Meglepő dolgot vettek észre a babákon kutatók: beszélni még nem, de következtetni már tudnak
"Kezdetben nem az ige volt, hanem a racionális gondolkodás" - ez lehetne a mottója annak a tanulmánynak, amely a Science-ben jelent meg, és amelyben a barcelonai Pompeu-Fabra egyetem vezetésével dolgozó európai kutatók számolnak be egy kísérletükről. A kutatásnak magyar résztvevője is volt Téglás Ernő, a Közép-Európai Egyetem Kognitív Fejlődéstani Kutatóközpontja pszichológusának személyében.
144 12-19 hónapos kisgyermekeknek egyszerű animációs képeket, pl. labdát és virágot mutattak, amelyeket aztán eltakartak egy korláttal, majd elvették a korlátot, eltávolították a labdát és maradt a virág. A következő képen aztán újra a labda volt látható. A gyerekek logikája szerint mindig az utoljára látható képnek kellett volna megjelennie. A kicsik tekintetén látszott, hogy meglepődnek, nem értik a dolgot, mert nem tartják logikusnak.
A kutatók a jelenetből azt a következtetést vonták le, hogy a gyerekek képesek az úgynevezett „kizáráson alapuló” következtetésekre és ez nem függ össze azzal, hogy még nem tudnak beszélni.
Ez a logikus gondolkodás egy formája, amely szerint, ha csak az A helyzet, vagy a B helyzet lehet igaz, és az A helyzet hamis, akkor a B helyzet az igaz – idézte a tanulmányt a Psycology Today .
Ezt a képességet már azonosították kisgyerekeknél, de nem olyan kicsiknél, akik még nem beszélnek.
A kutatók most azt is megfigyelték, hogy amikor a kicsik olyan képeket láttak, amelyekhez szükség volt racionális következtetésre, a pupillájuk kitágult, pontosan úgy, mint a felnőtteké, amikor deduktív módon gondolkodnak.
„Kutatásunkban, amely hét kísérletből állt – hat kisgyerekekkel, egy felnőttekkel, mutatók kombinációjára alapoztunk: a tekintetek útjára, a pupillák tágulására, a váratlan dologra való figyelemre – magyarázta a La Repubblicának Nicoló Cesana-Arlotti olasz fejlődés-pszichológus, a tanulmány szerkesztője – Ezekkel az eszközökkel kimutattuk, hogy a gyerekek 10-12 hónapos koruktól kezdve képesek a logikus gondolkodás egy lényeges formájára, a kizárásos gondolkodásra, amely úgy tűnik, megvan bennünk életünk kezdetétől, hogy irányítson, segítsen bennünket az ismeretszerzésben.”
Megérteni, hogy az egész kicsi gyermekek is rendelkeznek a logikai gondolkozás képességével, nem könnyű, mert ez a beszéd hiányában nehezen azonosítható.
Ezért a témában egymásnak ellentmondó vélemények is megfogalmazódtak. Jean Piaget, a híres svájci pszichológus például azt tartotta, hogy a logikai gondolkodás a kognitív fejlődés csúcsa, amely csak sokkal később, 11 éves korban bontakozik ki. A magyar származású, tavaly elhunyt Jerry Fodor, a kognitív tudományok filozófusa ellenben azt az álláspontot képviselte, hogy a logikai struktúrák alapvető elemei megvannak bennünk születésünktől fogva.
Cesana-Arlotti szerint a kérdésben még további kutatásokra van szükség, hogy tisztázni lehessen többek között azt, hogy milyen szerepe van a beszédnek a logikai képességek teljes kifejlődésében.
