„Ha 51%-ban zsidó a DNS-em, az vagyok, ha 49%, akkor nem?” – DNS-teszteket kérhetnek Izraelben a zsidóság megállapításához
A magyar származású Oscar Schwartz a saját családja példájából kiindulva járta körbe e kérdéseket a Guardian-ben.
Schwartz szülei tavaly küldték el nyálmintájukat egy izraeli génteszttársaságnak, majd néhány héttel később e-mailben kapták meg a választ hogy mindketten „100%-ig askenázi zsidók”. Számára ez azért volt különös, mert az általa ismert emberek, akik vállalták ezt a géntesztet, többnyire földrajzi egységekhez kötődő válaszokat kaptak.
Vajon hogyan követték nyomon szülei DNS-éből zsidóságukat, amit általában vallási vagy kulturális identitásnak tekintenek?
A tesztet végző társaság arra hivatkozott, hogy a mintegy ezer évvel ezelőtt Kelet-Európába érkezett zsidó közösségek, akár hagyományból, akár kényszerűségből, elkülönültek maradtak, ezáltal szűkült a génállományuk. Emiatt lehet őket megkülönböztetni más európai népektől.
Ez a magyarázat végül is Schwartz számára nem volt meglepő, mert a családi legendárium szerint ősei több száz év óta kis kelet-európai városokban és falvakban éltek, őrizték a hagyományt, a közösségen belül házasodtak egészen a Holokausztig, amelyben sokan meghaltak. Akik túlélték, szétszóródtak.
(A szerző dédszülei, Keimovits Gyula és Erzsébet fotójával illusztrálta írását)
Ezzel együtt volt számára valami nyugtalanító abban, hogy zsidóságukat egy biológiai teszt „erősítette” meg.
„Elvégre nagyszüleimet őseik falujából egy olyan fajgyűlölő elmélet miatt űzte el, amely szerint a zsidóság „benne van a vérben.” E rasszizmus emléke miatt minden utalás a zsidó etnikumra tabu lett a családban. Ha megemlítettem, hogy valaki „zsidónak tűnik”, nagyanyám így felelt: „Valóban? És hogy néz ki egy zsidó?” – írja Oscar Schwartz. Szülei azonban mégsem tudtak ellenállni a modern tudomány csábításának.
A szerző emlékeztet arra, hogy az őskutató DNS-teszt világszerte divattá vált, az év eleje óta már több mint 26 millióan vágtak bele, akár azért, hogy helyére tegyék saját élettörténetüket, előbányásszanak családi titkokat. Ugyanakkor ma bűnügyek felgöngyölítésében segíthetnek a géntesztek.
„Ami azonban aggasztóbb lehet, hogy a DNS-teszteket bevetik-e a hatóságok nemcsak egyének azonosítására, hanem egész népcsoportok kategorizálásra és diszkriminálására”
- teszi fel a kérdést Schwartz.
