HÍREK
A Rovatból

Háborús állapotok uralkodnak - akár még az indiainál is durvább lehet a járvány újabb hulláma Nepálban

A padlón és az udvarokon ápolják a covidos betegeket, mert már nincs elég ágy a nepáli kórházakban.


Egyes szakértők szerint már most rosszabb a koronavírus-helyzet Nepálban, mint a szomszédos Indiában. A 28,6 millió lakosú ország nemzetközi segítséget kért, miután az egészségügyi vezetők bejelentették, hogy közel állnak a járvány feletti kontroll elvesztéséhez, írja a The Guardian.

A pozitív koronavírus-tesztek országos átlaga 47 százalék, ami azt jelenti, hogy egyes területeken ennél jóval magasabb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint ha a pozitív tesztek száma meghaladja az 5 százalékot, az azt jelenti, hogy nincs kontroll alatt a járvány.

A vírus leginkább a fővárosban, Katmanduban, valamint a nyugati és dél-nyugati régiókban terjed. A lassú oltási program mellett már most túlterheltek a kórházak, és a krematóriumok kapacitáshiánya miatt beindultak az Indiában korábban elterjedt nyilvános halottégetések is. A krízist sokak szerint rosszul kezelő Khadga Praszad Oli miniszterelnök a hadsereg segítségét kérte a kórházak körül kialakult helyzet kezelésében, valamint a nemzetközi közösség összefogását kérte, hogy mielőbb megkaphassák legalább azok a nepáliak a második oltást, akik már átestek az első injekción.

A járvány berobbanásért sokan az átgondolatlan oltási programot okolják, és a tömeges vallási rendezvények korábbi megrendezését. Az emberek gyakran órákon keresztül, tömött sorokban várakoznak az utcán, hogy felvehessék a védőoltást. Míg Nepalgunj városa sokak szerint azért lett az egyik legfertőzöttebb környék, mert röviddel a tomboló járvány miatt elrendelt indiai határzár előtt több ezer nepáli vendégmunkás tért haza a szomszédos országból.

A nepáli Vöröskereszt elnöke azt mondta, hogy

ami ezekben a napokban Indiában történik, rettenetes előrejelzés lehet arra, ami hamarosan Nepálban következik.

Közben a katolikus segélyszolgálat egyik munkatársa szerint a fővárosaik alig mozdulnak már ki otthonaikból a vírus terjedése miatt, miközben a kórházak és gyógyszertárak előtt hosszú sorok alakultak ki. Megállás nélkül zajlanak a hamvasztások, az elhunytaktól pedig egyre többször nem tudnak tisztességes búcsút venni családtagjaik.

A helyzetet nehezíti, hogy Nepál élelmiszer- és gyógyszerszállítmányai elsősorban a szárazföldön, Indiából érkeznek, csakhogy a szomszéd országban most minden kapacitást leköt a világ eddigi legnagyobb járványhulláma. Az ellátmányok így csak légi úton juthatnak el a fővárosba. Innen kell tovább szállítani mindent, miközben sok település csak gyalogosan vagy nagy nehézségek árán közelíthető meg.

Nepálban még rosszabb általános állapotban van az egészségügy, mint a szomszédos Indiában, ezért is könnyen szökött a korábbi napi 100-ról egy hónap alatt átlagosan napi több mint 8000-re a fertőzöttek száma, de akadt már olyan nap, amikor a 9000-et is meghaladta.

A közel három magyarországnyi lakosú országban összesen 1600 kórházi intenzív ágy és 600 lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Miközben minden 100 ezer lakosra 0,7 orvos jut csak, ami alacsonyabb az indiai aránynál is. Az állami kórházak közben már megteltek, a szegény emberek pedig nem tudják megfizetni a magánellátását.

A Katmandu Postnak nyilatkozó orvos szerint

háborús állapotok alakultak ki Nepálban. Hely hiányában már gyakran a padlón vagy udvarokon kezelik a betegeket az orvosok.

A nepáli egészségügyi minisztérium múlt héten közleményben ismerte el, hogy könnyen kicsúszhat kezéből az irányítás, mivel a fertőzések száma meghaladta az egészségügy kapacitásait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk