SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy Ákos: Magyar Péter reakciója, illetve a híveinek a reakciója is kérdéseket vet fel

A független képviselő a Diákhitel-szerződések ügyéről azt gondolja, a kormánypropaganda nélküle is foglalkozna vele. A szavazóknak viszont fontos megmutatni, hogy egy kormányváltás után nem a fideszes módi folytatódna. A saját politikai sorsa pedig nem érdekli.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 04.



Csütörtökön az Átlátszó teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta azt a 2021-es KEHI-jelentést, amiben több olyan szerződést is kifogásolnak, amiket a Diákhitel Központ Magyar Péter vezetése alatt kötött. Ezek jellemzően a közbeszerzési értékhatár, vagyis 15 millió forint alatti szerződések, és a KEHI jelentése arra utal, hogy túlárazottak lehetnek, illetve az ezeket elnyerő cégek nem valódi versenyen juthattak a megbízáshoz. A jelentés ugyanakkor semmilyen további lépést nem javasol, bár a KEHI szerint most, évekkel később rendőrségi nyomozás indult az ügyben. Magyar Péter szerint valódi munkáért fizettek, a KEHI rendkívüli vizsgálatát annak idején csak azért rendelték el, hogy sakkban tarthassák vele, amikor megromlott a házassága Varga Judittal, most pedig a Fidesz érdeke, hogy mindezt újra elővegyék, és Rogán Antal propagandistája mindenki, aki ebben részt vesz, beleértve az Átlátszó munkatársait is.

Magyar keményen kritizálja a gyanús szerződések ügyét hónapok óta napirenden tartó független képviselőt, Hadházy Ákost is.

Ő tegnap is megosztotta az Átlátszó cikkét, mire kommentek tucatjai vetették fel, mi értelme ennek, nem árt-e vele a kormányváltás céljának, és egyáltalán, mit akar elérni. Ezekről beszélgettünk a képviselővel.

– Valóban annyira súlyos az ügy?

– Az Átlátszó által megkapott dokumentum, a KEHI jelentése az, ami újabb információkat ad ehhez az ügyhöz és újabb kérdéseket vet fel – és ezek nagyon fontos kérdések.

Sajnos az érintett reakciója, illetve a híveinek a reakciója is kérdéseket vet fel.

Itt az ellenzék jelenleg legnagyobb szereplőjéről van szó, ezért nyilván nagyon meg kell gondolni, hogy mit mondunk. Én a dokumentum, a hozzám is eljutott vizsgálati anyag alapján szeretnék részletesebben foglalkozni ezzel az üggyel.

– Miközben ebben az ügyben ön és Magyar Péter szemben állnak egymással, más ügyekben szolidárisak. Ön elmegy a szombati tüntetésre. Magyar Péter is megemlítette önt a köztelevízióban, mint olyan személyt, akit évek óta nem hívtak oda.

– Magyar Pétert az ellenzék részének tartom, annak nem örülök, hogy bizonyos kommentjei szerint én nem vagyok az. Nyilván ezeknek a szerződéseknek a tartalma, és nem kis részben az arra adott reakciók a pártjától távol tartanak engem. Tény azonban, hogy nagyon sokan reménykednek az ő fellépésében, és ezt nem lehet negligálni. Azokban a lépésekben, amiket azért tesz, hogy a választások körülményei megváltozzanak, és elsősorban itt a propagandáról van szó, abban teljesen természetes, hogy támogatom. Ezt eddig is leírtam, és ebben nincsen változás. De ez nem azt jelenti, hogy ezzel az üggyel ne kellene foglalkozni.

Ha azt szeretnénk, hogy ez az ország máshogy működjön, és az ellenzék is másként működjön, mint a Fidesz, akkor azt az egyet nem tehetjük meg, hogy ezeket a kérdéseket nem tesszük fel.

– Sokan úgy gondolják, hogy akár a kormányváltást is veszélyeztetheti, hogy egy ilyen témát napirenden tart.

– Szerintem ennek nincs semmi köze a kormányváltáshoz. A kormányváltás attól függ, hogy van-e még 4-500 ezer ember, akit át lehet állítani az ellenzék oldalára. Ez látszólag kevés, a valóságban viszont nagyon sok. Két esetben van erre bármi remény: az egyik az, ha el tudjuk érni, hogy a kormánypropaganda ne működhessen úgy, ahogy eddig működött. A másik feltétel pedig az, hogy elhiszik-e a választók, hogy vége van annak a rendszernek, amelyben a kényes kérdéseket – ha minket érintenek – a szőnyeg alá söpörjük. Azzal a mentalitással le kell számolni, hogy a túloldalon minden rossz, de a mi oldalunkon nem merülhet fel semmi, vagy amennyiben felmerül, azt elhallgatjuk. Ha ezt meghaladjuk, akkor van esély a kormányváltásra.

Azok, akik eddig hittek Magyar Péterben, akiket nem érdekel, hogy mit és hogyan csinált korábban, azok természetesen, akkor is fognak hinni benne, ha én másfél évig másról sem beszélek, csak erről.

De nem kell kormánypártinak lenni ahhoz, hogy valaki válaszokat várjon ezekre a kérdésekre.

– Az viszont tény, hogy ez az ügy nagyon kapóra jön a Fidesznek, Magyar Péter pedig azt mondta, ha így folytatja, még a köztévébe is behívják.

– Szerintem nem kellek én ahhoz, hogy ezzel foglalkozzanak,

a KEHI-jelentés ott volt a fiókban, nem véletlenül. Ebben a rendszerben mindenki zsarolhatóvá válik.

Ha pedig véletlenül meghívást kapnék az állami tévébe, azzal élnék, de egészen más dolgokról beszélnék. Egyébként nagyon rossz megközelítésnek tartom, ha azt mondjuk, hogy ne beszéljünk az igazságról, mert azt a kormánypropaganda felhasználhatja. Az ellenzék tulajdonképpen ezt csinálta 14 éven keresztül. A kormánypropaganda, én ezt a saját bőrömön tapasztaltam, akkor is el tudja határolni a szavazóit egy ellenzéki vezetőtől, ha annak nincsenek valódi ügyei. Ilyenkor egyszerűen kreálnak ügyeket. Óriási tévedés tehát azt gondolni, hogy nem beszélünk bizonyos dolgokról, és akkor majd a propaganda megkímél minket, és nem fog tudni foglalkozni velünk.

– Büntetőjogilag milyen súlyosnak vélelmezi Magyar Péter érintettségét?

– Ezt vizsgálják a jogászaink. Számomra egy a fontos, hogy minél több ember érezze úgy, lesz egyszer kormányváltás, és hogy az ellenzékben nem a fideszes módi lesz. Ugyanezeket a kérdéseket megkaptam akkor is, amikor szocialista párti politikusok ügyeivel foglalkoztam, és akkor is elmondtam, hogy mik az indokaim, és pontosan ugyanezeket az indokokat kell mondanom.

– A Facebook-oldalán nagyon sok kritikát kap Magyar Péter híveitől. Ez annak a jele, hogy a magyar társadalomban nagyon erős a futballszurkolói logika?

– Ezt úgy hívják a pszichológusok, hogy a csoporthoz tartozás. A csoporthoz való viszony alapján nagyjából az emberek három nagy csoportra oszthatók. Az elsőben az egyéneknek nagyon-nagyon fontos, hogy milyen csoporthoz tartoznak, ahogy egy Fradi-ultra is kritikátlanul kitart a csapata mellett. Van egy másik csoport, amelyiknek fontos ez a kapcsolódás, de megfogalmaz kritikát, és ha úgy látja, megpróbálja megjavítani azt a csapatot, ha nagyon úgy látja, akkor ott is hagyja, de nem azonnal. És nyilván van egy harmadik csoport, akiknek nem különösebben fontos, hogy kihez tartoznak. Ők azok, akik „jó focit” akarnak látni. Egyik csoport sem elítélendő. Magyarországon valóban talán sajnos a kelleténél nagyobb a vonzódás az erőskezű, egyedül döntő vezetők iránt, és ez is az egyik oka annak, hogy itt tartunk.

– Gondolom, hogy azzal rögtön számolt, amikor ezt az ügyet elindította, hogy az első csoporthoz tartozók szemében minden bizonnyal erősen csökkenni fog az ön népszerűsége, hacsak nem egyenesen ellenszenvessé válik.

– Ha engem érdekelt volna a népszerűségem vagy a saját sorsom, akkor én most a Fidesz szekszárdi frakciójában ülnék, az is lehet, hogy alpolgármester lennék, annál tovább azért biztos nem mennék.

Engem nem nagyon érdekel a politikai sorsom. Engem az érdekel, hogy próbáljuk ezt a rendszert megváltoztatni, mert most már itt nem kormányváltásról, hanem rendszerváltásról kell, hogy szó legyen.

És tudomásul veszem, hogy lesznek, akik elfogadják az egyszerű magyarázatokat, miszerint én azért foglalkoztam ezzel az üggyel, mert saját pártot akarok alapítani, mert nekem kell a hatalom. Ezért szomorú vagyok, de ezzel nem tudok mit kezdeni.

– Tehát sikeresen csak a második és a harmadik csoporttal tud kommunikálni ebben az esetben.

– Nyilván. Bár azt gondolom, hogy az „ultrák” is nagyon tiszteletreméltó csoport, akik nagyon bíznak az új pártban. Ahogy azok is, akik tudják, hogy vannak javítandó dolgok, és azt is tudják, hogy nem vezet sehova, ha a mi oldalunkon felmerülő kérdésekkel nem foglalkozunk.

– Ön szerint mi várható el, mit kell tennie Magyar Péternek, ha beigazolódnak a vele szemben vélelmezett vádak?

– Azt tudom, hogy mit kellene tennie egy demokráciában. Ugye ahol most vagyunk, az nem demokrácia, bár ettől még nem biztos, hogy ebben az esetben más lenne az elvárható. Mindenesetre egyelőre annyit szeretnék mondani, hogy az csalódás, ahogyan kezelte ezt az ügyet.

– A szombatra, az állami televízió előttre tervezett tüntetésről kérdezném még. Emlékszem, hogy ön többször is nyilatkozta az MTVA-val kapcsolatban, hogy akkor lesz változás, ha oda több százezer ember elmegy.

– Maradjunk annyiban, hogy nagyon sok ember kell, valóban. Nyilván az az első feltétel, mert akkor lesz változásnak esélye. Persze nyilván, ha egyszer nagyon sok ember megjelenik, az még nem azt jelenti, hogy Papp Dánielt azonnal leváltják, azonban az elindíthat egy folyamatot, ha azt is látjuk, hogy ezek az emberek el tudják hitetni, hogy tényleg komolyan gondolják, hogy addig nem nyugszanak, amíg ezt a célt el nem érjük. De ha azt gondoljuk, hogy nem lehet eredményt elérni, akkor menjünk haza.

Csak akkor érhető el változás, ha világossá tesszük: addig nem nyugszunk, amíg ezt el nem értük.

Ebben az esetben minden hatalommal szemben lehet eredményt elérni. Ukrajnában is le tudták váltani az oroszok bábját. Nem egy nap alatt, hanem pár hónap alatt. Ott pár hónapot kellett a Majdanon tüntetni.

– De amit a Majdanon csináltak, az forradalom volt.

– Nem, nem. Én sokszor elmondtam, hogy hibrid rezsimben élünk, és ebben a hibrid rezsimben hibrid forradalomra van szükség. Ezt meg szokták mosolyogni sokan. Ettől függetlenül egy forradalomnak is attól függ a kimenetele, hogy hányan vesznek részt benne. A hibrid forradalom sikere is ettől függ. Hogy mennyire kitartóak és mennyire elszántak, akik részt vesznek benne. Természetesen a hibrid forradalom egy békés forradalom, ott nincsen erőszak, viszont vannak nagyon határozott tömegek, és annak nagyon határozott vezetők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk