Hadházy Ákos Facebook-posztjában jelentette be, hogy elvitte a francia közszolgálati televízió stábját az Orbán-család hatvanpusztai birtoka fölé. A pilótaengedéllyel is rendelkező országgyűlési képviselő azt írta:
„A francia közszolgálati televízió stábjával is elrepültünk Hatvanpuszta fölé, ha már a magyar pártállami televízióban SOHA nem volt még szó a Fidesz-rendszert jelképező Pusztaverszájról.
Nem baj, ha a franciák is tudják, hogy mi áll Orbán Viktor propagandaszólamai mögött: Európa legkorruptabb politikusa, akinek muszáj újra és újra egyre nagyobbakat hazudnia, mert túl sokat lopott már.”
A riportban egyébként röviden bemutatják Orbán Viktor édesapját és vejét, Tiborcz Istvánt, valamint megszólalnak benne helyi, felcsúti emberek is.
A független honatya legutóbb szeptemberben mutatta be, hogy állnak a luxusbirtok aktuális fejlesztései.
Hadházy Ákos Facebook-posztjában jelentette be, hogy elvitte a francia közszolgálati televízió stábját az Orbán-család hatvanpusztai birtoka fölé. A pilótaengedéllyel is rendelkező országgyűlési képviselő azt írta:
„A francia közszolgálati televízió stábjával is elrepültünk Hatvanpuszta fölé, ha már a magyar pártállami televízióban SOHA nem volt még szó a Fidesz-rendszert jelképező Pusztaverszájról.
Nem baj, ha a franciák is tudják, hogy mi áll Orbán Viktor propagandaszólamai mögött: Európa legkorruptabb politikusa, akinek muszáj újra és újra egyre nagyobbakat hazudnia, mert túl sokat lopott már.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump 23 abortuszellenes aktivistának adott kegyelmet, köztük Lauren Handynek, aki hírhedt akcióival került a figyelem középpontjába – írta meg az Independent. Az érintetteket korábban főként abortuszklinikák elleni blokádok miatt ítélték el.
Trump csütörtökön a Fehér Házban jelentette be a döntést, amelyet így kommentált: „Nagy megtiszteltetés ezt aláírni. Nem kellett volna büntetőeljárást indítani ellenük... Nevetséges.”
A kegyelmet kapott aktivisták közül Lauren Handy a legismertebb, aki közel ötéves börtönbüntetését töltötte. 2020-ban több társával együtt betörtek egy washingtoni klinikára, ahol kötelekkel, kerékpártömbökkel és láncokkal akadályozták meg a páciensek bejutását. A többi aktivistát is hasonló, klinikákon végzett blokádok miatt ítélték el, mivel egy törvény szerint tilos akadályozni azokat, akik ilyen létesítmények szolgáltatásait szeretnék igénybe venni.
Az abortuszellenes csoportok és republikánus politikusok ezeket az akciókat békés tiltakozásnak nevezték, szerintük a Biden-kormány politikai okokból igazságtalanul üldözte az aktivistákat.
Lauren Handy neve azért is vált ismertté, mert 2022-ben a hatóságok magzati maradványokat találtak a lakásán. Egy abortuszellenes szervezet szerint Handy egy klinika előtt parkoló orvosi hulladékszállító teherautóból lopta el a maradványokat, amelyeket megkereszteltek, majd egy magántemetőben temettek el.
A szervezet szerint Handy több mint 100 magzatot lopott el. Az üggyel kapcsolatban azonban nem emeltek vádat ellene.
Donald Trump 23 abortuszellenes aktivistának adott kegyelmet, köztük Lauren Handynek, aki hírhedt akcióival került a figyelem középpontjába – írta meg az Independent. Az érintetteket korábban főként abortuszklinikák elleni blokádok miatt ítélték el.
Trump csütörtökön a Fehér Házban jelentette be a döntést, amelyet így kommentált: „Nagy megtiszteltetés ezt aláírni. Nem kellett volna büntetőeljárást indítani ellenük... Nevetséges.”
A kegyelmet kapott aktivisták közül Lauren Handy a legismertebb, aki közel ötéves börtönbüntetését töltötte. 2020-ban több társával együtt betörtek egy washingtoni klinikára, ahol kötelekkel, kerékpártömbökkel és láncokkal akadályozták meg a páciensek bejutását. A többi aktivistát is hasonló, klinikákon végzett blokádok miatt ítélték el, mivel egy törvény szerint tilos akadályozni azokat, akik ilyen létesítmények szolgáltatásait szeretnék igénybe venni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat: mégsem rúgták ki a Magyar Földrajzi Múzeum nemzetközileg is elismert professzorát
Kubassek János korábban hosszú levélben kifogásolta eltávolítását a múzeumból. Az esettel kapcsolatban megszólalt az intézmény igazgatónője, aki szerint a professzor szerződése egyszerűen lejárt, és azt nem hosszabbították meg.
Korábban lapunk arról számolt be, hogy furcsa körülmények között távolították el a Magyar Földrajzi Múzeumból azt a nemzetközi hírű földrajz professzort, aki negyven éven át volt a vezetője az intézménynek.
Azonban a múzeum igazgatója, Fekete Mácsai Anetta igazgatónő szerkesztőségünkhöz is eljuttatott leveléből az derült ki, hogy Kubassek Jánost valójában
nem rúgták ki, hanem szerződését nem hosszabbították meg, amely 2024. december 31-én lejárt.
Erről az igazgatónő a Facebook-oldalán is beszámolt, ahol Kubassek János levelét egészében közölte. Ebben az igazgató többek között azt írja: „ Kubassek János már a címzetes igazgatói kinevezésekor megírta, hogy ő milyen feladatokat kíván ellátni. Ez jórészt lefedte a múzeum mindenkori intézményvezetőjének feladatait. Akkor úgy hittem, sikerült a félreértést tisztázni, de hamar kiderült, hogy szerepét továbbra is félreértelmezi: konferencia, és egyéb előadási lehetőségeket egyeztetett külsős kollégákkal, kiállításokat ígért a múzeum nevében úgy, hogy ezekről sokszor csak utólag értesültem tőle, vagy más kollégák leveléből. Ezeket a problémákat természetesen többször is jeleztem neki, sajnos eredménytelenül.”
Mivel a félreértéseket nem sikerült tisztázni, a „külső és belső problémák kezelésére nem láttam más megoldást, mint, hogy nem hosszabbítom meg a 2024. december 31-én lejárt szerződését. Kubassek János látszólag együttműködően fogadta ezt a hírt” írja Mácsai Anetta. Hozzáteszi:
„Szó sem volt kitiltásról, publikációs lehetőségek megtiltásáról, a gyűjteményeink elzárásáról, mint ahogy azt levelében állítja.”
A teljes poszt és a professzor levele a kommentek között idézve itt olvasható:
Korábban lapunk arról számolt be, hogy furcsa körülmények között távolították el a Magyar Földrajzi Múzeumból azt a nemzetközi hírű földrajz professzort, aki negyven éven át volt a vezetője az intézménynek.
Az országos bombariadó során január 23-án összesen 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt – közölte Gál Kristóf, az Országos Rendőr-Főkapitányság kommunikációs vezetője egy pénteki sajtótájékoztatón. A fenyegetések zöme budapesti iskolákat érintett, de vidéken is érkeztek ilyen levelek.
A rendőrök még péntek reggel is kivonultak egy budapesti iskolához, mert az érintettek később vették észre a fenyegető e-mailt, amely egy spam mappában lapult. Emellett 21 olyan intézmény is volt, ahol az igazgatók kérésére vizsgálták át az épületeket, noha ezekbe az iskolákba nem érkezett fenyegető üzenet. Gál Kristóf elmondta, hogy összesen 313 épületet ellenőriztek a hatóságok.
„Kijelenthető, hogy az eddig beszerzett információk szerint a bombariadóval fenyegető üzenet mögött nincsen valós veszély, mindenki biztonságban érezheti magát az oktatási intézményekben”
– nyugtatta meg a közvéleményt Gál Kristóf.
A fenyegető e-mailek ügyében kibernyomozók is dolgoznak. Gál Kristóf kiemelte, hogy ezek a szakemberek adott esetben magasabb tudással rendelkeznek, mint az elkövetők többsége. A rendőrség az emailek fejlécét, törzsadatait, valamint a kamerafelvételeket is vizsgálja.
Csütörtök este Rétvári Bence államtitkár is nyilatkozott az ügyről. Közölte, hogy
robbanószert sehol sem találtak, és egyelőre nem tudják, ki vagy kik állnak a fenyegetések mögött.
Az iskolák ugyanazt az üzenetet kapták, amelyben egy e-mailcímről küldött levelekben Allah nevében ígértek bosszút.
A bombariadók több iskolában is zavart okoztak. Emiatt az érintett intézmények új időpontot tűztek ki a központi felvételi betekintésekre, amelyeket a saját felületeiken közölnek.
Péntek reggel Orbán Viktor is megszólalt az ügyben. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az állam a helyén van, és
„minden diák, tanár és szülő biztonságban van”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a levelek tartalmából úgy tűnik, hogy az elkövető Allah nevében próbált meg fenyegetni.
Az országos bombariadó során január 23-án összesen 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt – közölte Gál Kristóf, az Országos Rendőr-Főkapitányság kommunikációs vezetője egy pénteki sajtótájékoztatón. A fenyegetések zöme budapesti iskolákat érintett, de vidéken is érkeztek ilyen levelek.
A rendőrök még péntek reggel is kivonultak egy budapesti iskolához, mert az érintettek később vették észre a fenyegető e-mailt, amely egy spam mappában lapult. Emellett 21 olyan intézmény is volt, ahol az igazgatók kérésére vizsgálták át az épületeket, noha ezekbe az iskolákba nem érkezett fenyegető üzenet. Gál Kristóf elmondta, hogy összesen 313 épületet ellenőriztek a hatóságok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy véres fotóval lett világhírű, és az ellenállás szimbóluma Belaruszban, egy éve esett el az ukrajnai harcokban a fiatal lány
Marija Zajceva részt vett az elcsalt választások után a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken 2020-ban, majd az orosz támadás után csatlakozott az ukránokhoz. 2024-ben halt meg, de az ellenállás szimbólumává vált a hazájában.
A 2020-as belarusz tüntetések egy kegyetlen pillanata örökre beégett a világ emlékezetébe. Egy véres kép terjedt el az interneten, amelyen egy fiatal nő sokkos állapotban ül az aszfalton. Ez a kép nemcsak a belarusz hatóságok brutalitását, hanem a tüntetők rendíthetetlenségét is szimbolizálta. A lány, aki a fotón szerepelt, Marija Zajceva volt. Az ő története a belarusz ellenállástól Ukrajna frontvonaláig vezetett.
Egy ikon születése
Marija Zajceva mindössze 19 éves volt, amikor Homelből Minszkbe utazott, hogy részt vegyen a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken. A 2020 augusztusában tartott választások után az utcákon kitört tiltakozásokra a hatalom példátlan erőszakkal válaszolt. Gránátok, gumilövedékek és vízágyúk zúdultak a tömegre. Az egyik ilyen összecsapás során készült az a kép, amelyen Zajceva vérrel borított arccal várta, hogy ellássák sérüléseit.
A robbanások következtében súlyos fejsérülést, agyvérzést és maradandó halláskárosodást szenvedett. A belarusz orvosi ellátás után Csehországban kezelték tovább, ahol új életet próbált kezdeni.
A poszttraumás stresszel és fájdalmas emlékekkel küzdve beiratkozott a Cseh Műszaki Egyetemre, és úgy tűnt, végre új célokat talál.
Egy újabb harc
Az élet azonban nem hagyta nyugodni. Amikor 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, Marija nem nézhette tétlenül az eseményeket. Kezdetben önkéntesként segített az ukrán menekülteknek Csehországban, később azonban csatlakozott az ukrán idegenlégióhoz. Bár fizikailag kimerült és sérülései nem múltak el nyomtalanul, fordítóként és egészségügyi segítőként vállalt feladatokat a fronton.
Marija számára Ukrajna szabadságának védelme és a belarusz demokráciáért folytatott küzdelem összefonódott. Hitt benne, hogy a szabadságért vívott harc határokat nem ismer, és hogy a belaruszok szabadsága szorosan összefügg Ukrajna függetlenségével.
A tragikus vég
2024 januárjában, néhány nappal a 24. születésnapja után Marija Zajceva életét vesztette Kelet-Ukrajnában, Bahmut közelében, amely az egyik legvéresebb ütközet helyszíne lett. Halála előtti utolsó üzenetében arra kérte társait, hogy ne vallási szertartással búcsúztassák, tiszteletben tartva ateista meggyőződését.
Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője Mariját a forradalom ikonjának nevezte, aki nemcsak a belarusz szabadságért, hanem az igazságért is az életét adta. Az ő története a kitartás, az áldozatkészség és a szabadság utáni olthatatlan vágy mementója marad.
A 2020-as belarusz tüntetések egy kegyetlen pillanata örökre beégett a világ emlékezetébe. Egy véres kép terjedt el az interneten, amelyen egy fiatal nő sokkos állapotban ül az aszfalton. Ez a kép nemcsak a belarusz hatóságok brutalitását, hanem a tüntetők rendíthetetlenségét is szimbolizálta. A lány, aki a fotón szerepelt, Marija Zajceva volt. Az ő története a belarusz ellenállástól Ukrajna frontvonaláig vezetett.
Egy ikon születése
Marija Zajceva mindössze 19 éves volt, amikor Homelből Minszkbe utazott, hogy részt vegyen a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken. A 2020 augusztusában tartott választások után az utcákon kitört tiltakozásokra a hatalom példátlan erőszakkal válaszolt. Gránátok, gumilövedékek és vízágyúk zúdultak a tömegre. Az egyik ilyen összecsapás során készült az a kép, amelyen Zajceva vérrel borított arccal várta, hogy ellássák sérüléseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
