Hadházy Ákos: „Úgy tűnik, egy újabb kastélyhoz jut egy újabb csókos” – Eladják a dubicsányi kastélyt, a MÁV egy hónap alatt akarja lezavarni az üzletet

A TISZA Párt az áprilisi választás kimagasló esélyese, ha minden a jelenlegi mederben halad tovább, de a Fidesz győzelmét sem lehet kizárni – erről beszélt Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója a Népszavának. A szociálpszichológus szerint a mostani helyzet semmiben sem hasonlít a 2022-esre, amikor a Medián számai tavaszra már a Márki-Zay Péter vezette ellenzék folyamatos visszaesését jelezték.

Ezt szerinte az is mutatja, hogy a Fideszhez közel álló intézetek 2025-ben részben vagy teljesen eltűntek a piacról, miközben a nyíltan fideszes Alapjogokért Központ vagy a XXI. Század Intézet kezdett el méréseket publikálni, ami a párt nehézségeire utalhat. Mindezek ellenére Hann nem vállalkozik a választás eredményének előrejelzésére.

A versenyt szorosabbá teheti például a februárban induló, többek között a családi adókedvezmény emelését is tartalmazó választási osztogatás, de a kutató szerint ez nem hoz majd nagy fordulatot. Ami a jelenlegi parlamenti ellenzék képviselői közül Hann szerint Hadházy Ákosnak lehet a legnagyobb esélye a saját körzetében, hiszen a honatya országos ismertsége komoly előny a tiszás kihívójával szemben.

Egyik politikusuk, Molnár Csaba ezután „pénzéhes kamuizének” nevezte Hann Endrét, mert a Medián - állítása szerint - azt kérte a DK-tól, hogy rendeljenek tőlük „sokmillió forintért felméréseket”. Hann szerint ezzel szemben annyi történt, hogy leültek egy kávéra Sebián-Petrovszki László pártigazgatóval, és arról beszélgettek, milyen felmérések érdekelhetnék a DK-t, de sokmilliós ajánlat nem hangzott el. Hozzátette, hogy valószínűleg közzéteszik a Medián honlapján az erről szóló levelezést, majd megjegyezte: „köztudottan bumeráng, ha egy politikus a közvélemény-kutatókat támadja”.

A Závecz Research legfrissebb, január 19-24-e között ezer fő telefonos és online megkérdezésével készült, tegnap beharangozott közvélemény-kutatása szerint a TISZA Párt 36, a Fidesz–KDNP 31 százalékon áll a teljes népesség körében, a versenyt azonban három kulcstényező döntheti el: a pártok szavazóbázisai közötti mély társadalmi törésvonalak, a két nagy táboron belüli hezitálók mozgósítása és a mintegy félmillió aktív, de még pártot nem választó bizonytalan szavazó megnyerése.

A kisebb pártok közül a Mi Hazánk, a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága is 3-3 százalékos, míg a pártnélküliek aránya 23 százalék. A biztos részvételt ígérő és pártot is választó szavazók körében a TISZA 49, a Fidesz 39 százalékon áll.

A két vezető párt szavazóinak társadalmi-demográfiai összetétele rendkívül eltérő. A diplomásoknál több mint kétszeres (49%–23%), de az érettségizettek körében is jelentős (37%–27%) a TISZA fölénye. Ezzel szemben a szakmunkás képzettségűek és az általános iskolai végzettségűek csoportjaiban a Fidesz–KDNP listának van több támogatója (38%–31%, illetve 38%–27%).

A kis- és közepes városokban már kiegyenlítettek az erőviszonyok. A 40 év alattiak körében fölényesen vezet a TISZA (41%–22%), a 40-59 éves korosztályban azonos a két legnagyobb támogatottsága (33–33%), míg a 60 év felettieknél a Fidesz–KDNP az erősebb (38%–35%).

A TISZA táborából 2,3 millióan teljesen biztosak a részvételükben, míg a Fidesz szimpatizánsai közül 1,9 millióan mondják magukat biztos résztvevőnek. Mindkét pártnak nagyjából 300 ezer, a részvételében még hezitáló szimpatizánst kell mozgósítania. Az aktív bizonytalanok a választókorú népesség 6 százalékát teszik ki (ez mintegy 450-500 ezer fő): ők el akarnak menni szavazni, de még nem tudják, kire adják le a voksukat.

Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját, a hivatalos kampányidőszak pedig február 21-én indul. Mindeközben a Závecz Research és más független intézetek is egyértelmű TISZA-előnyt mérnek, míg a kormányközeli kutatók, például a Nézőpont Intézet és az Alapjogokért Központ rendre stabil Fidesz-vezetést mutat ki - a biztos pártválasztók körében.

(24.hu)

A Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul az április 12-i országgyűlési választáson a Jobbik egykori elnöke. Jakab Péter Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületében, azaz Miskolcon és a környező településeken méretteti meg magát - derült ki Dobrev Klára országjárásának kazincbarcikai állomásán hétfőn.

A Nép Pártján jelenlegi elnöke, aki már tavaly nyáron bejelentette indulási szándékát, azzal indokolta a döntést a DK-s rendezvényen, hogy biztosítani kell: a NER-ből kiugrott Magyar Péter ne építsen fel egy újabb NER-t.

Jakab kiemelte: ha az ellenzéki erők összefognak, akkor van esély a győzelemre, a széthúzás viszont biztos vereséget hoz. A DK és a Nép Pártján ezért az összefogás mellett tette le a voksát, így Miskolcon közösen támogatják őt. Hangsúlyozta továbbá, hogy legutóbb mindössze 0,2 százalékkal, 127 szavazattal maradt alul Csöbör Katalinnal szemben. „Készülj, Kati, mert én ott leszek és le foglak győzni” – üzente a fideszes képviselőnek a DK-s eseményen.

Orbán Viktor szerint az ukrán kormány összehangolt intézkedéssorozattal akar beavatkozni a magyar választásokba. A miniszterelnök erről egy hétfői Facebook-videóban beszélt, közölve, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervezetek kiértékelték „ezt a legújabb ukrán támadást”, és arra a megállapításra jutottak, hogy „a történtek egy összehangolt ukrán intézkedés-sorozatba illeszkednek, amelyekkel bele akarnak avatkozni a magyar választásokba”.

A feszültség a napokban újult erővel izzott fel a két kormány között. A davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbe kólintást”. Orbán erre a Facebookon válaszolt, „szorult helyzetben lévő embernek” nevezve ukrán kollégáját, „aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút”.

Ezután a külügyminiszterek is szóváltásba keveredtek: Andrij Szibiha Orbán moszkvai mesteréről írt az X-en, mire Szijjártó azzal vádolta Kijevet, hogy befolyásolni akarja a magyar választást, mert „olyan kormányt akartok, amely igent mond Brüsszelnek, és kész lenne Magyarországot belerángatni a háborútokba”. Szibiha erre azt írta, a magyar kormánynak nem az ukránoktól, hanem a magyar választóktól kell félnie, amit a magyar külügyminiszter úgy értelmezett, hogy „az ukrán külügyminiszter épp most jelentette be, hogy az ukrán kormány részt vesz a magyar választásokon. A Tisza név alatt indulnak.”