Hadházy rákérdezett, mi lett abból, amit a Fidesz korábban az „elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyének” nevezett
Az Európai Csalás Elleni Hivatal korábban 167 milliárd forintos csalást állapított meg a négyes metró kapcsán, amelyet a Fidesz korábban „az évszázad csalásának” nevezett. Hadházy szerint a nagy pártok kéz kezet mos alapon védik egymást a felelősségre vonástól.
„Ezt küldjék el a fideszes ismerőseiknek!” – írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő új Facebook-bejegyzésében , amelyben a négyes metró korrupciós ügyével foglalkozik. Mint írja,
megkérdezte Polt Péter volt legfőbb ügyész utódját, dr. Nagy Gábor Bálintot, hogy mi lett a Fidesz által korábban az „elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyének” nevezett esetből. A képviselő szerint a válasz az volt, hogy „semmi”.
Hadházy emlékeztetett rá, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) vizsgálata 167 milliárd forintos csalást állapított meg a metró fúrása és a szerelvények beszerzése kapcsán, aminek egy jelentős részét Magyarországnak vissza is kellett fizetnie. A képviselő szerint a Fidesz akkoriban a jelentést lobogtatva az „évszázad csalásáról” beszélt. Hadházy hozzátette: „Ez volt amúgy az utolsó OLAF jelentés, ahol hozzájárult annak nyilvánosságra hozatalához, az ő nagy lopásaiknál később ezt soha nem engedte meg”.
Mint írja, 16 év elteltével a metró építésével kapcsolatban senkit nem vádoltak meg, míg a szerelvények beszerzésénél egy körülbelül kétmillió eurós kenőpénz ügyében ugyan vádat emeltek hat „kishal” ellen, de jogerős ítélet azóta sem született, és politikusok nincsenek a vádlottak között.
„Persze nem arról van szó, hogy nem volt óriási lopás, hiszen az OLAF vizsgálat is kimutatta, hogy nagyonis volt. Csak Polték nem igyekeztek kideríteni, hiába történt az ügy nagyobb része még a Fidesz rendszer előtt. Csakhogy
egyrészt a lopott pénzből nyílván részesedett a Fidesz is. Másodsorban a Fidesz soha nem bántotta túlságosan az MSZP-t és utódpártját, hiszen korábban ők sem számoltatták el őket a 98-2002 közötti stiklikért.
A pártok pedig jó kis kényelmes ellenzéknek bizonyultak: az igazán súlyos kérdésekben, a demokrácia leépítése ellen meg sem próbáltak mozgósítani, vagy ha néha a látszat kedvéért próbáltak, akkor azzal inkább az ügy hiteltelenítésére voltak jók” – írta Hadházy Ákos.
Szerinte „az ország tragédiája, hogy eddig minél hangosabban ígérgetett valaki börtönt ellenzékből a kormánynak, utána annál többet lopott”. Posztja végén azt írja, „meg kellene szakítani ezt a hagyományt, mint ahogyan azt is, amikor a pártok mindig csak az ellenfél korrupciójával vannak elfoglalva, saját ügyeiket viszont gőzerővel próbálják szőnyeg alá söpörni.”
„Ezt küldjék el a fideszes ismerőseiknek!” – írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő új Facebook-bejegyzésében , amelyben a négyes metró korrupciós ügyével foglalkozik. Mint írja,
megkérdezte Polt Péter volt legfőbb ügyész utódját, dr. Nagy Gábor Bálintot, hogy mi lett a Fidesz által korábban az „elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyének” nevezett esetből. A képviselő szerint a válasz az volt, hogy „semmi”.
Hadházy emlékeztetett rá, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) vizsgálata 167 milliárd forintos csalást állapított meg a metró fúrása és a szerelvények beszerzése kapcsán, aminek egy jelentős részét Magyarországnak vissza is kellett fizetnie. A képviselő szerint a Fidesz akkoriban a jelentést lobogtatva az „évszázad csalásáról” beszélt. Hadházy hozzátette: „Ez volt amúgy az utolsó OLAF jelentés, ahol hozzájárult annak nyilvánosságra hozatalához, az ő nagy lopásaiknál később ezt soha nem engedte meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brüsszelben már azt javasolják a Tiszának, hogy mondjanak le 3,9 milliárd eurónyi uniós pénzről
A Politico és a Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja a leendő magyar vezetésnek, hogy ne is próbálja meg lehívni a teljes helyreállítási alapot. A testület szerint a 3,9 milliárd eurós hitelkeret megszerzéséhez szükséges jogállami feltételek teljesítésére már nincs elég idő a nyári határidőig.
Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.
Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,
az Európai Bizottság azt javasolja a leendő kormánynak, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra összpontosítson, a 3,9 milliárd eurós hitelkeretet pedig engedje el, mert már nem maradt elég idő a teljes csomag lehívásához szükséges jogállami reformok végrehajtására.
A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.
„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.
Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.
Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.
A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.
A technikai szintű egyeztetések most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi tartható, és milyen új célokat tud teljesíteni az új kabinet.
Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.
Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.
Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris a vagyonon vitatkozik feleségével a válófélben lévő Matolcsy György
Kilenc év után ér véget a volt jegybankelnök és Vajda Zita házassága, a bontópert szerdán tartották. A nő korábban Matolcsy titkára volt, bruttó 1,7 milliós fizetéssel.
Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.
Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.
Vajda az esküvő után lemondott az MNB alapítványánál betöltött tisztségéről.
A kapcsolatuk kezdetén Vajda Zita bruttó 1,7 milliós fizetése és a Matolcsyval közös külföldi útjai is a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. Amikor 2016-ban a Figyelő a viszonyukról kérdezte, Vajda Zita annyit mondott: „Nem bujkálunk, felvállaljuk”.
A válás híre abban az időszakban érkezett, amikor Matolcsy György és családja az MNB-alapítványok körüli ügyek miatt került a figyelem középpontjába. Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt hónapokban több fotót is közzétett a jegybank luxusfelújításáról, bemutatva többek között Matolcsy szerinte 30 millió forintos mosdóját is.
Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.
Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter elmondta, miről egyeztettek Giorgia Melonival Rómában
A leendő kormányfő szerint sikeres és előremutató megbeszélést folytattak az olasz miniszterelnökkel, aki korábban Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. Magyar azt is elárulta, hogy meghívta Melonit Magyarországra.
Magyar Péter csütörtök délelőtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott Rómában, az egyeztetésre Orbán Anita leendő külügyminiszter is elkísérte. A beiktatására váró kormányfő a Facebook-oldalán összegezte a tárgyalásuk eredményét.
Mint írta, sikeres és előremutató megbeszélés volt, amely során megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
„Meghívtam a miniszterelnök asszonyt egy magyarországi látogatásra, és megállapodtunk abban, hogy segíteni fogjuk az olasz és a magyar befektetők eredményes munkáját, valamint a trieszti magyar kikötő mielőbbi elkészültét. Éljen az olasz-magyar barátság!”
– üzente Magyar Péter, aki egy közös fotót is posztolt Melonival.
A Tisza Párt elnökének ez volt az első miniszterelnöki szintű találkozója. Bár a választási győzelem óta már több ország állam- és kormányfőjével is egyeztetett telefonon, személyes találkozásra most először került sor.
Magyar Péter csütörtök délelőtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott Rómában, az egyeztetésre Orbán Anita leendő külügyminiszter is elkísérte. A beiktatására váró kormányfő a Facebook-oldalán összegezte a tárgyalásuk eredményét.
Mint írta, sikeres és előremutató megbeszélés volt, amely során megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már egy repülőn is terjedhetett a hantavírus: egy légiutas-kísérő megbetegedése után az összes utast próbálják elérni
A holland KLM légitársaság munkatársát Amszterdamban különítették el, miután azon a járaton dolgozott, amelyről egy fertőzött utast szállítottak le. A járvány egy holland óceánjáró hajóról indult, a WHO eddig hét esetről és három halálos áldozatról tud.
Kórházban, elkülönítve vizsgálják azt a légiutas-kísérőt, aki enyhe tüneteket produkált, miután kapcsolatba került egy hantavírussal fertőzött utassal. A holland Egészségügyi Minisztérium megerősítette, hogy a nőt az Amsterdam UMC-ben ápolják, és tesztelik a vírusra – jelentette az RTL Nieuws.
A légikísérő azon a Johannesburgból Amszterdamba tartó járaton dolgozott, amelyről még indulás előtt leszállítottak egy 69 éves holland nőt, mert rosszul volt. Az utas egy nappal később, április 26-án egy johannesburgi kórházban meghalt, és a vizsgálatok nála is kimutatták a hantavírust.
A holland egészségügyi szolgálat most a járat összes utasát próbálja elérni, hogy figyelmeztesse őket a lehetséges tünetekre.
A járvány a Hondius nevű holland óceánjárón tört ki, a WHO eddig hét esetről és három halálos áldozatról tud. A megbetegedéseket a vírus ritka, emberről emberre is terjedni képes Andes-variánsa okozza. Április 11-én egy holland férfi a Hondius fedélzetén halt meg, látszólag légzőszervi betegségben. Később kiderült, hogy ő és felesége is a vírussal fertőződött. A hajótársaság akkor riasztott, amikor egy másik, Dél-Afrikában intenzív osztályra került brit utasnál is pozitív lett a teszt. Azóta egy svájci állampolgárt is kórházba vittek Zürichben.
Szerdán és csütörtökön több beteget is orvosi repülőgépekkel evakuáltak Európába. Egy 56 éves brit férfit, a hajó legénységének tagját a leideni kórházban különítették el. A Sky Newsnak azt nyilatkozta, hogy bár jól van, még számos vizsgálat vár rá. „Jelenleg karanténban vagyok” – mondta, hozzátéve, hogy fogalma sincs, meddig kell kórházban maradnia. Egy másik, 65 éves német nőt Düsseldorfban kezelnek stabil, tünetmentes állapotban.
A Hondius, fedélzetén körülbelül 150 emberrel, köztük tíz hollanddal, jelenleg a Kanári-szigetek felé tart. A tervek szerint szombaton köt ki Tenerife szigetén, ahol a tünetmentes utasok elhagyhatják a hajót.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint bár a helyzet komoly, nem kell újabb világjárványtól tartani, egy szakértőjük úgy fogalmazott, ez „nem a következő COVID”. Az európai járványügyi központ szerint az általános lakossági kockázat alacsony. Magyar érintettről egyelőre nincs hír.
Kórházban, elkülönítve vizsgálják azt a légiutas-kísérőt, aki enyhe tüneteket produkált, miután kapcsolatba került egy hantavírussal fertőzött utassal. A holland Egészségügyi Minisztérium megerősítette, hogy a nőt az Amsterdam UMC-ben ápolják, és tesztelik a vírusra – jelentette az RTL Nieuws.
A légikísérő azon a Johannesburgból Amszterdamba tartó járaton dolgozott, amelyről még indulás előtt leszállítottak egy 69 éves holland nőt, mert rosszul volt. Az utas egy nappal később, április 26-án egy johannesburgi kórházban meghalt, és a vizsgálatok nála is kimutatták a hantavírust.
A holland egészségügyi szolgálat most a járat összes utasát próbálja elérni, hogy figyelmeztesse őket a lehetséges tünetekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
