SZEMPONT
A Rovatból

„Ha azt érezzük, hogy furcsa tüneteink vannak, ami akár Covid is lehet, csinálunk egy gyorstesztet”

Ausztriában ingyenesen lehet gyorsteszthez jutni, és a Sparban adják a szintén ingyenes PCR-tesztet. Ott is rengeteg az oltásellenes, mégis sokan támogatják a kötelező oltás bevezetését. Helyzetkép Orbán laboratóriumából.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. december 14.



Osztrák beszélgetőpartnerem egy kicsi faluban lakik, az Őrség magyar oldalán. Ő maga osztrák, felesége azonban magyar, így ismeri mindkét ország viszonyait. Hivatása mellett aktívan részt vesz a falu életében, évek óta önkéntes tűzoltó, aminek Ausztriában nagy hagyománya van. Először tűzoltó bajtársaival együtt állt be önkéntesnek egy ottani tesztállomásra. Ennek jó egy éve. Azóta, kis szünetekkel rendszeresen végzi ezt a munkát is.

– Önkéntesként végzed a tesztállomáson a munkát?

– A legelején igen. Tavaly decemberben, akkor is lezárások voltak. Úgy gondolták, hogy a lezárások után tömeges tesztelést csinálnak. Az volt a cél, hogy minél többen menjenek el tesztelni, hogy minél hamarabb ki lehessen szűrni és behatárolni a megbetegedéseket, hogy karanténnal elejét vegyük a járvány terjedésének. Ez tavaly december óta megy. Azt olvastam, hogy Dániában még többet tesztelnek, de azért Ausztriában is elég sok tesztet végeznek. Úgy volt az elején, hogy a kis falvakban is volt - ahogy itt Ausztriában hívják - tesztutca. És akkor én is részt vettem a munkában. Az adminisztrációban, mert akinek nincsen egészségügyi végzettsége, az természetesen nem végezheti magát a tesztelést. Olyan március körül – a pontos időpontokat nem tudom – azt találták ki, hogy mindenki kap havonta tíz ingyenes gyorstesztet.

Az elején ezek a tesztutcák társadalmi munkában működtek, ami azt jelenti, hogy azért pár eurót kaptunk óránként. De gyakorlatilag ingyen csináltuk. Azután már fizetett önkéntesként dolgoztam, ott azért adtak rendesen pénzt. Ausztria szövetségi állam, ahol tartományonként más és más gyakorlat van. Van olyan tartomány, ahol maga a szövetségi állam is fenntart tesztutcát. Én szeptember végéig dolgoztam tesztutcában, és akkor megszűnt.

Érdekes, hogy ide főleg Magyarországról jöttek, mert közel a határ, és azért is, mert ez a teszt mindig is ingyenes volt.

Az elején nagyon mentek a gyorstesztek, aztán augusztusban már elkezdték a PCR teszteket csinálni. Ezt laborba kellett küldeni és egy nappal később volt meg az eredmény. De az a teszt is mindig ingyenes volt.

– A tesztutcáknál is volt egy kvóta, hogy egy ember mennyi tesztet végeztethet, mint az otthoni teszteknél?

– Nem volt ilyen, csak a hazavihető gyorstesztnél volt adott a havi tízes mennyiség. Azt TB kártyára adták, gyógyszertárban.

De itt nem volt semmilyen korlátozás. Ha úgy gondoltad, hogy naponta mész tesztelni, akkor naponta mentél. És ahogy mondtam, ezt befejezték, bezárták a tesztutcákat szeptember végén, mert úgy gondolták, hogy már nincs szükség rá. S akkor ezeket a PCR teszteket áttették a SPAR üzletekbe. Szerintem havonta három PCR-tesztet kérhetsz.

Beleköpsz egy csőbe, azt ott leadod, és emailben jön az eredmény egy nappal később. Itt Burgenlandban december elsején újranyitották a tesztutcákat. Most megint dolgozom. Most egyelőre csak gyorsteszteket csinálunk, mert a PCR-teszt rendszer Ausztriában túl van terhelve, néha csak három nap múlva jön az eredmény, aminek nincs értelme, mert akkor már a teszt érvényessége is lejárt. December közepéig csinálunk gyorsteszteket. Szinte kizárólag magyarok jönnek most is.

– Mi történik Ausztriában, ha nálatok valakinek pozitív lesz a tesztje?

– Először is, ha azt érezzük, hogy furcsa tüneteink vannak, ami akár Covid is lehet, akkor csinálunk egy gyorstesztet. Ez már többször előfordult. És nemcsak mi csináljuk így.

Akinek van otthon gyorstesztje és kicsit felelősségteljes, az ha valami olyasmit érez, csinál otthon egy gyorstesztet. Ez nagyjából benne van a köztudatban.

Ha valakinek pozitív lesz a tesztje, otthon kell maradnia, és fel kell hívnia a 1450-es számot, ez az egészségügyi szolgálat, és akkor kijön valaki.

– És fel is veszik azt a telefont rögtön?

– Igen, felveszik.

– Ezt innen hallani újdonság.

– Egy évvel ezelőtt még Ausztriában is komoly problémák voltak ezzel a forródróttal, emlékszem, édesapám édesanyámat akarta teszteltetni, mert nagyon rosszul volt, és úgy gondolta, hogy ez akár az is lehet, ez volt tavaly decemberben. Órákon keresztül próbálta hívni a számot, nem vették fel. Mára azonban már ez rendesen működik.

– Ok. Ott tartottunk, hogy felhívja a számot, fel is veszik, és utána kijönnek.

– Igen. Vagy az otthonában csinálnak egy másik tesztet, vagy elküldik egy olyan tesztutcára, ahol nem kell kiszállni az autóból, hanem az ablakon keresztül megcsinálják a teszt levételét. Ha pozitív lesz az eredmény, akkor a járási kapitányság küld egy végzést, hogy tíz napig nem hagyhatod el a lakásodat.

– A sok teszt, a korai felismerés adott esetben a túlélési esélyeket is növelheti.

– Persze. Ausztria messze elmarad Magyarország mögött a halálesetekkel, nálunk ilyen tizenegyezer körül van az össz halottszám a Covid által, nem úgy, mint Magyarországon, hogy harmincötezernél tart már.

– Minek tulajdonítod a különbséget?

– Csak azt tudom mondani, amit olvastam én is.

Az biztos, hogy a két ország lakosságának egészségi állapota különbözik. Nem hiszem, hogy az osztrák orvosok lennének ügyesebbek. A másik, hogy itt azért van pénz az egészségügyben, nem úgy, mint Magyarországon.

De azért tudni kell, hogy például a tesztutcára nálunk is alig van pénz. Előfordult, hogy én vettem nyomtatópapírt a saját pénzemből például. A számítógépekhez a klaviatúrákat mi visszük, meg az egereket, mert egy éve nem képes a tartomány arra, hogy szállítson egereket. Vagy például olyasmi, hogy kapjunk mondjuk egy vizet inni, az nincs. Sörpadokon dolgozunk.

– Ilyen hidegben is, szabad ég alatt?

– Nem, egy csarnokban vagyunk, egy kisebb rész be van fűtve. De nyáron nagyon meleg volt, az is előfordult, hogy a csarnokban harminc fok fölött volt.

– Mi a helyzet az oltástagadókkal?

– Például a múlt hétvégén negyvenezres tüntetés volt Bécsben. Linzben még egy hidat is lezártak a tüntetők, a rendőrségnek kellett feloszlatnia a tüntetést. Itt az FPÖ (Szabadságpárt) nagyon ellene van ennek az egésznek. A pártelnök azt javasolta, hogy ha valaki covidos lesz, akkor szedjék ezt a ló féregtelenítőt.

– Ivermectin.

– Igen.

– Biztos orvos...

– Igen, persze. Hát éppen érettségije van, semmilyen más végzettsége nincsen.

– Tehát nálatok is a szélsőjobb, ami az oltásellenesek szavazataira hajt.

– Igen. Illetve abból a Waldorfos antropozófiás irányból is nagyon erős az oltásellenesség. Én ezt úgy magyarázom, hogy Rudolf Steiner írásaiban benne van ez a felsőbbrendűség, Übermensch. Egy Übermensch meg nem halhat meg a Covidtól.

Ez az összeesküvéses dolog odáig fajul, hogy az FPÖ egészségügyi szóvivője a múlt heti tüntetésen azt mondta, hogy az intenzív osztályok a kórházakban nem covidosokkal, hanem oltottakkal vannak tele. És ez az ember orvos. Tehát az elmebajnak nincs határa. Meg is van az eredménye, egyre agresszívebbek lesznek az emberek. Felső-Ausztriában paprikasprayt adnak a kórházi személyzetnek, hogy megvédjék magukat az egyre gyakoribb fizikai támadásoktól.

– Vannak hivatalosan publikált adatok a kórházban ápolt oltott/oltatlan arányról?

– Igen. És most úgy néz ki, hogy az intenzív osztályokon 85-15 százalék az arány, ahol az oltatlanok teszik ki a többséget. Ez a tizenöt százaléknyi oltott az általában nagyon idős, vagy például túlsúlyos.

– Tehát ez egy napi szinten szolgáltatott adat.

– Igen, csak azért keresni kell...

Az osztrák kormány kommunikációja rendkívül ügyetlen. Mert például ezekkel a számokkal is lehetne érvelni. De ez nagyon félremegy Ausztriában is. Mismásolás van, meg hülyeségeket beszélnek.

Most például az egészségügyi miniszter beszélt a tévében egy interjúban. Semmi konkrétumot nem mondott, csak lózungokat. Így nem fogok meggyőzni embereket. Azt hallottad már, hogy kötelező lesz az oltás?

– Igen. Milyen ennek a fogadtatása? Azonkívül, hogy az ellenzők tüntetnek.

– Végeztek erről is felmérést. Az osztrákok hetven százaléka mellette van.

– Nagyjából azok, akik már beoltatták magukat.

– Hát valószínűleg igen. De tudod, én azt mondom, ha most még önként adatod be, akkor nem lesz kötelező. Itt van a lehetőség. Én is már háromszor be vagyok oltva, élek, nem érzem, hogy Bill Gates irányítana.

– Neked van olyan ismerősöd, aki elvből nem akarja beoltatni magát?

– Vannak, akik kivárnak. Az mRNS vakcina helyett a hamarosan forgalomba kerülő hagyományos, elölt vírusos technológiával készült oltóanyagra várnak. Ilyet tudok. De határozottan oltáselleneseket a környezetemben nem ismerek. De ez a kivárás, ez van, igen.

– Mi az oka annak, hogy feloldották a szigorú kijárási korlátozásokat?

– Egyértelműen gazdasági okai vannak. Mindenki csődbe fog menni, ha zárva marad továbbra is minden. Jön a karácsony.

– Ti például hogy vészelitek át a lezárásokat?

– Nálunk nincs nagy változás. A feleségem home office-ban van tulajdonképpen évek óta, havonta kétszer bemegy Pestre, de egyébként itthon dolgozik. Én fordítok, szintén itthon. De tudok olyanokat, akik otthon ültek végig.

Tudod, itt volt ez a Kurzarbeit. Ami azt jelentette, hogy az állam kifizeti a bérének egy bizonyos részét, ha a cég nem bocsátja el. Ezek az emberek lehet, hogy csak egy-két órát dolgoztak egy héten, de tulajdonképpen csak otthon ültek és nem csináltak semmit.

Például a sógorom, ő járni szokta a világot, mert autóvásárokon standépítéssel foglalkozik. Ő például egy évig otthon ült.

– Az így adott pénz mennyi volt a rendes fizetéshez képest?

– Kicsivel kevesebb volt. De például az üzletek is mindig kérhettek támogatást. Ha vállalkozó voltál és nem kerestél pénzt, akkor az egész rezsid térítését kérhetted háromezer euróig, havonta.

– Amikor elkezdted ezt a munkát, nem tartottál attól, hogy te is megfertőződsz, ha ennyi ember között forgolódsz?

– Nem. Én soha nem féltem ettől az egésztől. Ahogy utólag kiderült, mi az elsők között voltunk, akiken keresztülment a betegség. Én önkéntes tűzoltó vagyok, tudod.

– Igen, tudom.

– Volt a faluban egy buli még tavaly február végén. És éppen hazajött egy srác Ischglből. Ott volt síelni. Már megvoltak a tünetek, de azt gondolta, hogy megfázott síelés közben. Tulajdonképpen az egész falun keresztülment a betegség. A fiam meg én biztosan megfertőződtünk, mert közvetlenül mellette ültünk, ki is jöttek a tünetek utána, és vicceltünk is, hogy biztosan most koronásak vagyunk, haha. Bár mi nem csináltunk akkor tesztet, mert nem is volt, de sok más tűzoltónál állapították meg később, hogy ők koronásak voltak, tehát feltételezem, hogy mi is. Szóval a tüneteink megvoltak, de nincs papírunk erről. De én soha nem féltem ettől. Mindig feltételeztem, hogy nálam nem lesz súlyos következménye. És tudod, ha tűzoltóskodsz, hát persze, a tűzoltók is szoktak félni, de hát... akkor alapvetően kicsit hülye vagy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: