SZEMPONT
A Rovatból

„Ha Irán kilép az atomsorompó-egyezményből, akkor ennek a háborúnak nem igazán lesz győztese”

Kulcskérdés, hogy az iráni vezetés milyen következtetést von le a 12 napos háborúból. Az is lehet, hogy még inkább úgy gondolják, csak a nukleáris fegyver jelenthet számukra garanciát - mondja Kemény János Közel-Kelet szakértő.


Nehéz megítélni, mekkora károkat okoztak az amerikai B-2-es bombázók Irán nukleáris létesítményeiben. Miközben Donald Trump „teljes és totális megsemmisítésről” beszélt, nyilvánosságra került a Védelmi Hírszerző Ügynökség titkos jelentése, ami alapján a centrifugák nagy része ép maradt, és csak 3-5 hónappal vethették vissza az atomprogramot. Igaz, John Ratcliffe, a CIA igazgatója később kijelentette, a csapások „súlyosan károsították” Irán nukleáris programját, és évekbe telne a három lebombázott helyszín újjáépítése. Az iráni parlament mindenesetre továbbra is harcias: elfogadtak egy törvényt, ami alapján felfüggeszhetik az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, igaz, a végső döntést a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács hozza majd meg.

Közben egyre többen aggódnak Iránban Ali Hámenei ajatollahért, aki egy hete teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. A támadások idején azt mondták, egy bunkerben van, minden elektronikus kommunikáció nélkül, és csak emberein keresztül tartja a kapcsolatot a külvilággal, azonban azóta sem látta senki. Megrendülhet-e az iráni rezsim? Sikerült-e véget vetni Irán atomprogramjának? És mit nyert a 12 napos háborúbal Izrael? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének Közel-Kelet szakértőjével.

– Mennyire lehet tartós a kedden életbe lépett tűzszünet?

– Nem fogadnék nagy összegben rá.

– Izraelnek miért érte meg lezárni a konfliktust?

– Az izraeliek mindenképpen kihozták ebből, amit tudtak. Ne felejtsük el, hogy az izraeli légierőnek ez a közel két hét rendkívül megterhelő volt. Közvetlen rálátásom nincs, de általános tapasztalatok alapján mondom: a repült órák száma, pilótánként és gépenként is jelentősen megnőtt. Nem tudni, mekkora volt a lőszerkészletük a háború előtt, de egy jó részét valószínűleg felhasználták. Ez a művelet komoly logisztikai háttérrel futott, amit mi nem láttunk, de folyamatosan zajlott.

Ilyen intenzitású hadműveletet fenntartani rendkívül költséges, és ott a veszély: minél tovább tart, annál nagyobb az esélye a technikai vagy emberi hibáknak,

amikből veszteségek adódhatnak. Ez nem tett volna jót sem a presztízsüknek, sem az önérzetüknek. Ezért várható volt, hogy pár héten belül igyekeznek lezárni a konfliktust.

– Izrael elérhette a hadműveleti céljait?

– A baj az, hogy nem látjuk pontosan, mik voltak a céljaik. Az ismert nukleáris infrastruktúrában komoly károkat okoztak, főként az amerikai beavatkozásnak köszönhetően. Ezen túl számos egyéb célpontot is támadtak: iráni légvédelmet, a Forradalmi Gárda különböző egységeit, vezetőit. Például hírek szerint megölték a teheráni rendőrség hírszerzési főnökét, a Forradalmi Gárda belbiztonsági részlegének több tagját, és katonai szárnyukból is jó néhány magas rangú tisztet.

Nem látjuk, hogy ezek a veszteségek mit jelentenek az iráni rezsimnek, és pontosan mi volt az izraeli cél ezekkel a struktúrákkal szemben.

A nukleáris létesítmények elleni fellépés szerintem csak egy ága volt a műveletnek. Egy másik fontos cél az volt, hogy a rezsim belső, elit katonai és biztonsági erőit megrendítsék, vezetésben és létesítményekben egyaránt.

– A politikusok és a hírszerzési elemzők között egyre nagyobb a vita arról, milyen károkat okozott ez a háború Irán nukleáris képességeiben.

– Az iráni atomprogram több ponton szenvedett kárt: vezetőik egy részét célzott merényletekkel próbálták likvidálni, az infrastruktúra is sérült, és a háttérintézmények működését is igyekeztek ellehetetleníteni. Nyílt forrásokból nem lehet megmondani, hogy mindez mennyire vetette vissza őket.

A másik kulcskérdés, hogy az iráni vezetés milyen következtetést von le mindebből. Ha azt gondolják, hogy csak a nukleáris fegyver jelent számukra garanciát, akkor könnyen lehet, hogy most minden erőforrást még inkább erre koncentrálnak.

De a fejükbe nem látunk bele, és a háború kifutása is még számos ismeretlennel terhelt. Irán jelezte, hogy kiléphet az atomsorompó egyezményből. Ez azt jelentené, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség többé nem ellenőrizhetné, hogy az atomprogramjuk békés célú-e. Ez komoly bizonytalanságot szülne, és akár egy regionális fegyverkezési versenyt is elindíthatna. Több állam rendelkezik olyan technikai háttérrel, hogy ha akarják, ők is elindíthatnak egy katonai célú programot. Jelenleg minden érintett állam részese az egyezménynek, kivéve Izraelt, de hosszabb távon ez a helyzet komoly fenyegetéssé válhat.

– Megrendült az iszlám köztárasaság?

– Ezt még nem látjuk. Természetes reakció, hogy ilyenkor a társadalom összezár a külső támadóval szemben. De elképzelhető, hogy a korábbi törésvonalak mentén újra fellángolhatnak a tüntetések. Az iráni nép az elmúlt 16 évben többször próbálta megdönteni a rezsimet. Gondoljunk a 2009-es zöld forradalomként ismert eseménysorra, Ahmadinezsád második győzelme után, annak csúnya vége lett.

Azóta is volt több alkalom, amikor a rendszer brutális eszközökkel lépett fel az elégedetlenkedők ellen.

Nem tudjuk megítélni, hogy egy újabb hullámban milyen erőt tud mozgósítani a rezsim. Az izraeliek például támadták a Baszidzs milícia infrastruktúráját is Teheránban. Ez egy, a Forradalmi Gárda alá tartozó, belbiztonsági célokra bevetett, részben részidős erő. Érdekes lesz látni, hogy a rezsim milyen intézkedéseket hoz, ha újra fellángol a belső elégedetlenség. Az is lehet, hogy nem lesz, aki újra megpróbálja, mivel eddig elég hatékonyan elnyomták ezeket a kezdeményezéseket.

– A fiaskó, amit az irániaknak el kellett szenvedniük, miszerint az izraeli ügynökök gyakorlatilag ki-be járkáltak Iránban, és szinte mindent tudtak, nem vezethet a rezsim keményedéséhez? Jöhetnek a tömeges letartóztatások?

– Ez részben már most is történik. Az elmúlt másfél hétben is volt egy-két kivégzés, feltételezett izraeli ügynököket akasztottak fel. Volt letartóztatási hullám is: több európai turistát is őrizetbe vettek kémkedés vádjával, mivel állítólag katonailag érzékeny létesítmények környékén fényképeztek. Valószínűleg inkább a túlzott gyanakvás mozgatja az iráni szerveket, és ez az élmény biztosan mély nyomot hagy a rezsimben, abban biztos vagyok.

– Ilyenkor mindenki győztesként hirdeti magát. Izrael céljairól és eredményeiről már beszéltük? Iránban mit tudnak eladni győzelemként?

– Elmondhatják, hogy kibírták az amerikai és izraeli támadások másfél hetét. A rendszer legfontosabb vezetői, a legfelsőbb vezető, az elnök, a miniszterek sértetlenek maradtak. Ez valószínűleg azért van, mert az izraeliek nem törekedtek a rendszer teljes megbuktatására. Ez túl merész lépés lett volna, hiszen nem tudták volna, ki következik utánuk, és ez mindig kockázatos.

– Külső szemmel nézve ki a győztes?

– Ez attól függ, hogyan lép tovább az iráni rezsim.

Ha kilépnek az atomsorompó-egyezményből, és erőltetett ütemben kezdik újraépíteni a nukleáris programjukat, akkor ennek a háborúnak nem igazán lesz győztese,

csak visszatérünk a kiindulási pontra, ráadásul átláthatatlanabb körülmények között. Politikailag talán Netanjahu tudott ebből profitálni. Több hírforrás is azt találgatja, hogy előrehozott választásokat akar, de ezt még meglátjuk. Az tény, hogy az izraeli fél katonailag, technológiailag egyértelműen felülmúlta az irániakat. A hírszerzésük sokkal hatékonyabbnak bizonyult. A kérdés az, hogy mennyi erőforrásukat használták el, mi maradt meg, és ezáltal egy újabb válsághelyzetben milyen mozgásterük lesz.

– Az izraeliek állítása szerint Iránnak most már jóval kevesebb rakétája van. De van-e Iránnak olyan hadiipari kapacitása, hogy ezeket ütemesen pótolja, azaz hosszú távon is fenyegetést jelentsen?

– Az iráni ipar képes az általuk most használt arzenál önálló előállítására. A kérdés az, hogy a gyártókapacitásukat érte-e csapás, amit nem látunk. A meglévő állománnyal kapcsolatban további két tényezőt kell figyelembe venni: egyrészt a rakéták számát, másrészt az indítóállásokét. Az izraeliek szerint az indítóállások kétharmadát már sikeresen megsemmisítették, de azt ezt az információt nem tudjuk ellenőrizni.

Leginkább a ballisztikus rakéták száma csökkenhetett, ami jelentősen gyengíti az iráni képességeket.

A háború előtt több forrás szerint is több ezer különböző rakétával rendelkeztek, de ezek közül sok a kis hatótávolságú. A nagy hatótávolságúak aránya nem ismert pontosan. Szintén nem tudjuk, hogy ezek mekkora részét semmisítették meg.

– A jelenlegi tűzszünet azt is jelenti, hogy megszűnt az a fajta terrorfenyegetés, amit eddig Irán jelentett? Vagy a proxykon keresztül továbbra is ügyeskedhet?

– Ez nem feltétlenül jelenti az ilyen fenyegetések végét. Ott azért nehéz egyértelműen megmondani, hogy Irán áll-e egy-egy akció mögött, tehát nem zárnám ki, hogy a közeljövőben látunk kisebb-nagyobb akciókat a térségben vagy azon kívül is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre
Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.


Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor?
A humorista odaszúrt Orbán Viktornak, de Magyar Pétert sem kímélte. Új videója fő témája a Pride és a felvonulás körüli közéleti események voltak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



A ragyogás című film széthulló elméjű főszereplőjéhez hasonlítja Orbán Viktort legfrissebb videója bevezetésében Pottyondy Edina.

„A főni megkattant, és a baltáját élesíti” - mondja a humorista.

Ezután szóba kerül a Kapu Tiborral készített miniszterelnöki interjú is, amikor Orbán arról kérdezte a magyar űrhajóst, hogy látszik-e a Nemzetközi Űrállomásról a háború.

„Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor? És a Várkonyi Andrea osztaléka látszik az űrből, Tibor?”

- parodizálta a kormányfőt Pottyondy.

A következő blokkban a betiltott Pride-ra tereli a szót a humorista. Miután összefoglalta a miniszterelnök évértékelőjétől a szombati, rekordrészvételt hozó felvonulásig tartó eseményeket, még a Tisza Párt vezetőjének is odaszúrt:

„Még Magyar Péter is kitöltötte a Pride-lottót, miután kihúzták a nyertes számokat, oylan átütő siker volt. Dicsőség Orbán Viktornak, hogy ezt is összehozta a valóban tévedhetetlen politikai géniusz.”

„A fenyegetőzés ellenére mégis az utcára ment töb százezer ember, és azt mondta, hogy dugjátok fel magatoknak a törvényeiteket! Lehet, hogy melegek vagyunk, de a buzik ti vagytok!”

A videóban kitér arra is, hogy mit gondol a Tisza Párt működéséről.

„Nekem azért egyre jobban hiányoznak a miniszterjelöltek, meg az államtitkár-aspiránsok és a legfontosabb közpolitikai elképzelések. Mert már van egy kevéske rossz tapasztalatom arról, hogy ha kormámnyprogram helyett annyit dobnak elém, hogy „Folytatjuk!”

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: