HÍREK
A Rovatból

Hadházy: Lehetnek bizonyos szikrák, amelyek robbanást hoznak

Szerinte nem magányos harcos, és semmi nem fog változni azzal, ha leteszi az esküt. Pártot pedig nem fog alapítani.


Október 10-én, fél évvel a megválasztása után végre leteheti esküjét az Országgyűlésben Zugló független képviselője. Az rtl.hu-nak adott interjújában Hadházy Ákos arról beszélt a parlamenti munkáról, pártalapításról és a kormány leváltásának lehetőségeiről.

A portál kérdésére Hadházy elmondta, hogy bár az esküjét leteszi, de mint ahogyan az előző ciklusban, nem fog segíteni a Fidesznek egy parlamenti demokrácia látszatának fenntartásával. Nem vállal semmilyen plusz fizetős pozíciót sem, így tehát nem lesz bizottsági tag sem ebben a parlamenti ciklusban.

A Momentumnak is azt javasolta, hogy ne menjenek el az alakuló ülésre, és ne tegyenek esküt. Ha akkor hallgattak volna rá, akkor szerinte Kövér László egyáltalán nem biztos, hogy meg merte volna tenni azt egy teljes frakcióval, amit személyesen vele, hogy fél évig nem teheti le az esküjét.

"Azt már a Momentummal való közös munka legelején világossá tettem a párt vezetőinek, hogy amennyiben idén áprilisban veszít az ellenzék, akkor csak a minimális parlamenti tevékenységet látom értelmesnek."

- mondta Hadházy Ákos.

A képviselő szerint egyébként nem ő jelentette ki, hogy nem ül be a frakcióba, hanem ezt a Momentum-frakció jelentette be, számára is kicsit meglepő módon. Ettől függetlenül egyáltalán nem tartja magát magányos harcosnak.

"Mikor arra kértem az embereket, összegyűjtöttek 680 ezer aláírást az Európai Ügyészségért, majd 260 ezer nemzeti konzultációs ívet vittünk fel a Várba egy kukásautóban. Amikor arra kértem az embereket, hogy segítsék a munkámat, egy nap alatt apró adományokból összejött az a pénz, amit a munkám folytatásához kértem. Nekem senki ne mondja ez alapján, hogy magányos harcos vagyok. Egy politikus számára a legfontosabb kérdés az, hogy az emberek támogatják-e."

- idézte fel korábbi akcióit a hamarosan esküt tehető képviselő.

Szerinte most, hogy egy kicsivel több százaléknyi támogatottsága van a DK-nak, mint a többi pártnak, nem elegáns az előválasztás elutasítása.

"Azokban a körzetekben, ahol több jó jelölt is van, miért ne lehetne a teljesen bevált előválasztási rendszert használni? A 2022-es választás kudarcának oka nem a 2021-es előválasztás volt."

- mondta Hadházy, aki szerint éppen az előválasztás volt az ellenzék egyetlen sikere.

Azt is elárulta, hogy ha a klasszikus felosztás mentén kellene meghatároznia magát, akkor liberális-konzervatívként definiálná politikai identitását.

Arra a kérdésre, hogy fog-e új pártot alapítani a következőt válaszolta:

"Új pártot csak akkor szabad csinálni, ha az tényleg alkalmas a kormány leváltására. Újabb és újabb egyszemélyes show-kat biztos, hogy nincs értelme csinálni.

Olyan, hogy Hadházy-párt, biztosan nem lesz.

Ha lesz 10-15 olyan, fajsúlyos személy, aki a politikában vagy a politikán kívül a saját területén komoly dolgokat letett az asztalra és az arcát adja, akkor van értelme egy új pártnak, abba szívesen belépnék."

Maga a képviselő ezt a mondatot tartja a legfontosabbnak:

“Óva intek bárkit attól, hogy azt gondolja, ez most a legfontosabb kérdés. Ennél sokkal fontosabb, hogy a következő választások milyen játékszabályok mellett fognak lezajlani. El tudjuk-e érni például azt a minimális célkitűzést, hogy a köztelevíziónak konszenzusos elnöke legyen, a jelenlegi elnök lemondása mellett? Vagy azt, hogy az évi 50 milliárd forintos kormányzati hirdetéseket törvény által letiltsuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.


Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése

írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a TISZA jelöltállításáról: Délig a jogosultak majd 25 százaléka leadta már a szavazatát
Az elsőkörös szavazás november 23-24-én, míg a második forduló november 25-től 27-ig tart. Az eredményeket november 30-án jelentik be.


Magyar Péter Facebook-posztban számolt be arról, hogy zajlik a szavazás a TISZA Párt jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Azt írta:

„Zajlik a szavazás a TISZA jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Délig a jogosultak majd 25%-a leadta már a szavazatát.”

A TISZA párt a 2026-os parlamenti kampányra készülve többkörös jelöltállítási folyamatot indított. A párt nyári kongresszusa után közölték, hogy választókerületenként három jelöltet állítanak, akikről először a közösség, majd egy szélesebb körű, nyílt szavazás dönt. A tervek szerint a 106 egyéni jelöltet november 30-án mutatják be.

A szavazás technikai lebonyolítását a párt a nemzethangja.hu felületen végzi, a korábbi online konzultációik mintájára. A menetrend szerint a belső, közösségi szavazás november 23–24. között zajlik, ezt követi a nyílt voksolás november 25. és 27. között, az eredményhirdetés pedig november 30-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak iskolaigazgatók, gyermekorvosok ellen?
Nagy a pörgés a Tiszánál, vasárnap délig a jogosultak negyede már le is adta a voksát. A pártelnök szerint a Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg.


Vasárnap reggel elindult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója, amelyben délig a szavazásra jogosultaknak már közel a negyede le is adta a voksát – írta a 24.hu. A szavazás hétfő este 19 óráig tart, azt pedig, hogy az egyes körzetekben melyik két jelölt jutott tovább, kedd reggel teszik közzé. A második, már mindenki számára nyitott fordulót november 25. és 27. között tartják, a párt végleges egyéni jelöltjeinek névsorát pedig november 30-án ismertetik.

Magyar Péter szerint a kormánypártok „nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy egy párt valódi szakembereket, és nem zsarolható, levitézelt szavazógombokat jelöl országgyűlési képviselőnek.” A Tisza Párt alelnöke szerint ezzel bebizonyították, hogy a párt „nem egy one man show” - fogalmazott vasárnapi videójában a Facebookon.

„A Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg, hiszen hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak, Hoppál Pétereknek, Csöbör Katalinoknak, Dömötör Csabáknak, Vitályos Esztereknek iskolaigazgatók, gyermekorvosok, mérnökök, volt rendőrkapitányok, tűzoltók, gyógyszerészek, elismert művészek, neves ügyvédek, tisztességes vállalkozók és kiváló gazdák ellen?”

– tette fel a kérdést Magyar, aki arra biztatta támogatóit, hogy használják ki „az orbáni maffia bénultságát”.

A jelöltállításra pár napja Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, szerinte a Tisza jelöltjei „túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak”, és lényegében ugyanazt a társaságot látja, mint amit a kormány ellenzéke eddig is felmutatott. A kormánypártok a saját jelöltállításukkal nem sietnek: a közmédiának adott tájékoztatás szerint a Fidesz–KDNP leghamarabb januárban nevezi meg hivatalosan az egyéni képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt november elején szervezte át a jelöltállítási folyamatát, amikor a Tisza Világ applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalra helyezték át a szavazást. „Orbán Viktorék célja egyértelmű, meg akarnak minket félemlíteni…” – írta akkor. A jelöltaspiránsok névsorát november 17-én éjfélig töltötték fel a körzetek felületeire. Magyar Péter a budapesti 3. számú választókerületben indul előválasztás nélkül, két körzetben (Szabolcs 1. és Borsod 7.) pedig technikai okokból halasztást jelentettek be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk