HÍREK
A Rovatból

Guardian: Orbán Viktor nyomásgyakorlása a bíróságokra veszélyezteti a jogállamiságot

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács szerint aggasztó, hogy a politikusok alulképzett családtagjai és barátai fontos tisztségeket tölthetnek be a bírói rendszerben.

Link másolása

Orbán Viktor kormánya „folyamatosan túllépi” a hatáskörét és a bíróságok megingatására törekszik, írja a The Guardian egy magas rangú magyar bíró elmondása alapján. Vasvári Csaba a Fővárosi Törvényszék (FT) csoportvezető bírája szerint kollégáival éveken keresztül „külső és belső befolyásolási kísérletek tanúi voltak”.

A 18 éve bíráskodó Vasvári ugyanakkor megjegyzi, hogy a túlkapások a politikai spektrum minden oldaláról érkeztek, de túlnyomórészt a 12 éve hatalmon lévő Fidesz érdekkörei próbálták befolyásolni a döntéseket. Vasvári „egyértelmű belső befolyásolási kísérletként” említette Völner Pál ügyét, amikor a korrupciós ügyben nyomozó bírát elbocsátották, miközben másokat a munkahelyükön hoztak „kényelmetlen” helyzetbe. A fideszes politikus ügye még tavaly év végén robbant ki, amikor kenőpénzek elfogadásával vádolták az azóta tisztségéről lemondott igazságügyi államtitkárt.

Vasvári azt is nehezményezte, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének bírói kinevezései nem átláthatók. Nemzetközi jogvédő szervezetek is kritizálták az Orbán pártja által még 2012-ben létrehozott posztot, mely véleményük szerint túl sok hatalmat összpontosít a bírák vezetőjének kezébe, miközben hatalmát alig korlátozza valami.

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács szerint aggasztó az is, hogy a politikusok alulképzett családtagjai és barátai tölthetnek be fontos tisztségeket a rendszerben. A lap birtokába jutott dokumentumok alapján júniusban a Legfelsőbb Bíróság elnökének feleségét, Kovács Helga Mariannt annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla politikailag kényes ügyekkel foglalkozó bírói testületének élére, hogy feleannyi szavazatot sem kapott, mint riválisa.

Az ehhez hasonló gyakorlatok már csak azért is aggasztóak, mert a magyar kormány éppen több milliárd eurónyi forrás felszabadítása közben próbálja bizonygatni a jogállamiság, köztük a független igazságszolgáltatás meglétét.

Egy neve elhallgatását kérő bíró úgy látja, hogy a perek túlnyomó többsége tisztességesen zajlott le, ám a politikailag kényes ügyeket a Legfelsőbb Bíróságon tárgyalja majd egy „hűséges bírói testület, mely a kormány javára dönt”. Megjegyzi: a hétköznapi bíróságok próbálnak függetlenek maradni, de pontosan tisztában vannak azzal, hogy már rések keletkeztek a rendszerben.

Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője úgy fogalmaz, hogy ha egy ügy szembemegy a politika célokkal vagy a kormány érdekeivel, akkor „a kormány formális vagy informális nyomást gyakorol” a bírósággal szemben. A befolyásolt perek közé tartozik többek között a menekültekkel, az LMBTQ-közösség tagjaival, civil szervezetekkel és független médiával kapcsolatos ügyek is, vagyis minden olyan csoport ellen, melyeket az Orbán-kormány az utóbbi években ellenségnek kiáltott ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter 47 ezer forint Fidesz-tagdíjjal tartozik – mondta Gulyás Gergely
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, Magyar Péter nem fizette a tagdíjat. Kérdésre hozzátette, újra már nem ajánlaná Fidesz-tagnak Magyart.

Link másolása

Gulyást Gergelyt arról kérdezték, miért ajánlott egy olyan embert Fidesz tagnak, akit ma baloldalinak neveznek.

"Több korszaka volt Magyar Péter életének, volt, amikor SZDSZ-es volt, utána 2006 őszén méltányolható, sőt, elismerhető érdemeket szerzett a Gyurcsány-kormány szemkilövetéses időszakában, és ezt követően Fidesz-tag szeretett volna lenni"

- magyarázta a miniszter.

Hozzátette, Magyar Péter utána adós maradt a tagdíjjal.

"Nagy problémám, hogy nem fizetett utána a tagdíjat. Hogyha ezt az ajánlókon hajtják be, akkor 47.000 Ft-tal tartozom érte"

– mondta Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A DK szerint „fideszes álcivil szervezettel” kötött választási megállapodást Magyar Péter
A Tisza párt alelnöke Békéscsabán kötötte választási megállapodást a Patrióta Békéscsaba Egyesület.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. április 25.


Link másolása

Békéscsabán kötötte meg első választási megállapodását Magyar Péter pártja, a DK szerint egy „fideszes álcivil szervezettel” – írja az RTL.

Varga Judit exférje Békés vármegyében kezdte meg korábban bejelentett országjárását. Békéscsabán lelkes tömeg fogadta, alig akarták elengedni az emberek, számtalan ajándékot is kapott a megjelentektől.

Magyar Péter Tisza Párt alelnökeként a megyei jogú városban kötötte meg első választási megállapodását is az önkormányzati választásra, ahol a Patrióta Békéscsaba Egyesületet támogatják.

A Demokratikus Koalíció csütörtökön reagált a megállapodásra. Szerint a Patrióta Egyesület egy „fideszes álcivil szervezet” , amit Békéscsabán a DK békéscsabai választókerületi elnöke, dr. Fülöp Zoltán szerint „fehér Fideszként emlegetnek”.

Fülöp hozzátette, hogy a szervezetet a Fidesz közpénzmilliókkal támogatja évek óta, az alapító ülésén pedig személyesen vett részt Herczeg Tamás, Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: