Gulyás az Európai Unió Bíróságának ítéletéről: Ez a kommunista rémuralom ítéleteire emlékeztet
80 milliárd forintnyi büntetést szabtak ki Magyarországra, ami napi 400 millió forinttal nő, amíg a magyar kormány nem tesz eleget a korábbi ítéletnek, amely a migrációs szabályok megváltoztatását írta elő.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében 80 milliárd forint megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat a menekültekkel kapcsolatos szabályozásban. A bíróság szerint nem megfelelő a nekik nyújtott nemzetközi védelem, és az sem, ahogy Magyarország a jogellenesen bejutó migránsokkal bánik.
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében arra is kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró, vagyis 400 millió Ft kényszerítő bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a - befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban - 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat.
Gulyás Gergely szerint az Európai Unió Bírósága ahhoz gyáva volt, hogy a választási kampányban hozzon ítéletet, ezért az ítélethozatalt a választások utánra halasztotta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a bizottság által javasoltnál súlyosabb, közel 80 milliárd forintnyi büntetés
„felháborító, ellentmond az Európai Unió jogának, összeegyeztethetetlen a magyar alkotmánnyal, és bünteti azokat az országokat, és különösen azt az országot, ami kezdettől fogva elutasítja a migrációt és védi a saját, illetve Európa külső határait”.
Szerinte „ez az ítélet egy normális bíróságon soha nem születhetett volna meg”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „a kereseten is túlterjeszkedett az ítélet”. „A Bizottság 7 millió eurós elmarasztalást kért, illetve napi 6 millió forintot az ítélet teljesítéséig, ehhez képest 200 millió euróra marasztalta el a bíróság Magyarországot, és napi egymillió eurót, tehát a hetvenszeresét állapította meg a bizottság által kért összegnek a bíróság”.
„Ez a kommunista rémuralom és a Rákosi-rendszer azon ítéleteire emlékeztet, amikor "csak" börtönt vagy életfogytiglant kértek, de halált szabott ki a bíró”
– fogalmazott Gulyás Gergely.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében 80 milliárd forint megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat a menekültekkel kapcsolatos szabályozásban. A bíróság szerint nem megfelelő a nekik nyújtott nemzetközi védelem, és az sem, ahogy Magyarország a jogellenesen bejutó migránsokkal bánik.
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében arra is kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró, vagyis 400 millió Ft kényszerítő bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a - befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban - 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pankotai Lili válaszolt Orbán Balázsnak: Az egyetemi sportnapon nagyon szívesen kihívlak
Lábteniszmeccsre hívta az ismert kormánykritikus aktivista a miniszterelnök politikai igazgatóját. Orbán korábban köszöntötte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen továbbtanuló Pankotait.
Pankotai Lili szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán folytatja tanulmányait; erről saját közösségi oldalán számolt be. A hírre Orbán Balázs külön posztban reagált, és azt írta: „Örülünk, hogy az NKE-t választottad tanulmányaid folytatásához! Kiváló közösséghez csatlakoztál, amelynek nagyon fontos a hazafias értékek tisztelete és a nemzet szolgálata!” A miniszterelnök politikai igazgatója hozzátette, hogy a tanórák mellett Pankotai minisztériumoknál és más állami, hon- és rendvédelmi szerveknél is szerezhet tapasztalatot, és ha szeretne, a tudományos munkába is bekapcsolódhat.
Pankotai ezt követően bejegyzést tett közzé: „Kezdődik…”
„Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, valamint a Fidesz nemrég kinevezett kampányfőnöke a 2026-os választásokra, személyemhez címzett üzenetben a Facebookon „köszöntött” engem, amiért az NKE hallgatója lettem, és felhívta a figyelmemet a hazafiasság tiszteletére, a nemzet szolgálatára és a hon- és rendvédelmi szerveknél szerezhető tapasztalatokra. Mindezt egy olyan képpel csatolta, ahol rendőrsorfal előtt állok egy tüntetésen, ahol a diákok gumibotot és könnygázt kaptak…” – írta a diák.
„Van egy olyan érzésem, hogy Orbán Balázs elképzelése a hazafias értékek tiszteletéről és a nemzet szolgálatáról egészen más, mint az enyém”.
„Szerintem a nemzet szolgálata nem egyenlő a hatalom szolgálatával, sőt: a hatalommal szembemenni a köz érdekében jelenti a valódi hazafiasságot”
– tette hozzá az aktivista.
„Megvédeni a hazát, a nemzetet, a közösséget abban az esetben, amikor kiskirályok, elnyomók, zsarnokok támadják meg őket és telepednek a nyakukra — akár a saját egzisztenciád és életed árán is —, ez jelenti a hazafiasságot” – fogalmazott Pankotai.
Ezután egy szokatlan ajánlattal is előállt:
„Kedves Balázs! Tudom, hogy szeretsz focizni, úgyhogy még mielőtt nagyon rátaposnátok a kampánygázra, az egyetemi sportnapon nagyon szívesen kihívlak — szigorúan csak egy lábteniszre. Ugyanis úgy hallottam, nem szeretsz védekezni, én viszont szeretem a fair játékot.”
Pankotait 2022-ben ismerte meg az ország: október 23-án a Szent Gellért téren egy kormánykritikus verset adott elő, amely helyenként obszcén kifejezéseket tartalmazott. A fellépés után kormánypárti médiumok és közszereplők a pécsi gimnazista kirúgását követelték; a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója másnap közleményben elhatárolódott. Pankotai ezt követően távozott az iskolából, és 2022 decemberétől a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban folytatta tanulmányait.
Pankotai Lili szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán folytatja tanulmányait; erről saját közösségi oldalán számolt be. A hírre Orbán Balázs külön posztban reagált, és azt írta: „Örülünk, hogy az NKE-t választottad tanulmányaid folytatásához! Kiváló közösséghez csatlakoztál, amelynek nagyon fontos a hazafias értékek tisztelete és a nemzet szolgálata!” A miniszterelnök politikai igazgatója hozzátette, hogy a tanórák mellett Pankotai minisztériumoknál és más állami, hon- és rendvédelmi szerveknél is szerezhet tapasztalatot, és ha szeretne, a tudományos munkába is bekapcsolódhat.
Mészáros Lőrinc magánrepülője Brac szigetén volt, ahol Orbán Viktorral is találkozott
A leggazdagabb magyart és a miniszterelnököt egy ismerősük vette észre. Mikor rákérdezett, hogy érkezett a szigetre Mészáros, akkor nem kapott rá választ. A repülőgép később Botswanába repült tovább.
Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű jogvédő szervezet vezetője egy horvátországi nyaralás során, augusztus 28-án dél körül találkozott Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel Brac szigetén. Mint elmondta, épp kikötött a hajójával ebédidőben, amikor összefutott a miniszterelnökkel és a leggazdagabb magyarral Bobovišća na Moru településen.
Dénes azt is elárulta, hogy beszélgetni kezdtek, és még közös képek is készültek, de ezeket nem hozza nyilvánosságra. A Tilos Rádióban és az Átlátszónak is úgy fogalmazott: „Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezekkel az urakkal szerepeljek egy képen a nyilvánosság előtt.”
Azt is hozzátette, hogy a találkozás szürreális élmény volt. Elmondása szerint Mészáros nem luxusjachton érkezett, de amikor erről kérdezte, nem kapott választ. Úgy látta, Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc külön érkezhettek, és csak a helyszínen futottak össze egy közös ebédre.
Ugyanezen a napon, augusztus 28-án délután 17:41-kor két ember felszállt egy OE-LOT lajstromjelű Bombardier Global 6500 típusú magángépre a braci repülőtéren. A repülőt az útvonalakat rögzítő alkalmazásokkal követték, és a mozgást webkamera is rögzítette. A gép előző nap érkezett, és az éjszakát is ott töltötte - írja a 444.hu.
A repólőgépről az Átlátszó korábban megírta, hogy 2024-ben gyártották, ára 56 millió dollár (körülbelül 22 milliárd 120 millió forint). A lap szerint több jel is arra utal, hogy a gép nem bérelt, hanem saját tulajdonként használt jármű, amelyhez már többször kapcsolódott a Mészáros Lőrinchez köthető helikopter is. Mészáros elismerte, hogy van köze a magángéphez.
A repülő augusztus 31-én Botswanába repült tovább, és a mauni repülőtéren szállt le. Ez a város az afrikai luxusvadászat egyik ismert központja.
Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű jogvédő szervezet vezetője egy horvátországi nyaralás során, augusztus 28-án dél körül találkozott Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel Brac szigetén. Mint elmondta, épp kikötött a hajójával ebédidőben, amikor összefutott a miniszterelnökkel és a leggazdagabb magyarral Bobovišća na Moru településen.
Dénes azt is elárulta, hogy beszélgetni kezdtek, és még közös képek is készültek, de ezeket nem hozza nyilvánosságra. A Tilos Rádióban és az Átlátszónak is úgy fogalmazott: „Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezekkel az urakkal szerepeljek egy képen a nyilvánosság előtt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.
Az állam azonban ezért a befektetésért nem kapott tulajdonrészt.
Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.
A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.
Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.
A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: kedden óriási katonai díszszemlét rendeztek Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető is részt vett. Magyarországot pedig Szijjártó Péter képviselte az eseményen.
A 444.hu szúrta ki, hogy a magyar külügyminiszterről egy igen érdekes fotó is készült. A képen Hszi Csin-ping, Putyin és Kim Dzsongun vonul legelő, az utolsó sorban jobb oldalon pedig feltűnik Szijjártó Péter is.
Fotó: Xinhua/Kremlin Press Office/Anadolu via Getty Images
A katonai parádé sem volt semmi, arról itt lehet képeket nézegetni:
Mint azt mi is megírtuk: kedden óriási katonai díszszemlét rendeztek Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető is részt vett. Magyarországot pedig Szijjártó Péter képviselte az eseményen.
A 444.hu szúrta ki, hogy a magyar külügyminiszterről egy igen érdekes fotó is készült. A képen Hszi Csin-ping, Putyin és Kim Dzsongun vonul legelő, az utolsó sorban jobb oldalon pedig feltűnik Szijjártó Péter is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
