Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere hét Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy ingyenesen 22 tonna krumplit és 13,5 tonna hagymát osztottak szét a lakosságnak.
A Demokratikus Koalíció egy közleményben reagált az eseményre, amely szerint „ilyen hosszan kígyózó sort a városban eddig még soha nem lehetett látni, az elmúlt 12 év okozta megélhetési válság láthatóan nem kímélte az itt élőket sem”.
„Gyomorforgató, hogy Borbély Lénárd fideszes polgármester mosolyogva pózol a Facebookon megjelent fotókon, mintha nem az elmúlt 12 év és az Orbán-rendszer szívszorító következményeit mutatta volna meg a csepeli krumpliosztás”
A DK csepeli elnöke, Paál Géza is elmondta véleményét a krumpliosztásról:
„Tisztességesen dolgozó emberek és életüket végigdolgozott nyugdíjasok fagyoskodtak az utcán azért, hogy krumplit kapjanak. Erre egyetlen politikus és egyetlen polgármester sem lehet büszke, ez a krumpliosztás az Orbán-rendszer okozta megélhetési válság és nyomor drámai mementójaként fog bevonulni a csepeliek emlékezetébe.”
Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere hét Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy ingyenesen 22 tonna krumplit és 13,5 tonna hagymát osztottak szét a lakosságnak.
A Demokratikus Koalíció egy közleményben reagált az eseményre, amely szerint „ilyen hosszan kígyózó sort a városban eddig még soha nem lehetett látni, az elmúlt 12 év okozta megélhetési válság láthatóan nem kímélte az itt élőket sem”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átlátszó: Nem a TISZA Párt, hanem Szalay-Bobrovniczky volt cége ajánlott harci repülőket az ukránoknak
A cseh Aero Vodochody, amelyben Habony Árpád is tulajdonos, L-39NG típusú gépeket kínált eladásra Ukrajnának. A kormánypárti sajtó eközben egy ukrán spekulációra hivatkozva vádolja a Tisza Pártot.
Miközben a kormánymédia a Tisza Pártot vádolja azzal, hogy kormányra kerülve magyar vadászgépeket adna Ukrajnának, kiderült: valójában egy olyan cég ajánlott fel repülőket Kijevnek, amely NER-közeli üzletemberek, köztük Habony Árpád érdekeltségébe tartozik.
A vita egy ukrán hírügynökség, az Unian cikkének félreértelmezéséből pattant ki, amelyet a Mandiner szemlézett először. Az eredeti írás arról szólt, hogy az ukrán légierő számára hasznosak lennének az orosz drónok kivédésére az Aero L-159 és L-39NG (későbbi nevén L-39 Skyfox) típusú gépek, amelyeket Csehország és Magyarország is használ kiképzésre.
Az Unian egy másik portál, a Defense Express véleményét idézte, amely szerint politikai okokból nem valószínű, hogy a két ország eladná vagy átadná ezeket a repülőket, „bár ez a 2026-os magyar választásokkal némileg változhat”. A szövegkörnyezetből nyilvánvaló, hogy ez a cikkíró véleménye volt, nem pedig egy esetleges Tisza-kormány terveiről szóló bennfentes értesülés. Ez azonban nem gátolta meg a fideszes politikusokat és a kormánymédiát abban, hogy tényként tálalják, a „háborúpárti” ellenzék erre készül. A Magyar Nemzetben a spekulációból már az lett, hogy „az ukránok már várják a magyar vadászgépeket, dörzsölik a tenyerüket, remélik a Fidesz bukását” – írta az Átlátszó.
A valóságban ugyanis nem egy magyar párt, hanem a cseh Aero Vodochody repülőgépgyár ajánlotta fel az L-39NG gépeket Ukrajnának. A cég a repülők eladása mellett közös képzési programot és fejlesztési együttműködést is felkínált az ukrán légierőnek és hadiiparnak.
A csehországi vállalatban korábban a magyar állam volt a többségi tulajdonos, azt megelőzően pedig a későbbi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A cég részvényei azóta NER-közeli üzleti körökhöz kerültek, ma nagyrészt a MOL igazgatóságához köthető cégeknél vannak, de jelentős tulajdonrészt szerzett benne Habony Árpád cége is.
A vadászgépek beszerzése azért merült fel, mert az elmúlt hónapokban az oroszok egyre hevesebben támadják rakétákkal és drónokkal az ukrán civil energia-infrastruktúrát. Néhány napja egy Kárpátaljáról induló személyvonatot is dróntámadás ért, a támadásban öten meghaltak. A támadások következtében humanitárius katasztrófa körvonalazódik, egész városokban, köztük Kijev jó részén maradt fűtés nélkül a lakosság. A helyzetet súlyosbítja, hogy az amerikai katonai támogatás akadozása miatt a korábbinál kevesebb lőszer áll az ukrán légierő rendelkezésére.
Az Aero Vodochody és repülőgépei január közepén kerültek ismét a hírekbe, amikor Petr Pavel cseh elnök kijevi látogatásán felvetette, hogy Csehország rövid időn belül át tudna adni több drónelhárításra alkalmas repülőgépet. A cseh légierőnél rendszerben áll a cég régebbi modellje, az L-159 ALCA, amelyből jelenleg 24 teljesít aktív szolgálatot, de több ugyanilyen gépet tartanak raktáron is, amelyeket karbantartás után lehetne bevetni.
Miközben a kormánymédia a Tisza Pártot vádolja azzal, hogy kormányra kerülve magyar vadászgépeket adna Ukrajnának, kiderült: valójában egy olyan cég ajánlott fel repülőket Kijevnek, amely NER-közeli üzletemberek, köztük Habony Árpád érdekeltségébe tartozik.
A vita egy ukrán hírügynökség, az Unian cikkének félreértelmezéséből pattant ki, amelyet a Mandiner szemlézett először. Az eredeti írás arról szólt, hogy az ukrán légierő számára hasznosak lennének az orosz drónok kivédésére az Aero L-159 és L-39NG (későbbi nevén L-39 Skyfox) típusú gépek, amelyeket Csehország és Magyarország is használ kiképzésre.
Az Unian egy másik portál, a Defense Express véleményét idézte, amely szerint politikai okokból nem valószínű, hogy a két ország eladná vagy átadná ezeket a repülőket, „bár ez a 2026-os magyar választásokkal némileg változhat”. A szövegkörnyezetből nyilvánvaló, hogy ez a cikkíró véleménye volt, nem pedig egy esetleges Tisza-kormány terveiről szóló bennfentes értesülés. Ez azonban nem gátolta meg a fideszes politikusokat és a kormánymédiát abban, hogy tényként tálalják, a „háborúpárti” ellenzék erre készül. A Magyar Nemzetben a spekulációból már az lett, hogy „az ukránok már várják a magyar vadászgépeket, dörzsölik a tenyerüket, remélik a Fidesz bukását” – írta az Átlátszó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Basszák meg” – Trump volt tanácsadója szerint Olaszország nem érdemli meg, hogy megvédjék a terroristáktól
„Öldöklő milíciának” nevezte Milánó polgármestere az amerikai idegenrendészetet, mire az amerikai elnök korábbi tanácsadója, Steve Bannon annyit üzent Olaszországnak, hogy „basszák meg”.
A 2026-os milánói–cortinai téli olimpia közeledtével komoly diplomáciai feszültséget okozott a hír, hogy az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) ügynökei is jelen lehetnek az eseményen. A szervezet az Egyesült Államokban épp komoly bírálatok kereszttüzében áll, ugyanis minneapolisban már két embert is lelőttek, köztük a 37 éves veteránápolót Alex Prettit, és nem egy esetben gyerekeket hurcoltak el.
A héten Giuseppe Sala, Milánó polgármestere felháborodásának adott hangot, miután kiderült, hogy amerikai ügynökök is jelen lehetnek a téli olimpia megnyitóján. Sala „öldöklő milíciának” nevezte az ICE-ot.
A kritikákra Steve Bannon, Donald Trump korábbi tanácsadója a La Repubblicának adott interjújában reagált. Bannon kemény szavakkal vágott vissza az olaszoknak.
„Nem csak az ICE-ról van szó, az Egyesült Államok jelentős biztonsági segítséget nyújt [a szervezőknek]. Ha nem akarják, akkor nem küldjük őket, önök egyébként is ingyenélők, akik rajtunk nyerészkednek. Nem kéne küldenünk sem az ICE-ot, sem az FBI-t, sem a DHS-t, hogy ne védjenek senkit a bűnözőktől és a terroristáktól, akiket beengedtek [az országba]. Jobb is így, még pénzt is spórolunk.
Majd a volt Fehér Házi tanácsadó arról beszélt, hogy szerinte
„a sportolóinknak is vissza kéne lépnie az olimpiától. Nem is érdekelhetne [ez az egész] kevésbé. Idézzen szó szerint: basszák meg.
Ezután kifejtette, hogy „Ezért van Amerikának elege a NATO-ból. Nincs itt infrastruktúra, logisztika, katonai erő, nélkülünk védtelenek lennének, de nem értékelnek semmit, mit teszünk önökért” – mondta Bannon.
Bannon az interjúban Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt sem kímélte, miután Meloni korábban bírálta Trumpot az afganisztáni NATO-csapatokat érintő kijelentése miatt. „Nézze, régebben fantasztikus volt, de most már egy globalista. Nem veszem már komolyan, ahogy az Egyesült Államok sem” – véleményezte Bannon a miniszterelnököt.
Az olasz kormányzat mindeközben igyekszik csillapítani a kedélyeket. Hivatalos közlések szerint az amerikai ügynökök nem járőrözni érkeznének, hanem a háttérben, a transznacionális kockázatok felderítésében segítenének, az olasz hatóságok teljes felügyelete mellett. A vita nyomán egyelőre kérdéses, hogy milyen formában valósul meg a biztonsági együttműködés a február 6-án kezdődő eseményen.
Steve Bannon Donald Trump egykori vezető stratégája és a Breitbart News volt vezetője, aki 2017-ben rövid ideig szolgált a Fehér Házban. A „MAGA” mozgalom egyik kulcsfigurája maradt, médiás és szervezői tevékenységével továbbra is jelentős hatást gyakorol a republikánus jobboldalra az Egyesült Államokban és Európában is.
Jogi ügyei az utóbbi években felgyorsultak: 2024-ben a szövetségi fellebbviteli bíróság helybenhagyta kongresszusi elítélését a január 6-i vizsgálóbizottság idézésének figyelmen kívül hagyásáért, 2025 februárjában pedig New York államban bűnösnek vallotta magát a „We Build the Wall” adománygyűjtés ügyében, és felfüggesztett jellegű, börtön nélküli büntetést kapott.
A 2026-os milánói–cortinai téli olimpia közeledtével komoly diplomáciai feszültséget okozott a hír, hogy az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) ügynökei is jelen lehetnek az eseményen. A szervezet az Egyesült Államokban épp komoly bírálatok kereszttüzében áll, ugyanis minneapolisban már két embert is lelőttek, köztük a 37 éves veteránápolót Alex Prettit, és nem egy esetben gyerekeket hurcoltak el.
A héten Giuseppe Sala, Milánó polgármestere felháborodásának adott hangot, miután kiderült, hogy amerikai ügynökök is jelen lehetnek a téli olimpia megnyitóján. Sala „öldöklő milíciának” nevezte az ICE-ot.
A kritikákra Steve Bannon, Donald Trump korábbi tanácsadója a La Repubblicának adott interjújában reagált. Bannon kemény szavakkal vágott vissza az olaszoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump saját emberét ülteti a világ leghatalmasabb jegybankjának élére, a piacok azonnal reagáltak
Kevin Warsh visszatér a jegybankba, de a demokraták szerint csak a lojalitása miatt kapja a posztot. A nemesfémek árfolyama bezuhant a bejelentés hírére, a dollár pedig erősödött.
Donald Trump pénteken bejelentette, hogy Kevin Warshot jelöli a Federal Reserve élére a májusban leköszönő Jerome Powell helyére. A döntés éles irányváltást hozhat a jegybanknál, és közelebb sodorhatja azt a Fehér Házhoz – írta az Associated Press.
Az elnök a Truth Social oldalán méltatta jelöltjét:
„Kevin régóta ismerősöm, és kétségem sincs afelől, hogy minden idők egyik NAGY Fed-elnöke lesz, talán a legjobb. Ráadásul tökéletes a »szereposztásba«, és soha nem fog csalódást okozni.”
Az 55 éves Warshnak a kinevezés visszatérést jelentene, 2006 és 2011 között ugyanis már volt a Fed kormányzótanácsának tagja, 35 évesen a testület történetének legfiatalabbjaként. Jelenleg a jobboldali Hoover Intézet munkatársa és a Stanford Egyetem Üzleti Iskolájának előadója.
Warsh jelölése némileg meglepő, mivel a Fed zsargonjában régóta „héjának” számít, azaz jellemzően a magasabb kamatok mellett érvelt az infláció féken tartása érdekében.
Az utóbbi időben azonban beszédeiben és véleménycikkeiben már az alacsonyabb kamatokat támogatta. Ez a szemléletváltás egybevág Trump elvárásaival, aki az elmúlt években kíméletlenül bírálta a Fedet, amiért az szerinte nem csökkenti elég gyorsan a kamatokat. A jelölés jelentős lépés lehet Trump számára a jegybank feletti nagyobb kontroll megszerzéséhez, és ez újra felveti az intézmény függetlenségének kérdését.
A bejelentésre a piacok azonnal reagáltak: az éjszakai meredek esés után péntek reggelre stabilizálódtak. A nemesfémek árfolyama zuhant, az arany csaknem 5, az ezüst 13 százalékot esett, miközben a korábban gyengülő dollár erősödött.
A Kongresszusban a reakciók pártvonalak mentén oszlottak meg. Tim Scott, a Warsh jelölését tárgyaló bankbizottság republikánus elnöke üdvözölte a döntést. „A Federal Reserve függetlensége továbbra is elsőrendű, és bízom benne, hogy Kevin a monetáris politikában magabiztosságot és hitelességet teremt” – mondta. Ezzel szemben a bizottság legmagasabb rangú demokrata tagja,
Elizabeth Warren szenátor élesen bírálta a jelöltet: „Kevin Warsh – aki a 2008-as összeomlás után inkább a Wall Streetnek segített, mint a több millió munkanélkülinek – láthatóan átment a lojalitási teszten.”
Warsh várhatóan először egy kormányzótanácsi széket töltene be, majd Powell májusi távozása után Trump elnökké emelhetné.
Warsh egyébként csupán egy tagja a Fed 19 fős kamatdöntő testületének, ahol minden ülésen 12-en szavaznak, ami korlátozhatja abban, hogy ambiciózus kamatvágást hajtson végre.
Amennyiben a Fed túl agresszíven vágja az irányadó rátát, és a piacok ezt politikai motivációjú lépésnek látják, a befektetők eladhatják az államkötvényeket az inflációtól tartva. Ez feljebb tolná a hosszabb lejáratú hozamokat, köztük a jelzálogkamatokat is, ami a szándékkal ellentétes hatást érne el.
Trump már első ciklusa idején is fontolgatta Warsh kinevezését, de végül Powell mellett döntött. Warsh apósa, Ronald Lauder, az Estée Lauder kozmetikai vagyon örököse, aki hosszú ideje Trump adományozója és bizalmasa.
Az elnök decemberben egyértelművé tette elvárásait, kijelentette, hogy olyan Fed-elnököt fog kinevezni, aki csökkenti a kamatlábakat, hogy ezzel alacsonyabbá tegye a kormány hitelfelvételi költségeit és csökkentsék a jelzáloghitelek kamatlábait, bár a Fed nem közvetlenül dönt ezekről a költségekről.
„Aki ezzel nem ért egyet, soha nem lesz a Fed elnöke!”
Warsh az elmúlt években maga is keményen bírálta a Fedet, és „rezsimváltást” sürgetett. Egy júliusi interjúban úgy fogalmazott, hogy a jegybank politikája „már jó ideje el van rontva”. Szerinte azzal, hogy a Fed hagyta elszabadulni az inflációt 2021–22-ben, „az elmúlt 45 év legnagyobb makrogazdasági politikai hibáját idézte elő, ami megosztotta az országot.”
A Fed előző elnökét szintén Trump nevezte ki, még az előző ciklusában.
Donald Trump pénteken bejelentette, hogy Kevin Warshot jelöli a Federal Reserve élére a májusban leköszönő Jerome Powell helyére. A döntés éles irányváltást hozhat a jegybanknál, és közelebb sodorhatja azt a Fehér Házhoz – írta az Associated Press.
Az elnök a Truth Social oldalán méltatta jelöltjét:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ahol 15 orvos felmond, ott egyértelmű rendszerhiba van” – a Tisza Párt szakértője a 40 orvos petíciójáról és a közelgő összeomlásról
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi politikusa szerint a kormányzat kommunikációja elfedi a valóságot. A tömeges felmondások és a dolgozók kiégése már a betegbiztonságot veszélyeztetik.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Az ügyre reagálva a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Hegedűs Zsolt egyértelmű rendszerhibáról beszélt a Facebookon. Szerinte amikor egy országos intézetben az orvosok petíciót írnak, ott már nem szimpla nehézségek vannak.
„Egy jól működő, korrektül vezetett intézményben az orvosok nem petíciót írnak, hanem dolgoznak”
– fogalmazott. A politikus szerint a hivatalos kommunikáció és a valóság között hatalmas a szakadék .
Ezzel szemben a Takács Péter által vezetett egészségügyi államtitkárság azt közölte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság a petíciót megkapta és érdemben foglalkozik a felvetésekkel. Hivatalos álláspontjuk szerint „az érintett intézményben a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik”.
Hegedűs Zsolt szerint azonban a tények mást mutatnak. Úgy véli, ha a betegellátás valóban biztonságos lenne, akkor:„nem született volna kollektív orvosi petíció,”;„nem hagyta volna el az intézményt rövid idő alatt ennyi tapasztalt szakember,”;„és nem beszélnének a dolgozók nyíltan ellátásbiztonsági kockázatokról.”
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy egy pszichiátriai intézetben az orvosok mentális állapota nem magánügy, hanem a betegbiztonság része. Az extrém érzelmi terhelés, a gyakran agresszív betegek ellátása és a folyamatos döntési kényszer mellett egy toxikus munkahelyi légkör gyorsítja a kiégést, rontja a döntések minőségét, növeli a hibák kockázatát, és végső soron a betegek ellátását veszélyezteti.
Hegedűs szerint a pszichiátria sem bírja el a látszatirányítást.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
