Gulyás Gergely: Mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon
A Fidesz frakcióvezetője az önkényuralom kezdetének nevezte a kormány alkotmánymódosítási javaslatát. A politikus szerint a köztársasági elnök leváltása és az ellenzéki képviselők korlátozása a jogállam végét jelenti.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy szombati Facebook-posztban reagált a kormány legújabb alkotmánymódosítási tervére. A bejegyzést azzal a kijelentéssel kezdi, hogy „a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon.”
Szerinte politikai megfontolásból váltják le a megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt, „lefejezik” az Alkotmánybíróságot, és korlátozzák a demokratikus választást, aminek következtében a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható.
„Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon” – írja.
Gulyás emlékeztet, hogy a rendszerváltás óta hatszor volt kétharmados felhatalmazása a mindenkori kormánynak, de eddig senki nem kísérelte meg sem a köztársasági elnök, sem az alkotmánybírák eltávolítását, vagy az ellenzék kizárását a politikai versenyből.
A helyzetértékelést azzal zárja: „Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége.” A bejegyzés végén közli, hogy a Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy szombati Facebook-posztban reagált a kormány legújabb alkotmánymódosítási tervére. A bejegyzést azzal a kijelentéssel kezdi, hogy „a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon.”
Szerinte politikai megfontolásból váltják le a megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt, „lefejezik” az Alkotmánybíróságot, és korlátozzák a demokratikus választást, aminek következtében a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.
Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.
A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.
Ezzel kezdeményezik majd Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.
Lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt. A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökéé is.
Megerősítik a bírói önigazgatást: a bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.
Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.
A 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására is.
A tervek szerint szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul, melynek végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.
A miniszterelnök szombati délután végül 12 pontos alkotmánymódosítást jelentett be:
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.
Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.
A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyilvánosan kért bocsánatot Bodacz Balázs Pikó Andrástól és lányától
A tévés egy 2013-as Hír TV-s riport miatt kért elnézést, amelyben Pikó András lánya is szerepelt. A polgármester szerint a műsor méltánytalan sérelmeket okozott az akkor kiskorú Fruzsinának.
Nyilvánosan, névvel vállalt bocsánatkéréssel reagált Bodacz Balázs újságíró Pikó András józsefvárosi polgármester szombati kritikájára. Pikó egy 2013-as, a Hír TV Célpont című műsorában készült riportot kért számon az újságírón, aki a polgármesternek írt kommentjében reflektált a felvetésekre. Bodacz elismerte, hogy a kifogásolt anyag a tudomása szerint már nem érhető el nyilvánosan, de jelezte, ezt nem tekinti mentségnek – írta a 24.hu.
„De nem akarok amögé bújni, hogy mivel az említett riport nem nézhető vissza, ezért csak szubjektív véleménynek tekintsem az Ön által leírtakat. Komolyan veszem, higgye el” – írta Bodacz.
Az újságíró egyértelművé tette, hogy felelősséget vállal teljes szakmai múltjáért. „Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni Hír TV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – fogalmazott.
Hozzátette, tudatosan eltávolodott a korábban képviselt stílustól, és egy 2022-es interjújából is idézett, miszerint már nem tartja magát alkalmasnak az indulatok gerjesztésére fókuszáló újságírásra.
Végül sorait azzal zárta, hogy az emlékezésből nyert nyugalommal és belátással kér elnézést a sérelmekért: „Ezzel a nyugalommal és belátással kérek elnézést Fruzsinától is és Öntől is a 2013-as riportom miatt.”
Pénteken jelent meg a sajtóban a hír, miszerint az átalakuló közmédiában Bodacz Balázs felelhet a televíziós területért. Erre reagálva Pikó András szombat délelőtt egy Facebook-posztban idézte fel a 13 évvel ezelőtti esetet, amikor a Célpont a Fidesz-székházat elfoglaló Hallgatói Hálózat aktivistáiról, köztük az akkor 17 éves lányáról, Fruzsináról készített riportot. A polgármester szerint az anyag célkeresztbe állította a fiatalokat.
Nyilvánosan, névvel vállalt bocsánatkéréssel reagált Bodacz Balázs újságíró Pikó András józsefvárosi polgármester szombati kritikájára. Pikó egy 2013-as, a Hír TV Célpont című műsorában készült riportot kért számon az újságírón, aki a polgármesternek írt kommentjében reflektált a felvetésekre. Bodacz elismerte, hogy a kifogásolt anyag a tudomása szerint már nem érhető el nyilvánosan, de jelezte, ezt nem tekinti mentségnek – írta a 24.hu.
„De nem akarok amögé bújni, hogy mivel az említett riport nem nézhető vissza, ezért csak szubjektív véleménynek tekintsem az Ön által leírtakat. Komolyan veszem, higgye el” – írta Bodacz.
Az újságíró egyértelművé tette, hogy felelősséget vállal teljes szakmai múltjáért. „Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni Hír TV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter benyújtotta az alkotmánymódosítást - 12 pontból áll a javaslatcsomag
A miniszterelnök szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslatcsomag a köztársasági elnök menesztése mellett 12 éves korlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknek is.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Magyar Péter mindezt egy videóüzenetben részletesen is ismertette, amit azzal a kéréssel kezdett, hogy mindenki ossza meg a videót, majd felidézte, hogy nem egészen két hete hirdette meg az országgyűlésben a Tisztítótűz-műveletet. Azt mondta, a magyar emberek felhatalmazását komolyan véve szabadítják meg Magyarországot attól a rendszertől, „amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit”.
„Ezzel 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmány módosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon” – tette hozzá.
A módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. A miniszterelnök szerint Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy a legfontosabb közjogi méltóság ugyanaz marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában.
Úgy fogalmazott: „Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt, legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépése lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.”
Az új államfőt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még a nyáron.
A javaslatcsomaggal helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét és visszaadják az Orbán-rendszer által elvett jogköreit, valamint szűkítik a sarkalatos törvények körét. Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt is. Magyar szerint az Orbán-rendszer „janicsárjai” számára a közös vagyon hadizsákmány volt.
„Akik közülük ma még mindig azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem: tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.”
A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján bevezetik, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhat. A képviselőség ugyanis nem hitbizomány, nem nemesi rang vagy életforma – mondta. Hozzátette, a konzultáció során több tízezer vélemény érkezett, mindezt nulla forint közpénzből, szemben az előző kormány „hazug közpénz 10 milliárdokat elégető konzultációival”.
A javaslatok alapján több ponton változtattak a tervezeten: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 helyett 9 év lesz újraválasztási lehetőség nélkül, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke pedig 9 helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül. Pontosították a képviselői mandátumkorlátot is, amely a mostani országgyűlést nem érinti.
A javaslat megszünteti a Költségvetési Tanács vétójogát, és kivezeti az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. „A köztársaságban a választott parlament dönt a költségvetésről, a kormány kormányoz, az intézmények pedig szolgálnak, nem uralkodnak és akadályoznak.”
Végül a miniszterelnök szerint a magyarok többségének kérésére búcsút mondanak a vármegye elnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy „újkori feudalizmust építsen”.
Magyar Péter azzal zárta, hogy az alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, és ősztől egy közös munka kezdődik az új Magyar Alkotmány kidolgozására: „Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk. Olyan alkotmányt, amelyet tisztelet övez, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg.”
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azonnali hatállyal betiltották a fürdőzést a Szelidi-tóban egy veszélyes baktérium miatt
Az egészségügyi határértéket meghaladó Enterococcus-koncentráció miatt rendelték el a fürdési tilalmat Dunapatajnál. Az újabb vízminták eredményei a jövő héten várhatók.
Azonnali hatállyal megtiltották a fürdőzést a Szelidi-tónál, miután a laborvizsgálatok az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációban mutatták ki az Enterococcus baktériumot a vízben.
A tilalmat pénteken rendelték el, miután a tó felszíne a hőségben 36-37 fokosra melegedett, ami kedvezett a baktériumok elszaporodásának.
A hatóságok már intézkedtek is egy újabb vízminta vételéről, amelynek eredménye a jövő héten várható – közölte a Korona Rádió. A strand újranyitásáról csak akkor születhet döntés, ha a laboreredmények már a jogszabályban előírt határérték alatti koncentrációt mutatnak. A részletekről Dusnoki Csaba, Dunapataj polgármestere beszélt.
Az Enterococcus baktérium az emberi bélflóra természetes része, és egészséges emberekre általában ártalmatlan. Legyengült immunrendszer vagy bizonyos orvosi beavatkozások után azonban fertőzést, leggyakrabban húgyúti panaszokat okozhat.
Ennek tünetei lehetnek a gyakori vizelési inger, az égő érzés, az alhasi fájdalom, de súlyosabb esetben láz és hidegrázás is jelentkezhet.
A mostani nem egyedi eset, a nagy melegek után rendszeresen előfordulnak hasonló fürdési tilalmak. Tavaly nyáron a balatongyöröki strandon, a tatai Grófi-tóban, valamint a Duna Fadd–Dombori II. számú strandján is ideiglenes korlátozást kellett bevezetni ugyanezért a baktériumért.
Azonnali hatállyal megtiltották a fürdőzést a Szelidi-tónál, miután a laborvizsgálatok az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációban mutatták ki az Enterococcus baktériumot a vízben.
A tilalmat pénteken rendelték el, miután a tó felszíne a hőségben 36-37 fokosra melegedett, ami kedvezett a baktériumok elszaporodásának.
A hatóságok már intézkedtek is egy újabb vízminta vételéről, amelynek eredménye a jövő héten várható – közölte a Korona Rádió. A strand újranyitásáról csak akkor születhet döntés, ha a laboreredmények már a jogszabályban előírt határérték alatti koncentrációt mutatnak. A részletekről Dusnoki Csaba, Dunapataj polgármestere beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
