Csaknem 49 millió forint bírságot szabott ki a Gránit Bankra az intézménynél lefolytatott átfogó vizsgálata nyomán feltárt hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank - közölte a jegybank pénteken. Azt is hozzátették, hogy a problémák nem veszélyeztetik a bank biztonságos működését.
Az MNB a Gránit Banknál folytatott ellenőrzésekor a 2021. október 1. napjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Ezáltal a pénzügyi felügyelet elsősorban
a vállalatirányítás,
a hitelkockázatok kezelése,
az értékvesztések elszámolása
és az informatika területén tárt fel hiányosságokat.
A vizsgálat megállapította többek között, hogy a vállalatirányítás területén a bank nem felelt meg teljes mértékben a saját szabályozási előírásainak, és a vizsgálat hiányosságokat azonosított a bank javadalmazási politikájában is.
Ezen felül hiányosságokra derült fény a hitelezési kockázatoknál például az ügyfélcsoportok módosításának ellenőrzésében, a nagy kockázatvállalások kezelésében, valamint az éves ügyfélminősítés a monitoring folyamatok és az értékvesztés elszámolásánál.
Az átfogó vizsgálat az informatika területén pedig azt tárta fel, hogy
a bank nem teljes körűen jelentette az MNB felé egyes, a pénzforgalmi szolgáltatást érintő üzemzavarait.
Emellett kifogásokat fogalmaztak meg az informatikai területen végzett belső ellenőrzési tevékenységgel összefüggésben is.
Mindezek miatt az MNB pénteki határozatában határidők kiszabásával kötelezte a Gránit Bankot a feltárt problémák megszüntetésére, valamint a jegybank a jogszabálysértések miatt 48,75 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a bankra.
A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank figyelembe vette a feltárt problémák kockázati besorolását. Enyhítő körülménynek számított, hogy az intézmény a vizsgálat során teljes mértékben együttműködő magatartást mutatott és már az eljárás alatt megkezdte a hiányosságok megszüntetését - derül ki az MNB közleményéből.
2021. december 30-án Hegedűs Éva, a bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója eladta a tulajdonában lévő részvények többségét a BDPST Group érdekeltségébe tartozó Tiberis Digital Kft-nek, mely ekkor 57 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ezzel Tiborcz István lett a bank egyik fő tulajdonosa.
Csaknem 49 millió forint bírságot szabott ki a Gránit Bankra az intézménynél lefolytatott átfogó vizsgálata nyomán feltárt hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank - közölte a jegybank pénteken. Azt is hozzátették, hogy a problémák nem veszélyeztetik a bank biztonságos működését.
Az MNB a Gránit Banknál folytatott ellenőrzésekor a 2021. október 1. napjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Ezáltal a pénzügyi felügyelet elsősorban
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán maga vihette a selyemzsinórt: személyesen közölhette a zalai Fidesz-képviselővel, hogy már nem ő a jelölt
Információk szerint a miniszterelnök maga árulta el Vigh Lászlónak a rossz hírt, de kormányzati posztot is ígért neki. A háttérben a Tisza Párt elleni készülődés állhat.
Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.
Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.
Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.
Vigh lecserélésének hátterében helyi konfliktusok és országos stratégia is áll.
A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.
„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.
Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.
Nem mindenhol zajlik azonban feszültségekkel a váltás.
Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.
A jelöltek bejelentésének menetrendje körül ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. A Fidesz országos választmánya hivatalosan csak januárban dönt, Orbán Viktor hétfőn a Blikknek mégis azt mondta: „A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről.”
Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.
A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.
A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.
Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.
Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.
Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán kipróbálja a vészmegoldást, vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz
A TISZA elnöke szerint a kormányfő hamis dokumentumokkal riogat, miközben ő döntött az ebadóról és a rekord áfáról. Magyar arra kéri híveit, állítsák meg a maffia aljas hazugságait.
Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.
Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.
„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán tette lehetővé 2012-ben az ebadót. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán 15 évig nem emelte a családi pótlékot egy forinttal se. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán magára hagyta és elszegényítette a nyugdíjasokat. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán eltörölte a KATA adózást. Most ezzel is a TISZA-t vádolja” – írta a politikus.
Magyar szerint Orbán tönkretette az állami egészségügyet, és egy amerikai tanácsadó céggel készíttetett titkos dokumentumot a kórházak bezárásáról és magánosításáról, most pedig az ingyenes ellátás megszüntetésével riogat.
A TISZA elnöke azt állítja, Orbánnak „már semmi sem számít”, és tudja, hogy „számára vége van”, ezért egy vészmegoldást próbál ki, amit szerinte amerikai és izraeli kampány tanácsadói javasoltak:
„Vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz. Vádold őket a lehető legképtelenebb hazugsággal. Told mindenhol a szánalmas vádakat: propagandában, függetlennek hazudott elemzőkön, megmondó embereken és szatellit pártokon keresztül”
– fogalmazott.
A posztjában Magyar Péter arra szólítja fel a követőit, hogy beszéljenek minél több emberrel a TISZA Párt programjáról, amit adócsökkentésként, nyugdíjemelésként, az állami egészségügy megmentéseként és az uniós pénzek hazahozatalaként összegzett.
A bejegyzést azzal a felhívással zárta, hogy írják oda minden fideszes politikus és propagandista oldalára: „Orbán hazudik. A TISZA árad.”
Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.
Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.
„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.
A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:
„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”
A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.
Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.
„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”
Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Azért utazok Moszkvába, hogy biztosított legyen Magyarország energiaellátása
A miniszterelnök a tél beállta előtt indult útnak, hogy „a magyar családoknak biztosítsa a fűtést”. A háború miatt nagy kerülőt kellett tennie, hogy az orosz elnökhöz eljusson.
A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,
a találkozó célja, hogy a télre és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.
A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.
„Nagy harc ez, egész Európában nagy kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak. Ez megviseli a háztartásokat, és megviseli a gazdaságot is egész Nyugat-Európában”
– mondta Orbán Viktor. Hozzátette, a mostani út célja egyértelmű: „Most már csak gáz, meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni. Azért megyek tehát oda, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.” A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e Putyin elnökkel, azt válaszolta: „aligha tudjuk elkerülni”.
A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,
a találkozó célja, hogy a télre és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.
A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
