HÍREK
A Rovatból

„Háborús helyzet van Izraelben” – katonákat ejtettek túszul, utcai harcok folynak a behatolt Hamász egységekkel

Videofelvételek szerint nemcsak gyalogos fegyveresek hatoltak izraeli területre, hanem járműveken közlekedő állig felfegyverzett Hamász-csoportok is, melyek az övezettől távolabbi területekre is eljutottak.
MTI, SZM - szmo.hu
2023. október 07.



Miközben folyamatosan rakétákat lőnek a Gázai övezetből Izraelre, izraeli katonákat ejtettek túszul, s utcai harcok folynak Izraelben a behatolt Hamász egységekkel - jelentette a helyi média Izraelben szombaton.

A szárazföldi támadásban a fegyveresek több mint tíz olyan izraeli települést támadtak meg, amely közel van az övezethez. Ezek közül hétben még helyi idő szerint délben is bent voltak. A szárazföldi támadással párhuzamosan a Hamász fegyveresei az övezetből több mint 2500 rakétát lőttek már ki Izraelre szombaton. Izrael teljes mozgósítást rendelt el.

Délben az izraeli egészségügyi minisztérium azt jelentette, hogy már 22 halálos áldozata és 545 sérültje a palesztin támadásoknak. Két kórházban 148 sebesültet ápolnak, közülük néhánynak súlyos az állapota.

az izraeli közszolgálati tévé arról számolt be, hogy izraeli katonákat ejtettek foglyul és hurcoltak a Gázai övezetbe a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet Izraelbe behatolt egységei.

Ablakokból készített, s az izraeli tévékben is bemutatott videofelvételek szerint nemcsak gyalogos fegyveresek hatoltak izraeli területre, hanem járműveken közlekedő állig felfegyverzett Hamász-csoportok is, melyek az övezettől távolabbi területekre is eljutottak.

A helyi tévé négy halottról számolt be egy direkt becsapódás nyomán a Negev-sivatag Kuszeife nevű, beduinok lakta településén. Ezzel legkevesebb ötre nőtt az izraeli halálos áldozatok száma a korábban bejelentett, szintén egy rakétatámadásban megölt 75 éves nővel.

A Raim erdőnél az ország déli részén egy a fiatalok által kedvelt rendezvényt tartottak, amelyet fegyveres hamászosok leptek meg. A fiatalok menekülni próbáltak, segítséget hívtak az izraeli biztonságiaktól, a tévé szerint sokan megsebesültek.

Mintegy húsz helyen folynak harcok a Hamász behatolt fegyvereseivel, akik megtámadtak többek közt egy izraeli rendőrörsöt is. A szderoti polgármester felszólította városa és környékének lakosait a televízióban, hogy tartózkodjanak bezárt ajtók mögött óvóhelyeiken, semmiképpen ne menjenek az utcákra.

Joáv Galant védelmi miniszter széleskörű azonnali mozgósítást rendelt el a tartalékos erőknél.

A jogrendszer átalakítása ellen a tartalékos szolgálat megtagadásával tiltakozó Áhim Benesek, vagyis fegyvertestvérek nevű szervezet felszólította tagjait, hogy vonuljanak be behívásuk esetén. A szervezők bejelentették, hogy elmarad a szokásos százezres szombat esti tömegtüntetés, melyet negyvenedik hete tartanak a jogrend átalakítása ellen.

A szombati munkaszüneti nap, és sátoros ünnep ellenére a hadsereg szóvivője felszólította a vallásosokat, hogy kapcsolják be rádiójukat, tévéjüket, hogy értesüljenek a biztonságiak esetleges felhívásairól. Ugyanakkor a vezetékek megsérülése miatt számos helyen megszűnt az áramszolgáltatás, és a folyamatos rakétatámadás miatt jelenleg nem tudják helyreállítani a szolgáltatást.

Kibi Sabtáj rendőrfőkapitány az állami és biztonsági vezetők közül elsőként megszólalt az izraeli közszolgálati televízióban, s bejelentette, hogy gyakorlatilag háborús helyzet van Izraelben, s egyelőre nem sikerült úrrá lenni a behatolt Hamász-egységeken.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök is bejelentette egy tévébeszédben, hogy háborúban áll Izrael. A miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy kora délután összeül a rendkívüli biztonságpolitikai kabinet a tel-avivi főhadiszálláson, majd délután ötkor kormányülést tartanak.

Rakéták tucatjait lőtték Izrael déli és középső részére a Gázai övezetből szombat reggel, s fegyveres csoportok hatoltak be izraeli településekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk