prcikk: Hadházy Ákos: A mentős propagandista szóvivő azzal magyarázta a vidéki mentők tömeges elvonását, hogy az emberek hülyék, mert mindenhez mentőt hívnak | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Hadházy Ákos: A mentős propagandista szóvivő azzal magyarázta a vidéki mentők tömeges elvonását, hogy az emberek hülyék, mert mindenhez mentőt hívnak

Az országgyűlési képviselőhöz eljuttatott levél szerint előfordulhat olyan eset, amikor bizonyos települések mentő nélkül maradhatnak.


Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szombaton délelőtt Facebook-oldalán posztolt arról a körlevélről, amelyben a vidéki mentőket tömegesen rendelik a fővárosba. A posztban az áll, hogy

„újabb, az előzőnél még durvább mentős körlevelet kaptam a vidéki mentők tömeges Budapestre rendeléséről. A levél szerint Veszprém megyéből nem csak személyzetet, hanem autót is elvesznek. A legdurvább az a mondat, hogy kiállítanak egy »szekunder« autót is, ami ugyan csak akkor megy, ha a másik nem elég, de ezt ún. EGYAUTÓS MENTŐÁLLOMÁSOKRÓL viszik el. Így azokon a napokon,

amikor Budapest két autót kér Veszprém megyétől, akkor Tüskevár, Balatonakarattya vagy Nagyvázsony mentő nélkül marad.

(Az ott lakók helyében én áttérnék az egészséges éketmódra sürgősen…)”

Hadházy hozzátette:

„A mentős propagandista szóvivő az előző levél után azzal magyarázta a vidéki mentők tömeges elvonását, hogy nagyon megnőtt az esetszám Budapesten és hogy az emberek hülyék, mert mindenhez mentőt hívnak.”

Az országgyűlési képviselő szerint azonban mindez „enyhén szólva nem bontja ki az igazság mindrn részletét. A mentőszolgálat ugyanis két dolog miatt omlott össze. Az egyik, hogy miután az orvosi ügyeletek rendszerét lassan, de módszeresen szétverte a kormány, az egészet egyik napról a másikra a mentők nyakába varrta.” Hadházy szerint a kormány korábban is tudott arról, hogy a mentős rendszer akadozik, mégis újabb feladattal bízták meg a mentőszolgálatot, aminek szerint az lett az eredménye, hogy a „rogyadozó rendszer összeomlott.”

„Győrfi másik indoklása még cinikusabb: azt mondja, hogy

Budapesten nincs emberük, mert kevés pénzt fizetnek, ehelyett az az ajánlatuk, hogy a náluk dolgozók minden nap hősök lehetnek. Na ebben a mentős propagandista igazat mond: a mentősök valóban hősök, de ez valóban nem elégséges ajánlatnak tűnik”

– írta a képviselő.

Az országgyűlési képviselőnek szánt üzenet pedig így hangzik:

„Tisztelt Hadházi Úr. (…) kaptam egy levelet, mely megerősíti az Ön írását. A vidéki autók Budapestre delegálását. A levélben jelzett »egyautós állomás« lényege, hogy azon a területen csak az az egy autó van, ezért lett oda szervezve egy mentőállomás (a megyében: Tüskevár, Balatonakarattya, Nagyvázsony). Amennyiben erről az állomásról elvonják akár szekunderként az autót azt jelenti, hogy jóval messzebbről tud csak érkezni a segítség. A levelet képernyőfotózva elküldöm Önnek. Remélem tudtam ezzel segíteni. Köszönöm a tevékenységét. Tisztelettel: (…)”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor nekiment a Magyar Nemzetnek, mert azt írták, Magyar Péter eseményein csak néhányan lézengenek
A Facebookon adott jótanácsot a szerkesztőségnek. A politológus szerint az ilyen, gyorsan cáfolható állításokkal egy sajtótermék a saját politikai oldalának hitelességét gyengíti.


Török Gábor politológus a Facebookon bírálta a Magyar Nemzetet egy cikkük miatt, amely a Tisza Párt kampányának összeomlásáról és Magyar Péter országjárásának alacsony részvételéről szólt. A  politológus azt feszegette, hogy egy magát minőséginek nevező napilap vajon a saját politikai oldalát segíti-e, ha a valósággal köszönőviszonyban sem álló dolgokat közöl.

Török úgy véli, a lap jobban szolgálná a saját céljait, ha a nyilvánvaló valótlanságok helyett olyan témákat keresne, amelyeket nem lehet egy gyors ellenőrzéssel azonnal megcáfolni.

A politológus szerint a lapnak inkább olyan megközelítéseken kellene dolgoznia, amelyek azokhoz is tudnak szólni, akik a kormánypárti sajtónál többet is olvasnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orosz propagandisták jelentek meg Magyar Péter országjárásán – meg is szólította őket
A Tisza Párt elnöke országjárásának kiskunlacházi állomásán angolul is megszólította a helyszínen lévő orosz tudósítókat. A politikus a magyar szuverenitást hangsúlyozta, miközben a közönség a „ruszkik, haza!” rigmust skandálta.


Szerdán Kiskunlacházán folytatta országjárását Magyar Péter, ahol a Tisza Párt elnöke az orosz propagandának is üzenetet küldött. A helyszínen orosz tudósítók is megjelentek, akiket Magyar Péter külön is köszöntött.

A Tisza Párt elnöke angolul fordult a tudósítókhoz, akiknek magyarra fordítva azt mondta:

„Köszönöm, hogy eljöttek, élvezzék a magyarországi szabadságot és a rendszerváltást is!”

A beszéd ezen pontján a tömeg a „ruszkik, haza!” skandálásába kezdett.

Ezt követően Magyar Péter magyarul folytatta, közvetlenül az orosz sajtó munkatársaihoz szólva.

„Van egy rossz hírem, uram, gondolom, van önnel tolmács. A magyar történelmet nem Moszkvában írják, nem is Brüsszelben, nem is Washingtonban, hanem itt, a magyar utcákon, magyar tereken, magyar emberek írják.”

- mondta Magyar.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Biztos Tisza-kétharmadot jelez a Medián friss mandátumbecslése
Az intézet a legutóbbi öt reprezentatív felmérése alapján készített mandátumszámítást. Az is kiderült, hogy a Tisza honnan szerezte ezt a sok szavazót.


A Medián legfrissebb mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, ami sima kétharmados többséget jelentene. A kutatás alapján a Fidesz 49-55 képviselői helyre számíthat, a parlamentbe pedig rajtuk kívül még a Mi Hazánk juthat be 5 vagy 6 mandátummal.

A közvélemény-kutató hangsúlyozta, hogy ez valójában becslés, így „felelősen csak bizonyos sávon belül lehet meghatározni a valószínű értékeket” – írja a hvg.hu. Az elemzés öt, február utolsó hetében és márciusban készített reprezentatív, telefonos felmérés összesített adatain alapul, melyeket összesen 5000 fős mintán, három különböző call centerrel végeztek.

Az adatokból kiderül, hogy a pártválasztást továbbra is leginkább az életkor határozza meg. A Tisza Párt a fiatalok körében a legerősebb: a 30 év alattiak háromnegyede, a 30 és 40 év közöttiek 63 százaléka szavazna rájuk. A Fidesz egyedül a nyugdíjaskorúak körében van előnyben, a 64 évnél idősebbek csaknem fele támogatja a kormánypártot.

Jelentős különbségek látszanak az iskolai végzettség szerint is. Míg a diplomások és az érettségivel rendelkezők abszolút többsége a Tiszára szavaz, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében a Fidesznek van jelentős, 49-29 százalékos előnye. Bár a Fidesz hagyományosan a kisebb településeken népszerűbb, a márciusi felmérésekben már a községekben is a Tisza Párt vezetett 41:35 arányban.

A Tisza Párt szavazói nagyrészt a 2022-es ellenzéki összefogás támogatóiból, a korábban nem szavazókból és más pártok szimpatizánsaiból tevődnek össze, de Magyar Péternek a korábbi Fidesz-szavazók egynyolcadát is sikerült átcsábítania. Ezzel szemben a Fidesz elveszítette 2022-es bázisának egynegyedét.

Az Iránytű mérése ma már kormányváltó hangulatot jelezett. Kutatásuk szerint a magyarok többsége már Tisza-győzelemre számított, és úgy érezte, a dolgok rossz irányba mennek az országban.

A pártok mellett a miniszterelnök-jelöltek személyes megítélése is fontos tényező: a Republikon Intézet felmérése szerint a választók többsége Magyar Pétert tartotta alkalmasabbnak Orbán Viktornál, különösen a bizonytalanok körében.

A Republikon Intézet felmérése szerint a választók 41 százaléka Magyar Pétert, 38 százaléka pedig Orbán Viktort tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra.

Ezzel szemben a kormányközeli Nézőpont Intézet legutóbbi mandátumbecslése hatvanhat egyéni körzetben várt Fidesz-győzelmet. Ugyanakkor az ő elemzésük is elismerte, hogy a Tisza Párt 39 körzetben lehet befutó, és több ismert fideszes politikus, köztük Vitályos Eszter és Menczer Tamás is bukhatja a körzetét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Azonnal megteszem” – egy kiszivárgott hangfelvétel szerint Szijjártó a moszkvai nagykövetségen át juttatott volna el egy EU-s iratot Lavrovnak
Az irat Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak kompromisszumos részleteit tartalmazta, az átadást pedig a szövetségesek tudta nélkül tervezték.


„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.

A VSquare által megszerzett újabb

hangfelvételek tanúsága szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen és részletesen tájékoztatta az orosz felet az EU belső vitáiról, sőt, felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzájuk.

A 2023 és 2025 között rögzített beszélgetésekből kiderül, hogy Szijjártó 2024. július 2-án, közvetlenül Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozója után hívta Lavrovot, hogy egyeztessen egy esetleges moszkvai vizitről a közelgő NATO-csúcs előtt. A magyar külügyminiszter azt tudakolta, Vlagyimir Putyin fogadná-e Orbánt úgy, hogy a találkozónak az uniós elnökség is súlyt ad. A megbeszélést a szövetségesek elől eltitkolták, és amikor létrejött, Putyin az EU képviselőjeként mutatta be a magyar miniszterelnököt, amit Brüsszel azonnal cáfolt.

A felvételek szerint Lavrov egy uniós dokumentumot is kért az ukrán csatlakozási kompromisszumról, amire Szijjártó így reagált:

„Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemre, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnöködnek, és onnantól a rendelkezésedre áll.”

A napvilágra került részletek rávilágítanak a magyar–szlovák koordinációra is az orosz energiaügyekben. 2025 júniusában a két ország együtt blokkolta az EU 18. szankciós csomagját. Szijjártó egy hívásban arról tájékoztatta Lavrovot, hogy küzdenek a Bizottság „hülye, idióta javaslata” ellen, és kérte, hogy az oroszok hosszabbítsák meg azt az elnöki rendeletet, amely lehetővé teszi az OTP Bankon keresztüli gázfizetéseket.

A történet egyik kulcsmomentuma a 2023. decemberi EU-csúcs volt, ahol Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól döntöttek. Orbán Viktor a szavazás idejére elhagyta a termet, lehetővé téve a döntés elfogadását. Szijjártó a szünetben hívta Lavrovot, aki a magyar taktikát hallva megjegyezte: „Néha a jó szándékú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás.”

A kisebbségi jogok kérdése is állandó téma volt. Egy 2024. júniusi beszélgetésben a magyar külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség ügyét is beemelte a vitába, mondván: „egy nap a ti kisebbségetek, másnap a miénk.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a VSquare-nek erről úgy nyilatkozott: „Hányingerem van attól, ahogy Szijjártó az agresszorral arról beszél, miként gyakoroljanak nyomást Ukrajnára.” Az ukrán külügyminiszter korábban a magyar fél viselkedését egyfajta „szolgalelkű beszámolásnak” nevezte az orosz patrónusok felé.

A magyar kormány a korábbi kiszivárgásokra azzal reagált, hogy a beszélgetésekben semmi meglepő nincs.

Szijjártó Péter szerint „ugyanazt mondom nyilvánosan, mint telefonon”, Gulyás Gergely pedig a történteket „teljesen természetes beszélgetésnek” minősítette. Ezzel szemben Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a két fél közötti hangnemet a kommunista korszakot idéző „szervilisnek” tartotta, egy szakmai konferencián pedig felmerült, hogy a magyar külügyminiszter viselkedése kimerítheti a kémkedés fogalmát.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a lehallgatásokat a Nyugat beavatkozásaként értékelte.


Link másolása
KÖVESS MINKET: