HÍREK
A Rovatból

„Ha egy fülöp-szigeteki takarítónőt megkérsz, hogy söpörjön fel, de nem adsz neki seprűt, akkor nem kér egyet, hanem kézzel összeszedi a hulladékot”

A távol-keleti dolgozókat azért szeretik kifejezetten a magyar munkaadók, mert sohasem panaszkodnak.


Egyre több vendégmunkás érkezik a Távol-Keletről, novembertől pedig tovább egyszerűsödik az alkalmazásuk a kormánnyal erről külön megállapodást kötő cégeknél. A vállalkozók kényszerítették ki, hogy még többen jöhessenek, mert nincs olyan magyar, aki olyan körülmények között akarna dolgozni, mint a több ezer kilométerről érkezők - írja a Válasz Online.

„Három hete bíztunk meg egy kinti toborzót, hogy szerezzenek egy gyárba munkásokat, konkrét feladatra. Ennyi idő alatt 180 főt válogattak le, tehát meg is szűrték őket alkalmasság és motiváció szempontjából. Szólnunk kellett, hogy álljanak le, ennyi ebben a körben elég lesz” – mondta a portálnak a toborzásról az egyik munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vezetője.

A vendégmunkások aktív toborzásából politikai ügy lett, miután az ellenzék egyre többet foglalkozik a témával.

Az iparágban dolgozók közül többen arról beszéltek, hogy a kormány azzal szeretné enyhíteni a vendégmunkások körüli társadalmi és politikai feszültséget, hogy a rendőrség soha nem számol be róla, ha bűnügyekbe keverednek.

Példaként egy augusztusban történt esetet hoz fel, amikor két Győrben lakó kirgiz vendégmunkás Mosonmagyaróvárra látogatott az ott dolgozó kirgiz nők szállására. A két férfi az este folyamán egymásnak esett, egyikük egy csatornafedéllel leütötte a másikat. A környéken az is elterjedt az eset után, hogy meg is halt, a rendőrség csak annyit közölt a portál megkeresésére, hogy életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyomoznak ebben az ügyben, ennél bővebb tájékoztatást azonban nem adtak. A Válasz Online szerint az ehhez hasonló esetek nem jelennek meg sem a helyi, sem pedig az országos sajtóban és rendőrségi közleményt sem adnak ki róluk.

Az iparágban arról is beszéltek, hogy tévhit, miszerint a vendégmunkásokkal spórolnak a munkáltatók. Évente nagyjából 1 millió forint/fő költségük van a fizetésükön felül a munkaadóknak, ezt a plusz költséget azonban vállalniuk kell, mert nincs magyar, aki dolgozna helyettük.

Azok a munkakörök ugyanis, amelyekre ázsiaiakat hoznak be, egyáltalán nem vonzók a magyarok körében. Sokszor négy műszakban végeznek komoly összpontosítást igénylő, nem egyszer kifejezetten nehéz fizikai munkát, egy 8 órás műszakban ráadásul jellemzően csak egyszer 20 és kétszer 10 perc pihenőidőt kapnak.

„Ez már nem vonzó az európai embernek, sem Nyugaton, sem itt. A magyarok ha el is végeznek ilyet, akkor inkább Németországban, jóval magasabb bérért” - mondta egy HR-es, aki szerint a frissen belépő magyarok 30-40 százaléka az ilyen munkahelyekről egy éven belül kiesik, mert vagy ők mennek el a stressz miatt, vagy pedig kirakják őket, mert alkalmatlanok. Ezzel szemben a két évre idehívott távol-keletiek több mint 90 százaléka kitölti a szerződését.

A távol-keleti dolgozókat azért is szeretik a munkaadók, mert sohasem panaszkodnak.

„Ha egy magyar sofőrnek azt mondod, hogy érjen a kamionnal egy óra múlva Párizsba, akkor felháborodik, vagy kiröhög, hogy ez lehetetlen. A távol-keleti sofőr is tudja, hogy nem ér oda ennyi idő alatt, de szó nélkül elindul és szorong, hogy nem képes teljesíteni a feladatot. Ha egy fülöp-szigeteki takarítónőt megkérsz, hogy söpörjön fel, de nem adsz neki seprűt, akkor nem kér egyet, hanem kézzel összeszedi a hulladékot”

- mondta egy munkaerő-kölcsönző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor március 15-én a magyar nemzet többségét hasonlította eltaposandó rovarhoz
A Tisza Párt elnöke szerint a gyűlölet nem pálya, ők minden magyart képviselnek és egyesítik a nemzetet, „kezet nyújtanak minden honfitársuk felé”.


Nem véletlenül retteg a miniszterelnök a hatvanpusztai pánikszobában. A magyar nép többsége áll szemben vele és az országot kifosztó 3000 janicsárjával – kezdte hétfői Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: „Orbán Viktor fő célja a lopáson kívül a nemzet totális megosztása.”

„A TISZA minden magyart képvisel és egyesíti a nemzetet. Mi kezet nyújtunk minden honfitársunk felé

és a Nemzet Hangja népszavazás keretében az emberek életét valóban befolyásoló kérdésekről kérdezünk meg mindenkit. A gyűlölet nem pálya. A szeretet és az igazság végül mindig győz” – áll a posztban, aminek az időzítése némileg érdekes, hiszen az elmúlt két napban már rengetegen felháborodtak a miniszterelnök „poloskázásán”.

Magyar Péter azt is írja: „Hiába magyarázkodik most gyáván Orbán Viktor. Március 15-én a magyar nemzet többségét hasonlította eltaposandó rovarhoz.”

Ahogy már beszámoltunk róla, Orbán Viktor hétfő délelőtt egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy miért használta a poloska kifejezést a március 15-i beszédében. Arra utal, hogy a kifejezést Magyar Péterre használta.

„Miért poloska? Mert lehallgatta a feleségét. Ha nem hallgatta volna le, nem hívnák így” - írta a bejegyzésben a miniszterelnök.

Orbán a hétfői bejegyzésben egyes számban használja a poloska kifejezést, a szombati beszédben azonban, többes számban, poloskákról beszélt. Emellett akkor utalt is rá, hogy kikre gondol: politikusokra, bírókra, újságírókra, civil szervezetekre és politikai aktivistákra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt a bejelentés: Németh Balázs lesz a Fidesz-frakció szóvivője
Németh Balázs korábban dolgozott a TV2-nél, aztán évekig az M1 híradó műsorvezetője volt. Már a tévés karrierje során is többször felvállalta politikai véleményét, ami miatt büntették is.


„Szóvivőként erősíti a Fidesz-frakció munkáját Németh Balázs, korábbi televíziós újságíró, médiaszakember is” - közölte Facebook-oldalán a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója.

Hozzátették:

„szakmai tapasztalata, közéleti tájékozottsága megkérdőjelezhetetlen. Az általunk képviselt értékeknek, a magyar érdekeknek is régóta szószólója, zászlóvivője”.

Németh Balázs korábban dolgozott a TV2-nél, aztán évekig az M1 híradó műsorvezetője volt. Már a tévés karrierje során is többször felvállalta politikai véleményét, sőt, volt, hogy egy bevezetője miatt még a Médiatanács is megbüntette.

2022-ben aztán otthagyta a tévét, mert kinevezték a 2023-as budapesti vb-t szervező cég vezérigazgatójává. Legutóbb a júniusi EP-választás előtti M1-es tévévitán tűnt fel a képernyőn mint műsorvezető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több Coop, Reál vagy CBA is tönkremehet a hétfőn életbe lépett árréstop miatt
Ahol az éves forgalom meghaladta az egymilliárd forintot, ott az alapvető élelmiszereket csak 10 százalékos haszonkulccsal adhatják el. Sokan azonban csak kevéssel lépték túl ezt a határt, ők most nagy bajba kerülhetnek.


Részleges vagy teljes bezárást, elbocsátásokat, cégátalakítást és más termékek árának emelését emlegették a G7-nek a nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok a hétfőn életbe lépett árrésstop kapcsán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezután bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.

Ez azt jelenti, hogy

ha egy termék beszerzési ára 1000 forint, akkor a fogyasztói ár nem haladhatja meg az 1100 forintot.

Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.

A G7 cikke szerint a legkisebb a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot, a jánoshalmai Hendrosz Kft. A cég 2023-as árbevétele 7 millió forinttal haladta meg a határként megszabott egymilliárd forintot. Petróczky Ferenc tulajdonos a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet a városban, most azonban Petróczky Ferenc szerint az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk.

A G7 szerint a Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban. Ezek többsége valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az elmúlt napokban a lap több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet. Többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.

A törvényben rögzített kitételek alapján a G7 úgy számolt, hogy 160-180 vállalatra vonatkozhat az életbe lépett új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint.

Ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, mert termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.

„Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni” – fogalmazott egy hajdúsági kiskereskedő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: Lesz Pride Budapesten!
A főpolgármester szerint még az is lehet, hogy nagyobb, mint valaha. Annak ellenére, hogy a Fidesz törvénymódosítása szerint komolyan büntethető lesz, aki részt vesz rajta.


Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Fidesz törvénymódosítást nyújtott be, aminek értelmében be lehetne tiltani a sokszínűség elfogadásáról szóló Pride felvonulást Budapesten.

A javaslatról megszólalt Karácsony Gergely is. A főpolgármester azt írta:

„Budapest nem hagyja magukra, megvédi mindazokat, akiknek volt is, van is bátorságuk kiállni az önbecsülésükért, kiállni a közösségükért, kiállni a szabadságért, a szerelem erejéért. Pride lesz! Még az is lehet, hogy nagyobb, mint valaha...”

Karácsony kijelentése azért bír különös súllyal, mert a törvényjavaslat szerint – amit akár már kedden is megszavazhat a Parlament – azok, akik részt vesznek az eseményen, szabálysértést követnek el, a bírság összege pedig 6500 és 200 ezer forint között mozoghat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk