HÍREK
A Rovatból

Ha egy meleg pár házasságot köt az EU-ban, azt minden országban el kell ismerni – döntött az unió bírósága

A bíróság a szabad mozgáshoz és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra hivatkozott. A kötelező érvényű ítélet miatt komoly politikai csata várható Lengyelországban – de feltehetően más uniós országban is.


Egy Berlinben kiállított házassági anyakönyvi kivonatot ezentúl Varsóban is el kell fogadni, akkor is, ha az két azonos nemű személy frigyét igazolja.

Az Európai Unió Bírósága kedden hozott történelmi jelentőségű ítéletet egy olyan ügyben, amely a szabad mozgás és a családjog határterületén új, minden tagállamra kötelező érvényű minimumot teremt.

Az eljárás egy konkrét esetből indult: két lengyel állampolgár Németországban kötött házasságot, majd hazatérve kérvényezték a német okirat bejegyzését a lengyel polgári nyilvántartásba. Az illetékes hatóságok elutasították a kérelmüket arra hivatkozva, hogy a lengyel jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát – írta a 444.hu.

Az ügy végül a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé került, amely kimondta, hogy a lengyel eljárás sérti az uniós jogot. A bíróság sajtóközleménye szerint „a tagállam köteles elismerni két, az Unióhoz tartozó azonos nemű állampolgár házasságát, ha azt jogszerűen kötötték meg egy másik tagállamban, ahol éltek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal.” A döntés azt is rögzíti, hogy ha egy tagállamban a külföldön kötött házasság elismerésének egyetlen eljárási útja az anyakönyvi bejegyzés – ahogy Lengyelországban –, akkor ezt az eljárást azonos módon kell alkalmaznia az azonos neműek házasságára is.

Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját belső jogukban is bevezessék az azonos neműek házasságát. A kötelezettség a más tagállamban jogszerűen megszerzett családi állapot elismerésére vonatkozik, kifejezetten az uniós jog által biztosított jogok gyakorlása érdekében. Az indokolás szerint az elismerés megtagadása sérti a polgárok szabad mozgását, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. „Ha egy másik tagállamban családi életet alakítanak ki, különösen házasság révén, akkor biztosítva kell lenniük arról, hogy ezt a családi életet hazatérésük után is folytathatják” – áll a döntésben.

Ez a gyakorlatban érinti a személyi okmányok kiállítását, a névhasználatot és a családi állapot igazolását minden olyan helyzetben, ahol az uniós jog érvényesül.

Az ítélet éles politikai reakciókat váltott ki. A felperes pár ügyvédje, Pawel Knut szerint „ez az ítélet történelmi.” A jelenlegi lengyel kormány egyik államtitkára, Katarzyna Kotula szintén üdvözölte a döntést, mondván: „Ez fontos lépés a házassági egyenlőség felé vezető úton.” Ezzel szemben Karol Nawrocki lengyel elnök egy korábbi kijelentésében tette egyértelművé álláspontját:

„Bármely olyan törvényt megvétóznék, amely aláásná a házasság alkotmányosan védett státuszát.”

A mostani ítélet egy többéves jogfejlődési folyamatba illeszkedik. Az Európai Unió Bírósága már a 2018-as, úgynevezett Coman-ítéletben kimondta, hogy a „házastárs” fogalmát a szabad mozgásról szóló uniós irányelv alkalmazásában nemtől és szexuális irányultságtól függetlenül kell értelmezni, és biztosítani kell a tartózkodási jogot az azonos nemű házastársaknak is. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023-ban megállapította, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosít az azonos nemű pároknak.

A döntésnek magyar vonatkozása is van: a magyar Alkotmánybíróság 2025 júniusában már kimondta, hogy a jogalkotónak rendeznie kell a külföldön kötött azonos nemű házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerését. A mostani döntés ezt az elvet erősíti meg uniós szinten, kötelező minimumot állítva minden tagállam számára az uniós jogok gyakorlása terén.

A következő időszakban az érintett tagállamok közigazgatásának az ítélethez kell igazítania az eljárásait. Azokban az országokban, ahol az elismerés egyedüli útja az anyakönyvi bejegyzés, a diszkrimináció tilalma azonnal alkalmazandó. Amennyiben egy tagállam nem tesz eleget a kötelezettségének, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene. A Bíróság ezzel a döntésével az uniós polgárok szabad mozgásának védelmében a családi állapot elismerését is az EU „alapcsomagjának” részévé tette, miközben a házasság tagállami szabályozását érintetlenül hagyta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: A rendőrség eljárást indít a Magyar Péter gödi videójában elhangzottak miatt
Magyar Péter videójában egy sofőr állítja, hogy a gyár előre tudott az ellenőrzésről. Ezért kellett titokban elvitetniük a veszélyes anyagot több Pest megyei raktárba. A miniszter most közölte, hogy a hatóságok már rajta vannak az ügyön.


Gulyás Gergely a Facebookon reagált Magyar Péter videójára, amelyben egy sofőr azt állítja, hogy több tucat kamionnyi rákkeltő port szállíthattak el titokban a gödi Samsung-gyárból, mert az üzem állítólag hetekkel előre tudott egy ellenőrzésről.

A miniszter posztjában azt írja: „A magyar kormány az emberi élet és egészség védelmét mindenek felett álló értéknek tekinti, amelyet semmilyen beruházói vagy profitérdek nem írhat felül.Magyarországon a legszigorúbb uniós környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok vannak érvényben. Ezek minden magyarországi munkaadóra vonatkoznak. A kormány leghatározottabb utasítása és elvárása a hatóságok felé mindig is az volt, hogy ezeket a szabályokat mindenkinek be kell tartani és mindenkivel be kell tartatni.”

Gulyás Gergely szerint a ma megjelent, név nélküli szóbeli közlésen alapuló információkat a rendőrség feljelentésként értékeli, és az eljárást haladéktalanul megindítja.

Magyar Péter videójában egy magát volt sofőrnek nevező, arcát és hangját elrejtő férfi arról beszélt, hogy 30–50 kamionnyi anyagot, jellemzően nikkel-, kobalt- és mangánport vihettek ki a gyárból külső, Pest megyei raktárakba, többek között Vácra, Kistarcsára, Gödöllőre, Dunaharasztiba és Biatorbágyra.

Az elmúlt időszakban a Telex hatósági iratora hivatkozva arról írt, hogy 2021 és 2023 között a gyárban a levegő nehézfémpor-koncentrációja több esetben jelentősen, volt, hogy 275-szörösen, egy belső jegyzőkönyv szerint pedig kombináltan akár 510-szeresen is meghaladta a határértéket.

A céget korábban többször megbírságolták, és az ügyben már indult rendőrségi nyomozás is, miközben a Magyar Szakszervezeti Szövetség anonim segélyvonalat hozott létre a dolgozóknak.

Az üzem körül jogviták is zajlanak: 2024-ben a bíróság azonnali jogvédelem mellett felfüggesztette, majd 2025 őszén meg is semmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. A gyár ennek ellenére tovább üzemelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter: Az ukránok berendelték az ügyvivő nagykövetünket, és bevallották, hogy kizárólag politikai okokból nem indul újra a szállítás
Szijjártó szerint bevallották a diplomatának, hogy nincsen fizikai vagy műszaki oka annak, hogy nem indítják újra a szállítást. A külügyminisztert állítólag arról értesítették, hogy Ukrajna fegyvert és pénzt követel, zsarolja Magyarországot.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az ukránok továbbra is blokkolják a kőolajszállítást Magyarország irányába, annak ellenére, hogy a Barátság kőolajvezeték teljes mértékben alkalmas lenne a szállítás újraindítására. A miniszter szerint az ukránok zsarolják Magyarországot, és a magyar álláspont megváltoztatását próbálják elérni.

Azt állította, hogy a kijevi magyar nagykövetségi ügyvivő berendelésekor az ukrán külügyminisztériumban bevallották, hogy politikai okokból nem indul újra a szállítás. „Bevallották, hogy nincsen fizikai vagy műszaki oka annak, hogy nem indítják újra a szállítást, annak csak kizárólag politikai okai vannak”

– idézte az állítólag elhangzottakat.

Szijjártó Péter szerint:

„Azt is világossá tették, hogy fegyvert és pénzt akarnak cserébe azért, hogy majd újraindítsák a kőolajszállítást Magyarország irányába. Magyarország azonban nem küldi el a magyar emberek pénzét Ukrajnába, és nem küldünk fegyvereket sem egy reménytelen háborúba.”

A miniszter úgy fogalmazott, a helyzet „pont fordítva van”, és szerinte az ukránok nem fenyegethetik Magyarországot és nem veszélyeztethetik az ország energiaellátását, mert ehhez „semmifajta joguk nincsen”. Hozzátette, ezért továbbra is azt követelik, hogy Ukrajna azonnal indítsa újra a kőolajszállítást.

„Minket nem fenyegethetnek, velünk nem szórakozhatnak, itt Magyarországon nem állíthatnak elő energiaellátási vészhelyzetet”

– mondta Szijjártó Péter.

A Barátság kőolajvezeték magyar és szlovák ellátása január 27-én állt le.

Budapest és Pozsony szerint Kijev politikai okból húzza a helyreállítást, ezért Magyarország a 90 milliárd eurós uniós ukrán hitel és egy új orosz szankciós csomag vétóját is kilátásba helyezte, miközben Szlovákiával együtt felfüggesztette a dízelkivitelt Ukrajnába. A szlovák kormány emellett a rendkívüli áramexport leállításával is fenyegetett.

Az ukrán fél visszautasítja a zsarolás vádját, és arra hivatkozik, hogy az ismétlődő orosz csapások miatt a javítás nem végezhető el gyorsan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, a javítás „nem megy olyan gyorsan”, az Ukrtransznafta pedig közölte, hogy azonosítás, stabilizálás és vészhelyzeti javítás zajlik. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok nem látnak azonnali ellátásbiztonsági kockázatot, mivel vészhelyzeti készleteket nyitottak meg, és nőtt a nem orosz kőolaj felhasználása az Adria-vezetéken keresztül.

Orbán Viktor javasolta egy tényfeltáró misszió küldését, hogy kiderüljön a vezeték valóban sérült-e, vagy Kijev hazudik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: akkora robbanás volt a komáromi akkumulátorgyárban tesztelés közben, hogy lerepült az ajtó
Az Átlátszó tett közzé két felvételt az SK Battery komáromi üzemében történt detonációkról. A cég szerint engedélyezett tesztről van szó, de a hatóságok és a kormányhivatal még nem reagáltak.


Két, frissen nyilvánosságra került videófelvételen robbanások látszanak az SK Battery komáromi gyárában. A felvételek egyike az épületen belülről, a másik kívülről rögzítette az eseményt.

Az SK Battery megerősítette, hogy a felvételek a gyárukban készültek, állításuk szerint azonban egy több évvel ezelőtti, ellenőrzött körülmények között elvégzett minőségellenőrzési teszt látható rajtuk.

Az Átlátszó információi szerint a gyár B14-es épületében akkucellák és modulok tűzzel járó biztonsági tesztelése zajlik, ahol több robbanás is történt.

Az akkugyártó cég már a Telex kérdéseire így válaszolt:

„a videó egy több évvel ezelőtt elvégzett minőségellenőrzési tesztet mutat be, amelynek célja a vállalat által gyártott akkumulátorok tartósságának és biztonságosságának értékelése volt, és amelyet ellenőrzött tesztkörnyezetben, szélsőséges körülmények között hajtottunk végre. A tesztelő létesítmény az illetékes hatóságok hivatalos engedélyével működik.”

Közleményükben hozzátették: „Minden tesztelési tevékenységet a vonatkozó törvények és belső szabványok szerint bonyolítunk le, és a vállalat kialakított irányítási és felügyeleti keretrendszere alapján hajtunk végre.”

Az Átlátszó szerint ugyanakkor a tűzzel járó biztonsági tesztelés nem szerepel a gyár környezethasználati engedélyében és biztonsági jelentésében.

A Telex megkereste az ügyben a céget, a katasztrófavédelmet és a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt, de egyelőre nem kapott érdemi választ.

A komáromi gyárban nem ez az első rendkívüli esemény. Tavaly augusztusban tűz ütött ki a cellaformázó épület egyik részlegén, ahonnan 147 embert menekítettek ki, de senki sem sérült meg.

A robbanás belülről.

Itt pedig kívülről, rögtön az elején látható, ahogy lerepül az ajtó:

2024 áprilisában „szúrós szag” miatt részlegesen kiürítették az üzemet, és nyolc embert megfigyelésre kórházba szállítottak, bár a hatóságok nem mértek határérték feletti veszélyes anyagot.

2022 januárjában egy üzemzavar és feltételezett vegyszerszivárgás miatt 14 dolgozó került kórházba.

Tavaly februárban pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a korábbi 150 mg/m³-ről 1 mg/m³-re szigorította a gyár NMP-kibocsátási határértékét; az NMP egy, a szaporodási képességet károsító oldószer.

A 444.hu tegnap arról írt, hogy az országos figyelem középpontjában álló gödi Samsung-gyárban is történt robbanás a múltban:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Spiegel: Orbán győzelme esetén „az EU nem fogadhatja tovább Magyarországot soraiban”
A Der Spiegel szerint a magyaroknak választaniuk kell az orosz mintájú autokrácia és a jogállami Európa között. A lap szerint a kettő együtt már nem lehetséges, ezért a Fidesz győzelme az EU-tagság végét jelentené.


A Der Spiegel online szavazásán a válaszadók 92 százaléka támogatná Magyarország kizárását az EU-ból, miközben a német lap vezércikke egyenesen azt állítja: ha Orbán Viktor ismét megnyeri a választásokat,

„az EU nem fogadhatja tovább Magyarországot soraiban”.

A lap a „Ki kell-e zárni Magyarországot az EU-ból?” kérdést szegezte olvasóinak, a szavazással egyidőben megjelent vezércikkében pedig arról írt, hogy Orbán Viktor „választási kampányt folytat az EU ellen, és nyíltan zsarolja azt” – szemlézte a hírt a 444. A cikk szerint „a német adófizetői pénzek nem folyhatnak tovább egy olyan országba, amely Moszkvához igazodik”.

A Spiegel egyértelmű választás elé állítja a magyarokat:

„A magyarok továbbra is olyan miniszterelnököt akarnak, aki az országot orosz mintára korrupt autokráciává akarja alakítani? Vagy inkább egy liberális, jogállamiságon alapuló Európának akarnak továbbra is részesei lenni?”

A szerkesztőség szerint „az elmúlt hetek eseményei után egyértelmű, hogy a kettő egyszerre nem lehetséges”. A cikk odáig megy, hogy kijelenti: „nem megengedhető”, hogy egy Orbánhoz hasonló kormányfő hangulatot keltsen Brüsszel ellen, blokkolja az EU-t, miközben

„Brüsszelből érkező segélyekkel tömje korrupt rendszerét. A német adófizetők nem fizethetnek tovább azért, hogy Orbán Moszkva felé vezesse országát”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk