Halálos mérget, egészen pontosan ricint tartalmazó borítékot küldött egy ismeretlen tettes a Fehér Házba Donald Trumpnak címezve - írja a The New York Times.
Az elnöknek szánt boríték el sem jutott a Fehér Házba, mivel a küldeményeket még azelőtt átvizsgálják egy külsős helyszínen Washingtonban, hogy kiszállítanák az elnök munkahelyére. A boríték már első látásra gyanúsnak tűnt, ezért elkülönítették, a vizsgálatok pedig egyértelműen igazolták:
a boríték ricint tartalmazott, amelynek egyetlen milligramja is halálos lehet az emberre nézve.
A ricinus magjából kivont méreg rendkívül hatékonyan öl: előbb hányást, hasmenést, később belső vérzést okoz, amelyet a szervek leállása és a halál követ néhány nap alatt. A ricin emellett több biológiai fegyver fontos alkotóeleme is.
A küldeményt Kanadában adták fel ugyanazokkal a mérget tartalmazó csomagokkal, amelyeket Texasba küldtek. Az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) vizsgálatot indított az ügyben, úgy vélik, hogy a küldeményeket ugyanaz adhatta fel. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy bármelyik nemzetközi terrorszervezethez lenne köthető a támadás. Az eddigi bizonyítékok alapján egy kanadai nőt gyanúsítanak, átvilágítása jelenleg is folyik a kanadai hatóságokkal egyűttműködve, ám további információkat az FBI nem adott ki a nyomozásról. Közleményükben azt írták,
"Jelenleg nem áll fenn veszély a közbiztonságra nézve."
A Fehér Ház nem először néz szembe ricintámadással: Trumpnak már két évvel ezelőtt is címeztek veszélyes borítékokat, de korábban Barack Obama is kapott ilyen leveket.
Halálos mérget, egészen pontosan ricint tartalmazó borítékot küldött egy ismeretlen tettes a Fehér Házba Donald Trumpnak címezve - írja a The New York Times.
Az elnöknek szánt boríték el sem jutott a Fehér Házba, mivel a küldeményeket még azelőtt átvizsgálják egy külsős helyszínen Washingtonban, hogy kiszállítanák az elnök munkahelyére. A boríték már első látásra gyanúsnak tűnt, ezért elkülönítették, a vizsgálatok pedig egyértelműen igazolták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
400 ezer forintot követel a minisztérium egy 300 fős falutól, ahol vakolattal foltozzák az utat
Egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában találtak szabálytalanságot. Mencshely jegyzője szerint abszurd, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
A falu anyagi helyzetét jól érzékelteti a polgármester:
„Oda jutottunk, hogy Lacival ketten itt a szomszédban levertük a vakolatot, hogy jó lesz az szétteríteni az úton. Nem úgy van itt, hogy a polgármester nem dolgozik, ugyanúgy fölül a fűnyíró traktorra, megfogja a fűkaszát, mint a többi”
– mondta Szabó Zoltán.
Mencshely 2017-ben nyert kevesebb mint 20 millió forintot a többfunkciós községháza helyreállítására, mert az épület északnyugati sarka megsüllyedt, és a tető, a nyílászárók cseréje, valamint a hőszigetelés is időszerűvé vált.
A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló előző polgármester, Rauch Csaba vezetése alatt azonban nem tudták időben befejezni a felújítást, ezért a támogatásból már 2019-ben vissza kellett fizetniük közel négymillió forintot az akkor illetékes Belügyminisztériumnak.
Az önkormányzati ügyek később kerültek át a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz.
A falu jegyzője, Weller-Jakus Tamás abszurdnak tartja, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást. „A törvény szerint öt év az általános elévülési határidő. Ha valaki ennyi idő alatt nem tud lezárni egy pályázatot, az öt év után ne jöjjön ide, hogy, bocsi, de fizessél még ennyit” – érvelt a jegyző.
A követelés a legkisebb önkormányzatokat sújtó filléres gondok sorába illeszkedik. Mencshely éves költségvetése kevesebb mint 50 millió forint, ennek legnagyobb része a működésre és a kötelező feladatokra megy el, a falunak gyakorlatilag nincs pénzügyi mozgástere. A község hiába pályázik, negyedszerre sem kapott támogatást útfelújításra. A polgármester szerint nem egyedi esetről van szó.
„Nem mi vagyunk az egyetlenek, máshonnan is megy ez a pénzbehajtás. Iszonyatos rossz gazdasági helyzetben van az ország, felvették a kínai hiteleket, mert az EU-ból nem jön a pénz, és most rajtunk verik le, hogy az állam működőképessége fennmaradjon”
– vélekedik Szabó Zoltán.
A település annyira kicsi, hogy önálló hivatala nincs is, a nagyvázsonyi közös önkormányzati hivatal alá tartozik. A falu központjában évek óta bezárt a kocsma és a bolt, miközben az ingatlanárak elszálltak: egy 180 négyzetméteres házat 84 millióért kínálnak, és nem kiugró az egymillió forint fölötti négyzetméterár sem. Az elnéptelenedés is nagy probléma: a fiatalokat elszívja Veszprém, a házakat megvásárlók pedig többnyire nem laknak a faluban.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a 24.hu megkeresésére azt írta, a méltányos és arányos eljárásokat fontosnak tartják, főleg a kisebb, forráshiánnyal küzdő települések esetében. Hozzátették azonban, hogy a hatályos jogszabályok és a pályázati feltételek betartása ennél is fontosabb. Ezért ha az ellenőrzések közben szabálytalanságot találnak, a jogszabályban meghatározott módon járnak el, ami a támogatások részleges vagy teljes visszakövetelését is jelentheti.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a klub milliárdokat és a stadionját is megkapja
Leisztinger Tamás tulajdonos szerint elfogyott az ideje, ezért új, öttagú elnökség jön. A friss főszponzor, a Vulcan Shield Global több százmillió forintot pumpál a klubba a következő négy évben.
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a csapatnak pedig egy új szponzornak köszönhetően a következő négy évben több százmillió forintos nagyságrendben megnő a költségvetési mozgástere – írta a Telex a futballklub hétfői budapesti rendezvényén elhangzottak alapján.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint itt van az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel, és így a csapatot újra mindenkinek komolyan kelljen vennie.
Szijjártó Péter szerint ennek három fontos feltétele van. Az első, hogy négymilliárd forint értékű beruházási programot indítanak a kormány támogatásával, aminek része a sportcsarnok, illetve az akadémia felújítása és működtetése.
„Abban állapodtunk meg a sportkormányzattal és a parlamenti többséggel, hogy november végén a Bozsik Stadion és a Magyar Futball Akadémia a Budapest Honvéd tulajdonába kerül”
– jelentette be.
A miniszter a harmadik ponttal kapcsolatban helytelennek nevezte, hogy a klubnak eddig nem volt főszponzora, de elmondta, hogy ez most megváltozik. „A Vulcan Shield Globallal tegnap aláírtuk a szerződést, így ez azt jelenti, hogy a következő négy évre több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje” – közölte.
Leisztinger Tamás, a klub tulajdonosa úgy döntött, hogy maga mellé állít egy öttagú elnökséget. „Az ember nem rendelkezik végtelen idővel és végtelen kapcsolatrendszerrel sem” – indokolta a döntést.
Múlt pénteken megírtuk, hogy a külügyminiszter a washingtoni tárgyalások előtt szokásához híven futni indult: akkor a Bayern München logójával díszített melegítőfelső volt rajta.
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a csapatnak pedig egy új szponzornak köszönhetően a következő négy évben több százmillió forintos nagyságrendben megnő a költségvetési mozgástere – írta a Telex a futballklub hétfői budapesti rendezvényén elhangzottak alapján.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint itt van az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel, és így a csapatot újra mindenkinek komolyan kelljen vennie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kaáli Nagy Géza szívesen megkérdezné Semjén Zsolttól, hogy egyeztettek-e az egyházzal az anonim petesejt-beültetésről
A korábbi Kaáli Intézet alapítója szerint az erről szóló törvénymódosítási javaslat időzítése nem véletlen: úgy véli, a kormány hajlandó szembemenni az egyház tanításaival is, hogy megnyerje a több mint félmilliósra tehető érintett választói réteg szimpátiáját.
A kormány nemrégiben előállt egy törvényjavaslattal, amely januártól lehetővé tenné a fizetett petesejt-donációt Magyarországon, a donorok a tervek szerint a minimálbér kétszeresét kaphatnák. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség rendezvényén beszélt a javaslatról. Az államtitkár szerint a lépés célja, hogy a magyar nőknek ne kelljen külföldre, például Csehországba vagy Szlovákiába utazniuk ezért a beavatkozásért.
„Ha a törvényjavaslatomat elfogadják, többé nem kell a magyar hölgyeknek Brnóba menni donorpetesejtért”
– fogalmazott Takács.
A kormány a meddőségkezelés 2020-as államosítását sikertörténetként kommunikálja. Az államtitkár azt állította, azóta két és félszer annyi kezelési ciklus indult, és a megszületett babák száma több mint a duplájára nőtt. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint míg az államosítás előtt évente 1500 lombikbébi született, 2024-re ez a szám elérte a 3000-et.
A meddőségi magánklinikák államosítását a kormány korábban azzal indokolta, hogy a magánintézetekben sok a szabálytalanság, és nem lehet tudni, mi lesz a be nem ültetett embriókkal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 2017-es nyilatkozatában arról beszélt, az államosítással azt akarják megakadályozni, hogy „a magzati korukat élő magyar emberekkel kísérletezzenek, legyilkolják őket, lefagyasszák, kidobják őket, és a szöveteiket felhasználják ipari célra (…) A magánbiznisz helyett az állami kontroll világába kell áthelyezni ezeket az eljárásokat”.
Kaáli Nagy Géza professzor, a korábbi Kaáli Intézet alapítója a Népszavának azt mondta, a megszületett babák számának növekedése nem az államosításnak, hanem a 2020 óta elérhető bőkezűbb finanszírozásnak köszönhető. A szakember szerint a jelenlegi hazai meddőségi kezelés hatékonysága messze nem ad okot a dicsekvésre.
A minisztérium által is megerősített adatok szerint a 3000 újszülött 20 ezer beavatkozás eredménye, ami mindössze 15 százalékos hatékonyságot jelent. Ezzel szemben a magántulajdonú Kaáli Intézetben ez az arány 30 százalék körül mozgott, ami megfelelt az európai átlagnak.
Kaáli szerint a rossz mutató oka, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe a biológiai törvényeket: bár a kezeléseket 45 éves korig finanszírozzák, 40 év felett a nőknek már donorpetesejtre lenne szükségük a sikerhez. A saját petesejtes eljárás esélye ebben a korban jó esetben is csak egy százalék, míg anonim donorpetesejttel már az első beavatkozásnál 70 százalékos eredményességet lehet elérni.
A petesejt-donáció eddigi tiltása mögött Kaáli Nagy Géza a kormány és a katolikus egyház viszonyát sejti, mivel az egyház elutasítja a lombikprogramot, különösen az idegen petesejt beültetését.
A professzor azt mondta, szívesen megkérdezné Semjén Zsoltot, hogy vajon volt-e a törvénymódosításról egyeztetés az egyházzal, s vajon kér-e az egyház azért cserébe valamit, hogy ezúttal elhallgatja elutasító álláspontját az ügyben.
Kaáli szerint a mostani törvénymódosítási javaslat időzítése nem véletlen: a kormány a választásokhoz közeledve próbálja sikeresnek beállítani a meddőség elleni küzdelmet, és ezért hajlandó szembemenni az egyház tanításaival is, hogy megnyerje a több mint félmilliósra tehető érintett választói réteg szimpátiáját.
A jogszabályváltozás önmagában azonban kevés, mivel a meddőségi centrumok súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Kaáli Nagy Géza felidézte, hogy Takács Péter maga is elismerte egy korábbi nyilatkozatában:
„a rendszer jelenleg feleannyi humán erőforrással és infrastruktúrával rendelkezik, mint amennyi a termékenységi zavarral küzdő párok ellátásához szükséges lenne”. Ebben a helyzetben évi 20 ezer beültetést elvégezni emberfeletti feladat, a továbblépéshez pedig meg kellene duplázni az ellátókapacitást.
A pontos adatokhoz való hozzáférés egyébként nehézkes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis nem gyűjt vagy nem tesz közzé nyilvános adatokat a lombikbébik születéséről, ellentétben az Európai Unió legtöbb tagállamával.
A kormány nemrégiben előállt egy törvényjavaslattal, amely januártól lehetővé tenné a fizetett petesejt-donációt Magyarországon, a donorok a tervek szerint a minimálbér kétszeresét kaphatnák. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség rendezvényén beszélt a javaslatról. Az államtitkár szerint a lépés célja, hogy a magyar nőknek ne kelljen külföldre, például Csehországba vagy Szlovákiába utazniuk ezért a beavatkozásért.
„Ha a törvényjavaslatomat elfogadják, többé nem kell a magyar hölgyeknek Brnóba menni donorpetesejtért”
– fogalmazott Takács.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tisza Párt: Nagy Mártonék a jegybank feje fölött egyezkedtek Washingtonban, súlyosan sérülhet az MNB függetlensége
Kármán András, a Tisza közgazdásza szerint a pénzügyi védőpajzsot a jegybank háta mögött hozták tető alá. Pedig a szabályok célja pont az, hogy születhessenek olyan rövid távra fókuszáló döntések, amelyek a politikai pártok esetleges újraválasztását segítik, de az országnak ártanak.
Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikai szakértője, aki 2010 és 2013 között a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára volt, egy Facebook-posztban fejtette ki a véleményét arról, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bankot kihagyva tárgyalt Washingtonban egy devizaswap-keret felállításáról. A szakértő szerint bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megerősítette a hírt és jelezte, hogy a miniszterelnök már tájékoztatta a jegybank elnökét, az eljárás súlyosan sérti az MNB függetlenségét.
Kármán András szerint az a probléma, hogy „az MNB-nek a jegybank törvényben meghatározott feladatai végrehajtása tekintetében függetlennek kell lennie, azaz nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a Kormánytól vagy politikai párttól. És ezt nem csak az MNB-törvény írja elő, hanem az Európai Unió Alapszerződése is.”
A poszt írója állítja, hogy egy devizaswap-keret a jegybank egyik legfontosabb feladatához, az árfolyampolitika alakításához szükséges eszköz. Éppen ezért „arról a jegybank feje fölött megállapodni, sőt nélküle a technikai részleteket is leegyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik” – írja.
Azt is elmagyarázza, miért tartja ezt a függetlenséget elengedhetetlennek: „Mert a jegybankoknak az aktuális kormányoktól való függetlensége biztosítja, hogy ne születhessenek olyan rövid távra fókuszáló döntések, amelyek a politikai pártok esetleges újraválasztását segítik, de hosszú távon komoly költséget okoznak az egész társadalomnak. A korábbi évtizedekben a jegybanki függetlenség fontosságának a felismerése és törvénybe iktatása nagyban segítette a fejlett országokban az infláció visszaszorítását és az árstabilitás megteremtését.”
Bejegyzését egy Nagy Mártonnak címzett üzenettel zárja: „Miniszter Úr! A jegybanki függetlenség semmibevétele lehet, hogy Argentína esetében, aki pár héttel ezelőtt hasonló megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, teljesen elfogadott eljárás lenne, de itt Európában ez nem az!”
Az Trump–Orbán-találkozó után a kormány egy „pénzügyi védőpajzsról” kezdett beszélni, amelynek egyik eleme egy dollár-swapkeret lehet. Nagy Márton hétfőn közölte: Washingtonban technikai egyeztetések zajlottak egy swap-line-ról, amely végső soron az amerikai Pénzügyminisztérium és az MNB között jöhet létre. A csomagban szabad felhasználású, fejlesztési és infrastrukturális hitelek is lehetnek, a részletek azonban még nem véglegesek.
Nemzetközi előképként az Argentínával kötött megállapodás említhető, ahol 2025 októberében az amerikai Pénzügyminisztérium pesóvásárlásokkal és egy mintegy 20 milliárd dolláros swap-kerettel segítette az országot, hogy Trump szövetségese megnyerhesse a választásokat.
Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikai szakértője, aki 2010 és 2013 között a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára volt, egy Facebook-posztban fejtette ki a véleményét arról, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bankot kihagyva tárgyalt Washingtonban egy devizaswap-keret felállításáról. A szakértő szerint bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megerősítette a hírt és jelezte, hogy a miniszterelnök már tájékoztatta a jegybank elnökét, az eljárás súlyosan sérti az MNB függetlenségét.
Kármán András szerint az a probléma, hogy „az MNB-nek a jegybank törvényben meghatározott feladatai végrehajtása tekintetében függetlennek kell lennie, azaz nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a Kormánytól vagy politikai párttól. És ezt nem csak az MNB-törvény írja elő, hanem az Európai Unió Alapszerződése is.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
