Hadházy Ákos feljelentést tesz: Orbánék duplán árazhatták a követ Mészáros Lőrincnek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.

A miniszterelnök éppen aznap, a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy erővel fognak fellépni Ukrajnával szemben a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, „győzni fogunk, és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni.”

A kormány a rajtaütésről készült videót hivatalos Facebook-oldalán is megosztotta, azt a látszatot keltve, hogy illegális pénzszállítmányt kapcsoltak le.

A Telex írása szerint az akció jogi alapja gyenge lábakon állt. A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, de nem saját, hanem az Információs Hivatal által gyűjtött adatokra alapozva. A gyanú középpontjában egy ukrán extitkosszolga, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov állt, akinek korábbi korrupciós ügye és Volodimir Zelenszkij elnök egyik bizalmasához, Andrij Jermakhoz fűződő kapcsolata keltett gyanút.

Ezenkívül a magyar szolgálatok furcsállották, hogy az ukránok miért csak ritkán kértek rendőri kíséretet, és miért tértek el a szerződések különböző nyelvű változatai. Ezek a jelek azonban önmagukban nem bizonyítottak bűncselekményt.

A rajtaütés után az ukrán fél is lépett, és a szállítmányt visszatartó magyar hatóságok ellen terrorcselekmény gyanúja miatt tettek feljelentést. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter az esetet „állami útonállásnak” nevezte. A kormányzati kommunikáció a pénzmosás gyanúját hangsúlyozta, és a Fideszhez köthető média MI-generált képekkel igyekezett alátámasztani a bűnözői történetet, miközben az osztrák hatóságok és az érintett bankok a szállítás jogszerűségét igazolták.

Az ügy végül a magyar hatóságok visszavonulásával zárult. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már áprilisban jelezte, hogy ha nem történik gyanúsítás, akkor vissza kell adni a lefoglalt pénzt. Május elejére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság visszavonta az ukrán pénzszállítók kiutasítását, a NAV pedig visszaadta a teljes lefoglalt vagyont. Az ügyészi értékelés, miszerint a nemzetbiztonsági kockázat nem volt kellően alátámasztva, lényegében pontot tett a hatósági eljárás végére.

Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.

A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.

Ez a gyakorlatban a homlokzatokra feszített reklámhálók és gigaposzterek végét jelentené.

a reklámeszközök kihelyezését pedig településképi bejelentési eljárásban kellene kezdeményezni.

A tervezet kemény határidőt szab:

Aki ezt elmulasztja, azzal szemben a helyi önkormányzat léphet fel. Az eltávolítást a reklámeszköz és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követelheti, emellett 100 ezer forintig terjedő helyszíni, és akár 4 millió forintig terjedő, többször is kiszabható közigazgatási bírsággal sújthatja őket.

A javaslat a politikai hirdetések tartalmát is szigorúan szabályozná. A sajtótörvény módosítása megtiltaná az olyan politikai reklámokat, amelyek sértik az emberi méltóságot vagy uszítanak.

A tilalom kiterjedne a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjelenítő képi és audiovizuális tartalmakra is. Hasonlóképpen módosulna a választási törvény, amely azt is kimondaná, hogy plakáton nem lehet közzétenni kiskorúak fejlődésére káros tartalmat.

A városképet elcsúfító óriásplakátok ellen régóta folyik a harc. Karácsony Gergely főpolgármester 2024. március 5-én egy videóban jelentette be, hogy a főváros megtisztítja a történelmi épületeket, és elkötelezettségét azzal nyomatékosította, hogy kijelentette: „A saját kezemmel fogom őket levágni”. Idén májusban pedig már Vitézy Dávid is a reklámtörvények felülvizsgálatát és az önkormányzati jogkörök visszaadását ígérte.

Via Telex

Már a KRESZ átfogó módosítása előtt lép a kormány a rollerek szabályozásának ügyében – közölte kedden az RTL-lel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A döntést a növekvő balesetszámok és a tragédiák sora indokolja:

A kormány a kétlépcsős módosításról még nem tárgyalt, de a javaslat várhatóan a következő hetek kormányülésén téma lesz. Az Országos Mentőszolgálat adatai is alátámasztják a helyzet súlyosságát, adataik szerint exponenciálisan nő az elektromosroller-balesetek száma, a Bethesda Gyermekkórházban pedig idén már több életveszélyes sérültet is elláttak.

Vitézy Dávid szerint a gyorsított eljárásra azért van szükség, mert a teljes KRESZ módosítás egy hosszabb folyamat lesz, ami szélesebb körű társadalmi egyeztetést igényel, a rollerhelyzet viszont azonnali beavatkozást kíván.

Hétfőn a 24.hu arról írt, hogy a kórházak „drámai nyárra” készülnek az e-rolleres sérülések miatt, mivel az év első hónapjaiban a gyerekeket érintő esetek megduplázódtak. A KRESZ-reform előkészítése már korábban megkezdődött: május végén Vitézy Dávid kijelölte azt a személyt, akinek a feladata az új szabályozás előkészítése lesz.

Via 24.hu

Benyújtotta a Tisza Párt azt a törvényjavaslatot, amelyik felszámolná a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az előterjesztést jegyző Melléthei-Barna Márton képviselő indokolása szerint a hivatal nem lát el tényleges közfeladatot, létrehozása politikai célt szolgált – írta a Telex. A Hivatal megszüntetéséhez előbb az Alaptörvény módosítására is szükség lesz, az erről szóló javaslatot a párt korábban már benyújtotta.

A mostani előterjesztés szerint a Hivatal általános jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lenne, a törvény hatályba lépése után pedig minden folyamatban lévő eljárása, valamint elnökének és helyetteseinek megbízatása is megszűnne. A részletszabályokat az igazságügyi miniszter határozná meg egy későbbi rendeletben. A javaslatcsomag a Hivatalra vonatkozó 2023-as törvény mellett több más jogszabályt is módosítana, köztük a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a minősített adatok védelméről és az államháztartásról szóló törvényeket.

A javaslat általános indoklása szerint

Az előterjesztők szerint a Hivatal célja az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”.

A Tisza Párt korábban már jelezte a szándékát, Magyar Péter a szervezetet „politikai bunkósbotként és kifizetőhelyként” jellemezte. A hivatal vezetője, Lánczi Tamás a megszüntetés tervére reagálva külföldi titkosszolgálati beavatkozást emlegetett. A törvényjavaslat indoklása ezzel szemben úgy fogalmaz: „A koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenység állami szervek keretében történő támogatásának, illetve ilyen szervek fenntartásának semmilyen észszerű indoka nincsen egy alkotmányos demokráciában”.

A Hivatal működését a kezdetektől viták övezték. Az intézmény többek között vizsgálatot indított a Transparency International és az Átlátszó ellen is. Utóbbi pert indított a Hivatal ellen, amit első fokon meg is nyert, ám az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla május végén hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el.