokat:

• Január 12. kedd

• Február 12. péntek

• Március 12. péntek

• Április 12. hétfő

• Május 12. szerda

• Június 11. péntek

• Július 12. hétfő

• Augusztus 12. csütörtök

• Szeptember 10. péntek

• Október 12. kedd

• November 12. péntek

• December 2. csütörtök

A lap megjegyzi, hogy idén három olyan hónap lesz, amikor hamarabb érkezik a pénz: júniusban és szeptemberben azért kerül erre sor, mert 12-e hétvégére esik. Emellett pedig decemberben is hamarabb jön a nyugdíj. Ennek oka, hogy az ünnepek miatt általában az utolsó hónap legelején érkezik meg a nyugdíj, hogy legyen elég pénz a számlán a karácsonyi felkészülésre.

Van azonban még egy kitüntetett dátum, mégpedig a novemberi. Ekkor ugyanis nemcsak a rendes nyugdíj érkezik meg a számlákra, hanem - amennyiben az inflációs folyamatok és a GDP alakulása megengedi - a nyugdíjkiegészítést és a prémiumot is ekkor fizetik majd ki a jogosultaknak.

Az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen a bérével. Minden ötödik ápoló pedig hivatást váltana – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből, írja az Index.

A felmérésben feltett kérdésekre 4600 munkavállaló, a magyar egészségügyi szakdolgozók mintegy 5 százaléka válaszolt.

Az egészségügyi szakdolgozók közül sokan három műszakban és több munkahelyen vállnak munkát. Jelenleg akár heti 60 óra is lehet a ledolgozott munkaidő, ami ügyelettel együtt akár heti 72 óra is lehet átlagban. A legtöbben munkahelyi és anyagi kényszerből vállalnak nagyon sok túlmunkát - írja a lap.

Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Indexnek azt mondta:

A felmérésből kiderül például, hogy

A válaszadók mindössze egyharmada szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni, amit a szakszervezet rendkívül riasztónak tart.

A válaszadók 37 százalékát az alacsony bérek mellett, a kiegészítő jövedelmek, és egyéb juttatások korlátozása készteti munkahelyváltásra.

Arra a kérdésre, hogy miért váltanának munkahelyet minden negyedik szakdolgozó a mellékfoglalkozások visszafogását jelölte meg. Minden ötödik szakdolgozó pedig a jelentős egészségügyi kockázatok miatt hagyná el a pályát.

Dr. Soós Adrianna, az Indexnek azt mondta: hogy a betegek túlélési esélye leginkább az őket ápoló szakdolgozók számától függ, akiket csak a jelenleginél erősebb anyagi ösztönzéssel lehetne megtartani.

Ráadásul a koronavírus különösen leterheli az egészségügyet, amit a lap szerint az is jól mutat, hogy