Gumilófej-maszkra tett Tóth Csaba-sapkát a Hadházynak kampányoló Kutyapárt, etikai eljárást kezdeményez az MSZP

„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.

Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:

Az alján pedig az olvasható kisbetűvel, hogy a szórólap felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra, vagyis a budapesti Fidesz elnöke és a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője.

Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy

A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.

A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:

A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók

engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.

Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.

via 24.hu

2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unió bértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.

Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.

Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”

Hozzátette:

A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.

A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.

Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint

„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”

A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.

Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.

Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy

A polgármester hozzátette, hogy a népegészségügy külön figyelemmel követi a drégelypalánki bejelentéseket, és szükség esetén készek beavatkozni.

A fertőzés még augusztusban jelent meg Drégelypalánkon, azóta nem csökkent az esetszám. Hasonló megbetegedések máshol is előfordultak. Egy másik településen, Ongán szintén augusztusban jelent meg a vírus, ott a járványveszély miatt az augusztus 20-i ünnepségeket is lemondták.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) márciusban kiadott tájékoztatása szerint

Bár később csökkenést tapasztaltak, az év első öt hónapjában így is hétszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2024 azonos időszakában.

Az NNGYK nyári közleménye alapján a legtöbb eset Budapesten, valamint Pest és Komárom-Esztergom vármegyében fordult elő, de az ország minden részéről érkeztek jelentések.

Leggyakrabban olyan helyeken jelenik meg, ahol rosszak a higiénés körülmények vagy hiányzik a megfelelő ivóvízellátás.

A fertőzés tünetei között szerepelhet hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság, rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom, valamint a sárgaság – vagyis a bőr és a szemfehérje besárgulása. A betegség általában néhány hét alatt magától elmúlik, de a teljes felépülés akár 1–2 hónapig is eltarthat. A gyógyulás idején fontos kerülni az alkoholt és a májat terhelő anyagokat. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet.

via 24.hu