News here
hirdetés

HÍREK

Guardian: Orbán Viktor nyomásgyakorlása a bíróságokra veszélyezteti a jogállamiságot

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács szerint aggasztó, hogy a politikusok alulképzett családtagjai és barátai fontos tisztségeket tölthetnek be a bírói rendszerben.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor kormánya „folyamatosan túllépi” a hatáskörét és a bíróságok megingatására törekszik, írja a The Guardian egy magas rangú magyar bíró elmondása alapján. Vasvári Csaba a Fővárosi Törvényszék (FT) csoportvezető bírája szerint kollégáival éveken keresztül „külső és belső befolyásolási kísérletek tanúi voltak”.

A 18 éve bíráskodó Vasvári ugyanakkor megjegyzi, hogy a túlkapások a politikai spektrum minden oldaláról érkeztek, de túlnyomórészt a 12 éve hatalmon lévő Fidesz érdekkörei próbálták befolyásolni a döntéseket. Vasvári „egyértelmű belső befolyásolási kísérletként” említette Völner Pál ügyét, amikor a korrupciós ügyben nyomozó bírát elbocsátották, miközben másokat a munkahelyükön hoztak „kényelmetlen” helyzetbe. A fideszes politikus ügye még tavaly év végén robbant ki, amikor kenőpénzek elfogadásával vádolták az azóta tisztségéről lemondott igazságügyi államtitkárt.

Vasvári azt is nehezményezte, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének bírói kinevezései nem átláthatók. Nemzetközi jogvédő szervezetek is kritizálták az Orbán pártja által még 2012-ben létrehozott posztot, mely véleményük szerint túl sok hatalmat összpontosít a bírák vezetőjének kezébe, miközben hatalmát alig korlátozza valami.

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács szerint aggasztó az is, hogy a politikusok alulképzett családtagjai és barátai tölthetnek be fontos tisztségeket a rendszerben. A lap birtokába jutott dokumentumok alapján júniusban a Legfelsőbb Bíróság elnökének feleségét, Kovács Helga Mariannt annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla politikailag kényes ügyekkel foglalkozó bírói testületének élére, hogy feleannyi szavazatot sem kapott, mint riválisa.

hirdetés

Az ehhez hasonló gyakorlatok már csak azért is aggasztóak, mert a magyar kormány éppen több milliárd eurónyi forrás felszabadítása közben próbálja bizonygatni a jogállamiság, köztük a független igazságszolgáltatás meglétét.

Egy neve elhallgatását kérő bíró úgy látja, hogy a perek túlnyomó többsége tisztességesen zajlott le, ám a politikailag kényes ügyeket a Legfelsőbb Bíróságon tárgyalja majd egy „hűséges bírói testület, mely a kormány javára dönt”. Megjegyzi: a hétköznapi bíróságok próbálnak függetlenek maradni, de pontosan tisztában vannak azzal, hogy már rések keletkeztek a rendszerben.

Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője úgy fogalmaz, hogy ha egy ügy szembemegy a politika célokkal vagy a kormány érdekeivel, akkor „a kormány formális vagy informális nyomást gyakorol” a bírósággal szemben. A befolyásolt perek közé tartozik többek között a menekültekkel, az LMBTQ-közösség tagjaival, civil szervezetekkel és független médiával kapcsolatos ügyek is, vagyis minden olyan csoport ellen, melyeket az Orbán-kormány az utóbbi években ellenségnek kiáltott ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Drasztikusan megnövekedett villanyszámlát kaphatnak, akik éjszakai árammal fűtenek – akár a kis lakásokban is
Az egyébként olcsóbb éjszakai áramnál a rezsicsökkentett ár több mint két és félszerese lett a lakossági piaci ár, amit átlagfogyasztás felett kell fizetni.
Címlap: Pixabay.com - szmo.hu
2022. szeptember 23.


Link másolása

hirdetés

A 24.hu-nak írt levelet egyik olvasójuk, aki egy 40 négyzetméteres lakásban él, nem csinálnak nagy meleget, és semmilyen luxus nincs náluk. A ház 40 éves, abban található lakásuk az első emeleten van. Átalánydíjasok, a havi átlagos fogyasztásuk csak a hőtárolós villanykályhára körülbelül 355 kWh/hó.

A kályha éjszakai áramról megy, ami azt jelenti, hogy külön átlagfogyasztás vonatkozik rá (havi 210, évi 2523 kilowattóra), viszont ezzel a mennyiséggel nem tudják kifűteni a 40 négyzetméteres kislakást – ami éves szinten 4260 kWh-t igényel.

„Nem vagyok átlagfogyasztó?”

– tette fel a kérdést az olvasó, utalva arra a kormányígéretre, hogy az átlagfogyasztásig nem emelkedik a rezsi. Mivel kis lakásban él, eddig azt hitte eddig magáról, hogy átlagfogyasztó. Ám mint kiderült, nagyon is húsba vágóan érinti az új rezsiszabály, a korábbinál jóval magasabb villanyszámlát kap.

Nekik augusztus 1-jétől az eddigi havi 8200 forint helyett majdnem a duplájába, mintegy 14 ezer forintba fog kerülni a fűtés, ami éves szinten majdnem 70 ezer forinttal kerül többe, mint eddig.

Ennek egyik oka az, hogy az egyébként olcsóbb éjszakai áramnál a rezsicsökkentett ár több mint két és félszerese lett a lakossági piaci ár, míg a nappalinál hasonló esetben kevesebb mint kétszeres árat kell "csak" megfizetni az átlagfogyasztás felett.

Az MVM díjszabása szerint a nappali áram rezsicsökkentett áron bruttó 36,386 forint/ kWh, az éjszakai áram 22,962 forint kilowattóránként. Azaz a nappali áram rezsicsökkentett áron majdnem 60 százalékkal drágább.

hirdetés

Viszont az átlagfogyasztás felett fizetendő lakossági piaci árnál már megközelíti az éjszakai áram díja a nappaliét, ugyanis a nappali áram lakossági piaci ára bruttó 70,104 forint/kWh, az éjszakai áramé pedig már 60,935.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Elárverezték a házát, az autóját, de még mindig több mint 20 millió forinttal tartozik egy rendőrtiszt a követeléskezelőnek
A fizetéséből pedig mindössze 142 ezer forintot kap meg, a többit levonja a végrehajtó. Ez azonban még a kamatra sem elegendő, így soha nem fog elfogyni a tartozása.

Link másolása

hirdetés

Hiába árverezték el a házát, az autóját, még mindig húsz millió forinttal tartozik egy rendőrtiszt a követeléskezelő cégnek. A fizetése nettó a 460 ezer forint, ebből azonban mindössze 142,5 ezer forintot utal neki az államkincstár, a többit levonják – írja a 24.hu.

A neve elhallgatását kérő rendőr még 2007-ben vett fel tíz millió forint svájci frank alapú jelzáloghitelt, amikor még 140 forint volt a svájci frank árfolyama. A hitelválság miatt azonban elszálltak a törlesztő-részletek, és

amikor 2013-ban 260 forintos árfolyamon forintosították a devizahiteleket, akkor 36 millió forintra hízott a tartozása. A házát 11 millió forintért árverezték el, elvitték az autóját is, de a tartozása még ezután is több mint 20 millió forint volt.

„Soha nem fogy el a tartozásom, a levonások még a kamatra sem elegendőek” – mondta a rendőrtiszt a lapnak. A végrehajtást kérő követeléskezelő cég ugyanis a letiltási lap szerint 26,5 százalékos éves kamatot számol fel az adósság után, ez húsz millió forint esetén több mint 5,3 millió forint évente.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény főszabálya szerint az adós nettó fizetésének 33 százalékát - több tartozás esetén 50 százalékát – vonhatja le a végrehajtó.

Csakhogy a jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy korlátlanul elvonják az adós bérének öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti részét.

Az öregségi nyugdíjminimumot azonban 2008 óta nem emelték, ez most is 28,5 ezer forint. Ennek az ötszöröse 142,5 ezer forint - ennyit hagynak meg a cikkben megszólaló rendőr számláján is.

hirdetés

2008-ban azonban még csak 122 ezer forint volt a nettó átlagkereset, vagyis az átlagosnál valamivel több jövedelem maradhatott az adósnál. A 142,5 ezer forint azonban ma már nagyjából a nettó minimálbérnek felel meg, jövőre pedig várhatóan a minimálbér is lehagyja ezt az összeget, ha nem emelik a nyugdíjminimumot.

„Szeptemberben mintegy húsz százalékkal emelkedik az illetményem, de ugyanúgy 142,5 ezer forintot fogok kapni. Nem érdemes túlóráznom, éjszakáznom, másodállást vállalnom, mert azt is elviszi a végrehajtó.”

A 24.hu-nak egy végrehajtó azonban azt mondta, hogy a jelenlegi joggyakorlat alapján a végrehajtást kérőnek külön kell kérnie, hogy 142,5 ezer forint felett korlátlanul vonjanak le az adós jövedelméből, mivel a letiltási formanyomtatvány alapból nem is tartalmazza ezt a lehetőséget, ahogy az államkincstár számfejtő programja sem alkalmazza ezt automatikusan. Szerinte ebben az esetben az történhetett, hogy az államkincstár egyik ügyintézője „felkészült és szorgalmas” volt, és bepipálta ezt a lehetőséget is.

Az adós augusztus végén levélben fordult választókerülete fideszes képviselőjéhez, bemutatva a helyzetét és kérte, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást a probléma rendezésére, mert szerinte ez több ezer család életét érintheti. Válasz egyelőre nem érkezett.

A 24.hu az ügyben kereste a Magyar Államkincstárt, illetve a végrehajtási ügyekért felelős Igazságügyi Minisztériumot is, de egyik helyről sem kaptak válaszokat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
500 ezer forint volt a bruttó átlagkereset júliusban a KSH szerint
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbér pedig 332 500 forintot ért el.

Link másolása

hirdetés

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal nőtt egy év alatt.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, 16,6 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit.

Az év első hét hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset 504 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 515 500 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki – közölte a KSH.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A csengeri örökösnő újra vallott: milliókat adott át készpénzben Kósa Lajosnak
A botrány 2018-as óta kitörése először adott interjút P. Mária a Partizánnak.

Link másolása

hirdetés

A botrány 2018-as óta kitörése először adott interjút a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária (korábban Sz. Gáborné). A Partizán által készített beszélgetés előzetesét a 444.hu szemlézte, ebben a nő újra azt állította, hogy milliós nagyságrendben adott át direktben készpénzt Kósa Lajos számára, amit a Kiskun-Trade Kft.-től kapott.

„Én szerintem engem használtak olyanra, amire más embernek kellett volna ülnie a bv. (büntetés-végrehajtási) intézetben, nem énnekem"

– tette hozzá az előzetes videóban P. Mária.

A csengeri nő korábban azt állította, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, a pénz megszerzéséhez pedig több embertől is kért kölcsönöket.

Az ügy akkor kapott országos figyelmet, amikor kiderült, hogy az állítólagos örökösnőnek Kósa Lajost, Debrecen akkori Fideszes polgármesterét, a párt jelenlegi alelnökét is sikerült csőbe húznia.

Egy hiteles közjegyzői okirat szerint 2013-ban P. Mária 4,355 milliárd euró kezelésével bízta meg Kósát, egy másik okirat szerint pedig az asszony 2,6 millió euró akart ajándékozni a politikus édesanyjának. Ezért cserébe Kósa Lajos közreműködött volna a hatalmas vagyon rendezésében.

Tavalyi vallomásában a nő többek között arról beszélt, hogy először Kósa kereste meg őt, amikor hallott az örökségről, és azt állította: a politikus nemcsak aktívan részt vett a hagyatéki eljárás meggyorsításában, hanem többször utazott vele Svájcba is.

hirdetés

Kósa később azt mondta az ügyről, hogy a csengeri "örökösnő" az állításait alátámasztó adatokat mutatott be neki, de megtévesztette őt, ezért négy év utána megszakította a kapcsolatot vele.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: