ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Halálos tévedés a luxushajón: a kapitány megnyugtatta az utasokat, akik ezután megölelgették a fertőzött özvegyet

A kapitány téves közlése után a fedélzeten folytatódott a közösségi élet, ami hozzájárulhatott a halálos Andes-vírus terjedéséhez.


Amikor az első utas meghalt hantavírus fertőzés miatt, a kapitány közölte a többiekkel, hogy természetes okok vezettek a tragédiához, ezért a fedélzeten többen megölelték a gyászoló özvegyet. Az asszony Szent Ilonán szállt le a hajóról, két nappal később pedig Johannesburgban meghalt, és ezzel egy antarktiszi álomútból járványügyi rémálom lett az MV Hondius óceánjárón. A WHO világszintű kontaktkutatást koordinál, hogy megtaláljanak mindenkit, aki érintkezhetett a fertőzöttekkel.

A drámai eseménysorozatról a hajó egyik utasa, a török filmes Ruhi Cenet számolt be a Daily Mailnek. Elmondása szerint a kapitány április 12-én jelentette be egy 70-es éveiben járó holland férfi halálát. A közlés után próbálta megnyugtatni az utasokat. „Azt mondta, nagyon tragikus, de természetes okok miatt történt, amiről ma már tudjuk, hogy tévedés volt” – emlékezett vissza Cenet.

„Még azt is mondta, hogy az orvos szerint nem fertőző, és a hajó biztonságos.”

A bejelentés után az utasok vigasztalni kezdték az elhunyt feleségét, nem sejtve, hogy a nő is hordozza a halálos, rágcsálók által terjesztett hantavírust. „Mindenki nagyon sajnálta őt. Megölelték, beszélgettek vele. Ő a védőangyalainak nevezett minket.”

Az Atlantic Odyssey nevű,

fejenként több mint 11 millió forintba kerülő luxusút április 1-jén indult Dél-Amerika csücskéből.

A fedélzeten szoros közösség alakult ki, az utasok együtt étkeztek, ittak és vettek részt a programokon. A kapitány közlése után semmi sem változott. „Természetesen mindenki szomorú volt a hír hallatán, de folytattuk a megszokott életet. Senkinek sem volt fogalma arról, hogy ez a vírus kering az utasok között” – mondta a filmes.

A hajó ezt követően kikötött a világ legeldugottabb lakott szigetén, Tristan da Cunhán, ahol az utasok partra is szállhattak. Cenet szerint ez az egyik legnagyobb félelme.

„Veszélybe sodorhattuk őket, és ez az egyik legnagyobb bánatom.”

A hajó április 24-én érte el Szent Ilona szigetét, ahol harminc utas, köztük Cenet és az özvegy is elhagyta a fedélzetet. „Emlékszem, azon a napon, amikor leszálltunk, már nehezen tudott járni” – idézte fel a filmes. Az asszony két nappal később egy johannesburgi kórházban meghalt. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy súlyos járvány tört ki, ami ismét rámutatott, milyen gyorsan terjedhet egy fertőzés egy zárt közösségben, ahogy az egy korábbi, norovírussal fertőzött óceánjáró esetében is történt.

A fedélzeten a helyzet tovább romlott. Egy brit férfit Ascension-szigetről kellett Dél-Afrikába evakuálni, majd május 2-án egy német nő is életét vesztette. A hajó orvosa szintén megbetegedett, ezért egy nyugdíjas onkológus utas, Dr. Stephen Kornfeld vette át ideiglenesen az orvosi feladatokat.

„Valahogy belecsöppentem abba a szerepbe, hogy én lettem a hajóorvos” – nyilatkozta.

Azóta egyre nagyobb felelősség szakadt rá: egyszerre próbálja ellátni a betegeket, miközben folyamatosan egyeztet orvosi kutatókkal, az Egészségügyi Világszervezettel és a hajót üzemeltető céggel is.

Azt mondja, kezdetben a betegeknél „elég tipikus vírusos tünetek” jelentkeztek.

„Magas láz, fáradtság, kipirulás, némi gyomor-bélrendszeri probléma, és volt, akinél légszomj is.”

Amikor Kornfeld átvette a fedélzeti orvosi szerepet, még csak két férfin látszottak a betegség jelei: a hajó orvosán és egy másik betegen.

„Akkor egyikük sem tűnt kritikus állapotúnak” – mondta Kornfeld. „Csakhogy a hantavírusnál épp az a félelmetes, hogy valaki nagyon rövid idő alatt súlyosból életveszélyes állapotba kerülhet.”

A hajón az orvosi készlet nem éppen egy jól felszerelt intenzív osztály: vény nélkül kapható gyógyszerek, oxigénpalackok, és – szerencsés véletlenként – rengeteg kötény, kesztyű, sebészi maszk áll rendelkezésre.

A „Dr. Steve”-ként emlegetett Kornfeld mellé időközben megérkezett két holland fertőzőbetegség-specialista is.

„Ha már nem vagyok hasznos, boldogan visszahúzódom, és újra egyszerű utas leszek”

– mondta.

A fedélzeten maradt utasok közben mintha eljutottak volna valamiféle óvatosan optimista egyensúlyi állapotba.

Jake Rosmarin utazóinfluenszer csütörtökön az Instagram-sztorijában jelentkezett be. „Továbbra is jó a hangulat, és haladunk a Kanári-szigetek felé” – írta a képernyőn megjelenő feliratban egy fotó mellé, amelyen mosolyogva áll a hajó egyik külső erkélyén, az Atlanti-óceán fölött.

A jordán influenszer, Kasem Ibn Hattuta pedig a Daily Mailnek azt mondta:

„Végre elhagytuk a Zöld-foki-szigeteket, ami mindenkinek nagy megkönnyebbülés volt a fedélzeten, különösen úgy, hogy tudjuk: a beteg társaink végre megkapják a szükséges orvosi ellátást.”

„Mindenki tartja magát, az emberek mosolyognak, és nyugodtan kezelik a helyzetet” – tette hozzá.

De mi van azokkal az országokkal, amelyek egyre csak gyűlnek a potenciális fertőzési térképen?

Nem meglepő módon némi pánik is érezhető volt, amikor a hét elején a tévében azt mutatták, hogy maszkos, védőruhás orvosok intézkednek a hajó körül.

A WHO gyorsan igyekezett lehűteni a kedélyeket: nincs ok riadalomra, ez nem a következő pandémia, a vírus pedig csak szoros és tartós kontaktus útján terjed.

Pandémia vagy sem, a Covid-időkből ismerős tempóban most Dél-Afrikában, Szenegálban, Svájcban, Hollandiában, Argentínában és más országokban dolgoznak a kutatók azon, hogy kiderítsék, honnan indult a fertőzés, és hogy az egész megmaradjon elszigetelt tragédiának.

A hajón kívül közben hatalmas kontaktkutatás zajlik. Argentínában a szakértők azt próbálják visszafejteni, pontosan hol kezdődhetett a fertőzés.

Különösen a holland házaspár mozgását vizsgálják, és a nyomozás egyik fókuszában egy vadállatokban gazdag hulladéklerakó áll Ushuaia külvárosában. Ushuaia Tűzföld fővárosa, a környéken pedig él olyan patkányfaj, amely hordozhatja a hantavírus fertőzőképes Andes-variánsát.

Hogy valóban ez volt-e a fertőzés forrása, azt egyelőre nem tudni. A Daily Mail értesülése szerint Tűzföld tartományban eddig nem jegyezték fel a hantavírus jelenlétét, és emberi esetet sem regisztráltak azóta, hogy 1996-ban kötelezővé tették a bejelentését.

A legtöbb hantavírust rágcsálók ürülékéből, vizeletéből vagy nyálából származó részecskék belélegzésével kapják el az emberek, és ezek a vírusok nem terjednek emberről emberre. Az Andes-variáns viszont kivétel: ez képes emberek között is terjedni, és járványkitöréseket okozni.

A vírus gyakran halálos tüdőbetegséget, hantavírus okozta pulmonális szindrómát válthat ki. Argentínában tavaly az ilyen esetek halálozási aránya 32 százalék volt.

2018-ban az ország andoki térségében volt egy úgynevezett szuperterjesztő esemény: egy születésnapi buli után közel három tucat ember betegedett meg, közülük 11-en meghaltak. Így az sem kizárt, hogy a holland házaspár valahol máshol, az utazásuk során fertőződött meg. Egy óceánjáró szinte ideális terep a fertőzés terjedéséhez. A tengerjáró hajók nagyon zárt környezetek. Az emberek napokig vagy hetekig szoros kontaktusban vannak egymással, ráadásul az utasok életkori összetétele miatt sokan idősebbek és sérülékenyebbek.

Ugyanakkor van ok némi óvatos reményre is. Bár a lappangási idő akár nyolc hét is lehet, a legtöbben korán, két-három héten belül megbetegszenek.

Azok az utasok, akik már elhagyták a hajót, valószínűleg mostanra rosszul lettek volna, ha hordoznák a vírust.

Miközben a világ figyel, Tenerife idegesen készül az MV Hondius érkezésére, és mindenki abban bízik, hogy végül a fertőzésből nem lesz járvány.

Via DailyMail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk