Hadházy Ákos: „Úgy tűnik, egy újabb kastélyhoz jut egy újabb csókos” – Eladják a dubicsányi kastélyt, a MÁV egy hónap alatt akarja lezavarni az üzletet

Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.

Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”

Az öccsével kapcsolatban megjegyezte, hogy őt az emberek már ismerik. Magyar Márton újságíró, a Kontroll című lap és YouTube-csatorna vezetője.

Bejegyzését azzal zárta: „Köszönök mindent!”

Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.

Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.

Molnár Áron több nevet is felolvasott a kedvezményezettek listájáról. Állítása szerint Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence közös, jelenleg végrehajtás alatt álló cége 9 millió forintot kapott, az énekesnő pedig magánszemélyként további 5 milliót. Szintén Molnár állítása, hogy 5 millió forintos egyedi támogatásban részesült Gáspár Győző, Pityinger László (Dopeman), Zalatnay Sarolta és az Edda összes tagja. Pataky Attila cége 150 millió forinthoz jutott, és

A színész úgy véli, a pénzeket politikai célokra adhatták, mivel szerinte a pályázatok nem voltak nyilvánosak, és az összegekkel nem kell szigorúan elszámolni.

Azt is hozzátette, hogy állítása szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hozzájárulása kellett.

Bár a döntések a hivatalos oldalakon szerinte nem jelentek meg, Molnár felhívta a figyelmet, hogy az Országos Támogatási Rendszerbe bekerültek, és a Közpénzügyi Portálon lekérdezhetők. Szerinte ez csak egy volt a több kifizetőhely közül, és mindet át kellene vizsgálni.

Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcel – írta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.

Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.

A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.

Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.

A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.

Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.

A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.

Miután újraindult az orosz olaj a Barátság vezetéken, az Európai Unió csütörtökön egy gyors, írásbeli eljárásban rábólintott a 90 milliárd eurós ukrán hitelre és a 20. szankciós csomagra is – írja a HVG.

A döntést António Costa, az Európai Tanács elnöke jelentette be, aki szerint az EU stratégiája két pillérre épül:

„Ukrajna megerősítése; nyomásfokozás Oroszországra. Ma mindkét területen előreléptünk: a 90 milliárd eurós hitel felszabadítása Ukrajnának, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást 2026–2027-re, a 20. szankciós csomag elfogadása Oroszország ellen, amely csökkenti annak háború folytatására való képességét. Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna melletti támogatása mellett” – közölte Costa.

Január végén egy orosz támadás miatt megsérült Barátság kőolajvezetéket keddre megjavították, szerdán pedig újra megindult rajta a nyersanyag szállítása Magyarország és Szlovákia felé.

A most felszabadított 90 milliárd eurós hitelcsomag célja Ukrajna legsürgetőbb költségvetési és védelmi ipari szükségleteinek finanszírozása. A támogatás szigorú feltételekhez, többek között a jogállamiság biztosításához és a korrupció elleni hatékony fellépéshez kötött.

A támogatási csomag két fő részből áll: mintegy 30 milliárd eurót makrogazdasági támogatásként, az ukrán költségvetés stabilizálására folyósítanak, míg a fennmaradó 60 milliárd euró a védelmi ipari kapacitások fejlesztését és haditechnikai eszközök beszerzését szolgálja.

A hitelt az EU a tőkepiacokról történő hitelfelvétellel finanszírozza, amelyre az uniós költségvetés nyújt fedezetet. A tervek szerint a visszafizetés hosszú távon az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekből történhet.

Az új, 20. szankciós csomag pedig tovább szigorítja az Oroszország elleni intézkedéseket.

Az EU újabb hajókat vett fel a tiltólistára, így a szankcionált tartályhajók száma összesen 632-re nőtt. Emellett több mint száz új személyt és szervezetet is szankciós listára tettek, valamint szigorodnak a kettős felhasználású technológiákra - vagyis a háborús célra is felhasználható termékekre - vonatkozó exporttilalmak is.

Via HVG