Négygyerekes bajba jutott családot lakoltattak ki, a polgármester csapott le a házra
A polgármester 3 millió forintért vásárolta meg a sváb parasztházat, a családnak pedig haladékot sem adott a kiköltözéshez.
Egy kis Veszprém megyei faluban, Bében elárverezték egy négygyerekes család házát. A vevő Brunner Imre polgármester, aki egyedül licitált az épületre, így a kikiáltási áron, 3 millió forintért vehette meg azt, sőt haladékot sem ad a családnak az ingatlan elhagyására – írja a 24.hu.
A lap felkereste a polgármestert, hogy megtudja, milyen indok vezette, amikor a házra licitált. Brunner Imre egyetlen kérdésre sem válaszolt, és ahhoz sem járult hozzá, hogy fénykép készüljön róla.
A helyi lakosok embertelennek és szívtelennek nevezték a település vezetőjének cselekedetét:
„Az lenne a dolga, hogy segítsen azokon, akik bajban vannak, erre ő használja ki a szorult helyzetüket”
– mondta egy középkorú nő, aki értetlen, hogy miért kellett Brunnernek a ház, hiszen már van egy üresen álló ingatlana, a családdal pedig semmi probléma nem volt.
„35 évvel ezelőtt jöttek ide, amikor az asszony még csak egyéves volt. Azt tudni kell, hogy ez egy régi sváb falu volt, nagyon zárt közösséggel, de ők szépen beilleszkedtek, a gyerekek már itt születtek” – mesélték a helyiek a család történetét.
hirdetés
A régi sváb parasztházat még 2007-ben vette Mónika és akkori férje a korábbi német tulajdonosoktól, amelyhez svájci frank alapú devizahitelt vettek fel. Mónika aztán elvált férjétől, 10 éve pedig új párjával, Györggyel él a házban, akivel közösen nevelnek négy gyereket.
Az árverési jegyzőkönyv szerint összesen tízmillió forintos tartozás gyülemlett fel (ebben a vízdíjtartozások mellett a volt férj által felvett egyéb hitelek is benne vannak, illetve a 2,3 millió forintos gyerektartási díj, amit nem fizetett meg Mónikának) – járt utána a 24.hu.
„Természetesen felvettük a kapcsolatot a végrehajtóval, aki elmondta, mi lesz a menetrend. Kiderült, hogy háromszor húsz napra meghirdetik az ingatlant online licitre, és ha senki sem jelentkezik, akkor lehet valami esély rá, hogy a volt férjem tartozásait átvállalva visszafizetgessük az adósságokat, és megmaradjunk a házunkban”
– nyilatkozta Mónika a lapnak, aki egyébként szívbetegségben szenved, emiatt nincs állása.
A végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási árat szabott ki, amely méltatlannak tűnik, hiszen Bében év elején egy nagyjából hasonló méretű és állapotú házat 13,9 millió forintért hirdettek az egyik ingatlanos portálon. A házra végül egyetlen licit érkezett, az elküldött árverési jegyzőkönyvben pedig már ott szerepelt a vevő neve: Brunner Imre volt az.
„Nem hittünk a szemünknek, amikor megláttuk a jegyzőkönyvet. Ő a polgármesterünk, és képes volt a saját falubelije házára licitálni”
– háborgott György, aki az árverés elején felhívta a polgármestert, hogy segítséget kérjen tőle. Tudták, hogy a van egy üresen álló háza, amit szívesen kibérelnének kilakoltatás esetén. Brunner azonban kijelentette, hogy nem tud segíteni.
Györgyéknek augusztus végéig kell kiköltözniük, a polgármester pedig hallani sem akart haladékról, vagy a ház visszabérléséről. Szerencséjükre, Mónika testvére, aki a szomszéd faluban lakik, be tudja fogadni a családot.
A volt lakók megmutatták, hogy a ház mögött vagy 200 méteren keresztül tart a területük, amit a polgármester művel szívességi alapon. Így felvillant, hogy talán emiatt akarta megvenni Brunner az ingatlant.
„Amikor megvettük a házat, megkerestük a polgármestert, hogy egy zsák kukoricáért használja nyugodtan a mögötte levő földdarabot, mert mi nem tudunk mit kezdeni vele. Azért pont őt, mert a szomszédos szántó az övé. De ő azt mondta nekünk, hogy neki ennyiért nem éri meg. Végül ingyen, szívességből engedtük meg neki, hogy művelje, mivel nem akartuk, hogy esetleg megbüntessenek a parlagfű miatt”
– magyarázta Mónika.
Az árverési jegyzőkönyv szerint a terület 610 négyzetméter, azonban a valóságban ennél jóval nagyobb telekről beszélünk. A ház mögötti terület külön helyrajzi számon szerepel a telekkönyvekben, és az eredeti adásvételi szerződés nem tért ki rá. Emiatt papíron a német házaspáré maradt, egészen 2020 decemberéig, amikor Brunner Imre megvásárolta ezt a területet tőlük.
Az oromfalas háztípus egyébként két fennmaradt példányának egyike, így szerepel a településképi arculati kézikönyvben, mégpedig azok között az épületek között, amiket védelemre javasolnak.
