Hivatalos a figyelmeztetés: erős El Niño jön, ami a magyar telet is átalakíthatja
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal megerősítette, hogy egyre erősödő El Niño-jelenség zajlik a Csendes-óceánon. A globális hatások Magyarországot is elérik, elsősorban egy csapadékosabb késő őszi időszak valószínűségét növelve.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.
Jelenleg egy erősödő El Niño-jelenség zajlik, amely az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal legfrissebb jelentése szerint az év végéig tovább erősödik, és 97 százalékos eséllyel 2027 kora tavaszáig kitart.
A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.
António Guterres, az ENSZ főtitkára még ennél is egyértelműbben fogalmazott, mondván: „El Niño nem csak az ajtóban áll – már a házban van, és felcsavarja a fűtést.”
Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.
A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.
A mostani El Niño kialakulását már tavaly tavasszal komoly figyelmeztetések előzték meg, egyes kutatók pedig egy rekord erős esemény lehetőségét vetítették előre.
A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.
Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.
A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Olyan alacsony a Duna Budapestnél, hogy szabad szemmel látható a mélyén heverő felrobbantott roncshíd
A Duna vízállása szombaton történelmi mélypontra, 15 centiméterre süllyedt a fővárosnál. Az 1896-ban átadott, majd 1945 januárjában felrobbantott Ferenc József híd darabjai bukkantak így elő.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Videó a mélyben heverő roncshídról:
A folyó apadása nem állt meg, szombat reggel óta újabb három centit csökkent a vízszint, bő fél nap alatt pedig közel tíz centiméterrel került lejjebb. A rekord alacsony vízszint komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, több szakaszon korlátozások vannak érvényben.
A helyzet az ország energiaellátását is érinti, a Paksi Atomerőmű a Duna alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt az elmúlt napokban többször is kénytelen volt csökkenteni a teljesítményét, hogy betartsa a hűtővízre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
A ma Szabadság hídként ismert átkelő elődjét, a Ferenc József hidat 1896-ban adták át a forgalomnak, majd a főváros ostroma alatt, 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A hidat rekordgyorsasággal újjáépítették, és 1946. augusztus 20-án már át is adták, de a felrobbantott szerkezet egy részét nem emelték ki. A pesti oldalhoz közelebbi roncsdarabokat később eltávolították, a budai oldalon lévő maradványok azonban a mederben pihennek, és csak a mostanihoz hasonló, extrém apadások idején válnak láthatóvá.
A híd roncsai legutóbb a 2018-as aszály idején bukkantak elő, amikor a Duna addigi negatív rekordja, 33 centiméteres vízállás született Budapesten. Ezt a csúcsot már a hét elején megdöntötte a folyó, amikor 30 centiméterig apadt.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erős Antóniáék máris odaszúrtak a TV2-nek az új híradójuk kapcsán
Az RTL Híradó műsorvezetői burkoltan üzentek a nézőknek, miután a TV2-n elindult a Tényeket váltó új hírműsor. Szellő Istvánék egyértelművé tették, hogy továbbra is mondják a híreket.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Az elmúlt időszakban az RTL Híradójának műsorvezetői többször is finoman oda-odaszóltak a rivális csatorna hírműsorának. Most sem hagyták szó nélkül azt, hogy megújult a másik oldalon a híradó.
Az RTL Híradó végén Szellő István megjegyezte, hogy „elnézve a híreket, ez sem lesz egyszerű hét”, amire Erős Antónia így válaszolt: „Hát nem, de a lényeg az, hogy nekünk továbbra is a tények a legfontosabbak!”
Műsorvezetőtársa megerősítette, hogy ez így van, és továbbra sem terveznek ezen változtatni. „Továbbra is mondjuk a híreket” – mondta Erős Antónia.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Lölő napközis táborban van, Pócs János lézerszemüveggel keresi a Duna-vizet” - Marika for Prezident új videóban parodizálja a Fidesz válságkezelését
„Tóni” útmutatásai alapján megállapítja, hogy Magyar Péterék saját kezűleg temették be a Dunát. Azonban a Dopemanből, Szakács Pistiből, Pócs Jánosból és Bede Zsoltból álló válságstáb már dolgozik az ügyön.
Marika for Prezident új videójában a Fidesz-szereplők „keresésével” indít: mint kiderül, Mészáros Lőrinc éppen „napközis táborban” van, Tóth Gabi pedig állítólag azt hitte, kuponnapok vannak – mert félreértette a „hőkupola” szót. A videó ezután a fideszes válságkommunikáció paródiájába fordul.
A képzeletbeli „Tóni” által kiadott útmutatás szerint az aszályért és a rekordhőségért a Tisza Párt és Magyar Péter felelős, amely „saját kezével temette be a Dunát”, majd az ivóvizet is „átvitte a Tiszába”. Előbbi ezért apad, utóbbi ezért „áradt ki”.
Tóni útmutatása alapján Marika azt is elmondja, ha továbbra is Orbán Viktor lenne hatalmon, minden problémát megoldanának – ahogy az elmúlt 16 évben mindig. Megjegyzi, a hőkupola, amit építettek az ország fölé, amit „nekik köszönhetünk” azért jó lett, mint a stadionok.
A paródia szerint összeült a „fideszes agytröszt” is, amelynek tagjai között olyan elismert tudósok vannak, mint Dopeman, Bede Zsolt, Szakács Pisti és Pócs János - akiket professzorként, MTA-tagként és hasonlókként mutat be Marika. A „szakértők” újabb ötletekkel állnak elő: Pócs János például lézervideószemüveggel keresné meg az eltűnt Duna-vizet.
Marika azonban a szakértők miatt kiesik a szerepéből: „Hozzájuk képest azért a Bohár Dani Karikó Katalin volt” - mondja.
A kutatás arra jut, hogy valaki elzárta a folyót – a háttérből érkező súgás szerint „az ukránok”.
A Marika for Prezident zárásként mindenkit megnyugtat, hogy „szakértők” továbbra is azon dolgoznak majd, hogy „félretájékoztassák és hergeljék a magyar embereket”.
Videó:
.
Marika for Prezident új videójában a Fidesz-szereplők „keresésével” indít: mint kiderül, Mészáros Lőrinc éppen „napközis táborban” van, Tóth Gabi pedig állítólag azt hitte, kuponnapok vannak – mert félreértette a „hőkupola” szót. A videó ezután a fideszes válságkommunikáció paródiájába fordul.
A képzeletbeli „Tóni” által kiadott útmutatás szerint az aszályért és a rekordhőségért a Tisza Párt és Magyar Péter felelős, amely „saját kezével temette be a Dunát”, majd az ivóvizet is „átvitte a Tiszába”. Előbbi ezért apad, utóbbi ezért „áradt ki”.
Tóni útmutatása alapján Marika azt is elmondja, ha továbbra is Orbán Viktor lenne hatalmon, minden problémát megoldanának – ahogy az elmúlt 16 évben mindig. Megjegyzi, a hőkupola, amit építettek az ország fölé, amit „nekik köszönhetünk” azért jó lett, mint a stadionok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
