Greenpeace: rákkeltő méreg folyt Salgótarján vizeibe egy akkumulátorhulladékot feldolgozó telepről
Állítólag vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba egy akkuhulladékkal dolgozó cég telephelyéről. A környezetvédők azután vettek mintát, hogy szóltak nekik erről. Az illékony vinil-klorid nagy valószínűséggel a patak mentén végigmérgezhette Salgótarjánt.
Furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba egy akkumulátorhulladékot feldolgozó cég salgótarjáni telephelyéről a március 15-i hosszú hétvége alatt – írja helyiekre hivatkozva a Greenpeace. A környezetvédők néhány nappal később mintát vettek, melyről azt írják:
A minta laborvizsgálata kimagasló mértékben mutatott ki az emberi egészségre rendkívül veszélyes vinil-kloridot, diklóreténeket, illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték.
A vinil-klorid bizonyítottan emberi rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező illékony szer. A diklóretén különösen a vízi környezetre veszélyes, hosszútávú károkat okozhat. A Salgó-patak Salgótarján területén összefolyik a Tarján-patakkal, így a Greenpeace szerint
Az illékony vinil-klorid nagy valószínűséggel a patak mentén végigmérgezhette Salgótarjánt.
A Greenpeace az Éltex Kft. telephelyének közelében vette a mintát, mely többek között a gödi Samsung-gyár hulladékának kiemelt elszállítója is. Korábban az Átlátszó írt arról, hogy a cég mocsai telephelyén szabálytalanul tárolt 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot, ráadásul ezeknek a besorolási kódját is meghamisították. Az Éltex Kft. álláspontja egyelőre nem ismert a salgótarjáni szennyezés ügyében.
Furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba egy akkumulátorhulladékot feldolgozó cég salgótarjáni telephelyéről a március 15-i hosszú hétvége alatt – írja helyiekre hivatkozva a Greenpeace. A környezetvédők néhány nappal később mintát vettek, melyről azt írják:
A minta laborvizsgálata kimagasló mértékben mutatott ki az emberi egészségre rendkívül veszélyes vinil-kloridot, diklóreténeket, illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték.
A vinil-klorid bizonyítottan emberi rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező illékony szer. A diklóretén különösen a vízi környezetre veszélyes, hosszútávú károkat okozhat. A Salgó-patak Salgótarján területén összefolyik a Tarján-patakkal, így a Greenpeace szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vékony Csongor, a Mi Hazánk volt budapesti elnöke videóban jelentette be, hogy kilép a pártból.
Úgy fogalmazott, hogy
a politikai pártok köthetnek kompromisszumokat, de világnézetek sohasem. Azt is hozzátette, hogy „egyes apróságokat még” eltűrt, de volt egy pont, ami számára már vállalhatatlan volt.
A kilépés közvetlen oka az volt, hogy Toroczkai László a 444-nek adott interjúban kijelentette: „a Mi Hazánk nem akar határmódosítást”. Vékony szerint ezzel
a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat. Mint mondta, szatmári származása miatt ezt ő már nem tudta elfogadni.
A videóban hangsúlyozta, hogy továbbra is a Mi Hazánk áll hozzá a legközelebb.
A kérdésben megszólalt Budaházy György is, akit korábban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesített. Ő sem ért egyet azzal, hogy a Mi Hazánk ne akarna határmódosítást.
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
„Ez is kellett, mint egy falat kenyér. A “Dömösi átkelés” megállónál ugyan a rév nem üzemel, a vonatok már régen nem állnak meg ott, de azért a fél milliárdos projektből csináltak egy csilivili kikötőt, amit lassan visszavesz a természet”
A képeken is jól látni, hogy a 665 970 000 forint összköltségből épült révállomás rettenetes állapotban van, jelenleg alkalmatlan a funkciója betöltésére. IDE kattintva látni lehet, hogy hivatalosan sem jár ott a rév.
Hadházy megjegyzi: „A projekt adatlapja szerint a pénzből még három másik “fejlesztés” is történt, remélhetőleg ott néha kikötnek hajók.”
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szép csendben leállt a Vonatinfó – nem lehet követni, hol járnak a vonatok és mennyit késnek
A népszerű térképes szolgáltatás szombat reggel vált elérhetetlenné, helyét az EMMA nevű utazástervező vette át. A változás sok utasnak megnehezíti a tájékozódást.
Szombat reggelre elérhetetlenné vált a Vonatinfó, az a térképes szolgáltatás, amelyen keresztül eddig bárki megnézhette, hol jár éppen a vonata, és hány percet késik.
Nemcsak a webes felület szűnt meg, de a MÁV alkalmazásba beépített verzió sem működik már.
Az oldalt mostantól az Egységes Menetrend Magyarországon (EMMA) nevű utazástervezőre irányítja át a rendszer – szúrta ki a 444.
A korábbi térképen színes pöttyök mutatták a vonatok mozgását. Zölddel jelölték azokat, amelyek legfeljebb 5 percet késtek, sárgával a 6–14 perces késéseket, narancssárgával a 15–59 perceseket, míg a piros szín az egy óránál is nagyobb késést jelentette. Az EMMA-ban ilyen színezés nincs, és az összes magyarországi vonatot sem lehet egyszerre látni, mert csak kisebb területeket jelenít meg.
A Vonatinfó leállása azért is kelt feltűnést, mert a MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt alig egy héttel korábban még arról írt Facebookon, hogy „a több médiumban megjelent téves információ ellenére a vonatok késéseit továbbra is lehet követni, azokat ugyanis a Vonatinfó rendszerében vezetik”. Hegyi azt is megemlítette, hogy korábban ő maga intézte el, hogy a Vonatinfó minden internetképes eszközről elérhető legyen.
Vitézy Dávid szerint Lázár János közlekedési miniszter pünkösdhétvégén azt az utasítást adta, hogy a jelentősen késő járatok ne jelenjenek meg a vonatinformációs rendszerben. Ezt állítása szerint kétféleképpen oldották meg: vagy nem tüntették fel, mikor indult el a vonat, vagy menet közben új számot kapott. Az átszámozott vonatok nem jelentek meg a rendszerben, így az utasok azt sem látták, hogy késnek.
Szombat reggelre elérhetetlenné vált a Vonatinfó, az a térképes szolgáltatás, amelyen keresztül eddig bárki megnézhette, hol jár éppen a vonata, és hány percet késik.
Nemcsak a webes felület szűnt meg, de a MÁV alkalmazásba beépített verzió sem működik már.
Az oldalt mostantól az Egységes Menetrend Magyarországon (EMMA) nevű utazástervezőre irányítja át a rendszer – szúrta ki a 444.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését. A jogszabályt a parlament kétharmados többséggel fogadta el, és tíz nap múlva lép hatályba. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a törvényt, amit korábban nemzetközi jogászok, többek között lánya és veje is bíráltak – szúrta ki a 24.hu.
A törvény szerint az állam végső eszközként, határozott időre felfüggesztheti azok magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.
Ez akár tíz évre is szólhat, ha az érintett személy nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az állampolgárságot akkor függeszthetik fel, ha valaki idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében olyan tevékenységet végez, ami sérti Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát, illetve súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet.
A felfüggesztésről a kormány kijelölt minisztere dönt. Bárki tehet bejelentést, ha úgy véli, valaki veszélyt jelent.
A döntés előtt mérlegelni kell, hogy az érintett személynek milyen tényleges kapcsolatai vannak Magyarországgal, milyen hatással van a felfüggesztés az egyéni és családi életére, mennyi idő telt el a veszélyt jelentő magatartás óta, és milyen az érintett jelenlegi élethelyzete.
Az állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot a Hivatalos Értesítőben kell megjelentetni. A miniszter döntése ellen a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet lehet benyújtani. Az ügyet a Kúria közigazgatási perben bírálja el.
A felfüggesztett állampolgárság visszaállítható, ha az érintett személy „a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt”.
Ha az érintettet kiutasítják, és a végleges döntés után önként nem hagyja el Magyarországot, vagy jogellenesen visszatér, az idegenrendészeti hatóság elé kell állítani. Ekkor elrendelik az idegenrendészeti őrizetet, és 72 órán belül végre kell hajtani a kitoloncolást. Az őrizet elrendeléséről végzésben rendelkezik a hatóság, és ez ellen nem lehet kifogással élni.
Megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését. A jogszabályt a parlament kétharmados többséggel fogadta el, és tíz nap múlva lép hatályba. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a törvényt, amit korábban nemzetközi jogászok, többek között lánya és veje is bíráltak – szúrta ki a 24.hu.
A törvény szerint az állam végső eszközként, határozott időre felfüggesztheti azok magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.
Ez akár tíz évre is szólhat, ha az érintett személy nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
