SZEMPONT
A Rovatból

Gőzöm sincs, mit motyogsz – A maszkviselés átka hallássérültként

Eddig nagyrészt a szememmel hallottam, a szájmozgás ugyanis sokat segít a gördülékeny kommunikációban. A covid óta úgy érzem magam, mintha mindenki Kenny lenne a South Parkból.


Siket ugyan nem vagyok, de egy gyerekkori középfülgyulladás, majd az azt követő elrontott fülműtét nyomán közepesen erős hallássérülést mutatnak a görbék. Hallókészüléket nem viselek, mert nekem nem vált be, de teljesen jól eléldegélek így is évtizedek óta: szinte senkinek nem tűnt fel a hiányosságom, amíg nem említettem. Ami papíron rémesnek tűnik, a valóságban azért nem olyan szörnyű: igaz, hogy nem hallom a légyzümmögést meg a kaputelefont, viszont nem denevérekkel és delfinekkel szoktam fejhangon sípolva társalogni, ahogyan az audiológián tesztelnek. Az agyam kompenzál, tehát ha nem értem az adott szót, a mondat kontextusából azért rájövök, illetve az artikuláció nagyon sokat hozzátesz az érthetőséghez. És itt el is érkeztünk a koronavírusos időszak egy kevéssé kiemelt, de számomra sajnos rendkívül hangsúlyos problémájához: a maszkot viselő beszélgetőpartnereimből általában nem értek semmit. (Tudom, covidban meghalni nagyobb baj, mint nem hallani, de ez a személyes írás most nem erről szól.)

Eleinte majd’ megfeszültem, hogy felfogjam, vajon mit akar a másik közölni velem, de amikor a sokadik műanyag falanx mögé bújt, dupla maszkos eladóval vagy éttermi alkalmazottal találkoztam, feladtam. Túl sok koncentrációt, energiát emésztett fel. Nagyjából annyi jött át, mintha csak a South Parkból ismert, narancssárga pulcsis Kenny mondaná nekem: „mhhhmm-mhhmhmm”.

Egy idő után már meg sem próbáltam visszakérdezni, csak csüggedve eldaráltam, hogy feltételezem, nem a hobbijaimról érdeklődik, szóval lássuk csak, mik lehetnek a válaszok: itt fogyasztom az ételt, kártyával fizetek és nincs semmilyen pontgyűjtő kártyám. És ha van még bármi fontos, akkor erőltesse meg magát, és játsszunk Activity-mutogatóst, mert máshogy nem fog menni.

A legszánalmasabb jelenet ennek kapcsán az volt – amin már sírva röhögtem a végén, mert az egyik legzseniálisabb szakállas vígjáték, a Vaklárma jutott eszembe –, amikor megpróbáltak lefotózni az új útlevelemhez az okmányirodában. A teljes harci díszben rettegő, percenként alkoholos gélben fürdőző alkalmazottnak hiába magyaráztam, hogy legalább amíg bent vagyok a sötétszobában, öt másodpercre húzza le a szájáról a maszkot, ha valamit mondani szeretne, de nem volt hajlandó. Úgyhogy alaposan megszenvedtünk azzal a nyomorult fegyencképpel. Ültem a kisszéken, vártam a fényképezőgép villanását, majd mivel sok idő után sem történt semmi, feltételeztem, hogy már rég kész, és érdeklődtem, hogy kimehetek-e, mire pont a kérdésem közben villant fel végre a vaku. A hölgy diadalittasan kivetítette a képet, hogy jó lesz-e, de a beszédem közbeni arcmozgásom miatt úgy néztem ki, mint aki stroke-ot kapott. Ezért kértem, hogy ismételje meg. Visszaültem, megint vártam, vártam és vártam. Nem történt semmi. Mondom magamban, nem cseszel ki velem, most kivárom a villanást, de a munka hőse, akinek hiába jeleztem előre a hallássérülésemet, valamit mondott – gondolom azt, hogy most készül a kép –, mire reflexből ránéztem, mert ugye nem értettem, és persze megint a kép készítése közben mozdultam be. Mivel csak szemből nézve érvényes a fotó, újabb kör következett. Ekkor elszántan kimerevítettem a szemgolyómat, mint egy hal, mondván, akkor se mozdulok, ha közben rablógyilkos tör be az okmányirodába. Amikor már muszáj volt pislognom, nyilván felvillant a vaku. Ekkor a nő kiborult, én vihogtam, de negyedszerre sikerre vittük a dolgot, és megszületett a szuperelőnytelen, követelményeknek megfelelő dokumentáció.

Sajnos a maszkviselés óta megnőtt azok aránya, akik fennhéjázó nőcskének néznek (amikor fel sem tűnt, hogy hozzám szóltak), vagy retardáltnak.

Utóbbi akkor fordul elő, amikor azt hiszem, hogy értem a kérdést, ezért zsigerből oda nem illő választ adok rá. Ennek a verziónak a klasszikus végkimenetele az – miután a másik döbbent arckifejezésből leesik, hogy értelmetlenül reagáltam, ezért kérem, hogy ismételje meg a kérdést, amit ezek szerint félreértettem –, hogy szótagolva ordítanak velem.

Ilyenkor turistának érzem magamat a saját hazámban. Némi artikuláció és eggyel hangosabb beszéd már elég segítség nekem, de sokaknak nehezére esik máshogyan formálni a szavakat, mint ahogyan megszokták.

A maszkviseléstől eleve elszigetelődve érzem magamat embertársaimtól, hát még így, hogy szó szerint blokkolja a szóértésemet, akár egy tűzfal. Ettől még hordom, amikor kell, és megértek mindenkit, aki non-stop magán hordja vírusos időkben, csak számomra ez kimerítő. Lassan ért be a folyamat, de ma már nevetve válaszolok igennel arra az agresszív kérdésre, hogy „na mi van, süket vagy?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Egy volt titkosszolgálati vezető szerint megnyílhat az út a TISZA elleni koncepciós eljárás előtt, nyílttá vált az orosz-magyar politikai és titkosszolgálati együttműködés
Telkes András a Népszavában megjelent véleménycikkben baljós képet fest a Budapest-Moszkva kapcsolatok alakulásáról. Úgy gondolja, hogy az orosz titkosszolgálat a magyar hatóságok beleegyezésével befolyásolja a választásokat, és éppen építik az alapokat egy olyan koncepciós eljáráshoz, amelyben a Tiszát eltilthatják a választáson való részvételtől.


Az ukrán elnök tálcán szállította a magyar miniszterelnöknek azt, amit Orbán Viktor eddig csak fabrikált titkosszolgálati jelentésekkel tudott „alátámasztani”: az ukrán fenyegetést. Volodimir Zelenszkij valóban megriadt az országának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel magyar blokkolása miatt, ami nélkül Ukrajna nem képes hatékony katonai védekezésre. A kétségbeesés rossz tanácsadó: Zelenszkij kijelentette, hogy a blokkoló személy, vagyis Orbán Viktor adatait átadja az ukrán fegyveres erők vezetőinek, hogy „beszélgessenek el ők a vétózóval” - ezekkel a gondolatokkal kezdi véleménycikkét Telkes András, az Információs Hivatal korábbi vezetője a Népszava hasábjain.

Telkes szerint A Tisza Párt ezután beállt Orbán mögé, tiltakozva az ukrán elnök fenyegetése ellen, így Magyar Péteréknek a választásokig minden tekintetben csendben kell maradniuk Ukrajnával kapcsolatban.

Háttérként megemlíti, hogy Március 6-án a Terrorelhárítási Központ munkatársai elfogtak két ukrán pénzszállító teherautót és azok személyzetét. A szállítmány az ukrán Oschadbank és az osztrák Raiffeisen közötti rendszeres, szerződésen alapuló értékszállítás része volt, amelyben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A járműveket Budapestre szállították, a hét ukrán állampolgár hollétéről azóta sincs hivatalos információ.

Valamint azt is beidézi, hogy szerinte

ezzel párhuzamosan a VSquare oknyomozó portál arról írt, hogy Moszkva egy többfős „befolyásoló egység” Budapestre, az orosz nagykövetségre telepítésén dolgozik. A csoport feladata a magyar választások befolyásolása lenne Orbán Viktor hatalomban tartásának céljával. A szakértő szerint egy ilyen akció nem lenne lehetséges a magyar hatóságok hallgatólagos beleegyezése nélkül.

Mindez azután történt, hogy Szijjártó Péter Moszkvában járt, ahol az orosz fél „feltételek nélkül” szabadon bocsátott két magyar és egyben ukrán állampolgárságú orosz hadifoglyot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal később jelezte, hogy a feltételnélküliség – például az orosz gázszállítás ügyében – csak addig tart, amíg a magyar és a szlovák kormány „észszerű magatartást tanúsít”.

Az eseményekből több tanulság is fakad – vonja le a következtetést a cikk szerzője. A legfontosabb, hogy

nyílttá vált a szoros és rendszeres orosz-magyar politikai és titkosszolgálati együttműködés. Orbán telefonon, Szijjártó személyesen egyeztet Moszkvával, a hadifoglyok szabadon engedése és az energiakérdések pedig csak a valós tartalom elfedésére szolgáló fügefalevelek. A cikk szerint szintlépés történik: a politikai együttműködés szövetségesi jellegűvé kezd fajulni.

Másodszor, Moszkva már nem egyszerűen Orbán hatalomban tartására törekszik, hanem Magyarországot nyíltan az érdekszférájának tekinti. Így Magyarország orosz hídfőállássá válhatna, mélyen beékelődve az EU-ba és a NATO-ba, tovább destabilizálva azokat, és közvetlen hozzáférést biztosítana a Balkán felé.

Harmadszor, az ukrán elnök fenyegetésével és az értékszállítók lekapcsolásával a kormány tovább csavarhat egyet az ukránellenes kampányon és a Tiszával kapcsolatos, ukrán finanszírozásról szóló vádakon. Bár Zelenszkijnél valószínűleg csak elszakadt a cérna, a pénzszállítók elfogása módot adhat egy olyan koncepciós vád megalapozására, hogy az ukránok „valóban” finanszírozzák a Tiszát.

Telkes úgy véli, hogy ezzel megnő az esélye egy olyan gyors eljárásnak a Tisza Párt ellen, amely valahogyan kizárhatja a pártot a választásból. Bár a hatályos jogszabályok szerint egy pártot csak nagyon súlyos, alkotmányellenes működés esetén lehet feloszlatni, az ukrán fenyegetéssel és a pénzszállítók elfogásával összekombinálva megnyílhat az út egy koncepciós eljárás előtt.

Ha ez nem járható, megnő az esélye a veszélyhelyzeti szint hadi- vagy szükségállapotra emelésének, amelyek idején nem lehet választásokat tartani. Az események felpörgése arra utal, hogy a hazai hatalomféltő pánik és az Orbán hatalomban tartásához fűződő erős orosz érdek találkozott, amihez Zelenszkij meggondolatlan nyilatkozata „igazi lottóötös” volt számukra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András szerint Moszkva egy szovjet hírszerzési trükkel vehette rá Orbánt Ukrajna zsarolására
A Kreml egy régi hírszerzői módszerrel manipulálja a magyar miniszterelnököt az Oroszország-szakértő szerint. Budapest így akár akaratán kívül is Moszkva céljait szolgálja, miközben elszigetelődik a szövetségeseitől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a Barátság-kőolajvezeték körüli helyzetről. Szerinte az a külpolitikai nyomásgyakorlás, amivel az Orbán-kormány megpróbálja rákényszeríteni Kijevet a vezeték újraindítására, egyetlen esetben értelmezhető: ha Orbán Viktor tényleg úgy gondolja, hogy a szállítások folytatása csupán politikai döntés kérdése, és a vezeték vagy ép, vagy nem sérült súlyosan.

A szakértő szerint ez azért érdekes, mert a vezetéket ért támadás idején a kormányzatban még nem így gondolták. Úgy véli, január legvégén és február legelején még biztosak voltak benne, hogy a vezeték súlyosan megsérült.

Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy a MOL felsővezetőinek egy része eladta a részvényeit, még mielőtt a részvényeseket tájékoztatták volna az olajszállítások leállásáról. Rácz András szerint a logikus tőzsdei magatartás ennek az ellenkezője lett volna, ha a vezetők a vezeték gyors újraindítására számítanak.

„Ha lett volna olyan információjuk, hogy a vezeték ép, vagy nem sérült súlyosan, akkor a logikus tőzsdei magatartás éppen ennek az ellenkezője lett volna: tartani a meglévő részvényeket, aztán, amikor a leálló olajszállítások hírére beesik az árfolyam, akkor olcsón venni még több részvényt

– hiszen ugye tudjuk, hogy a vezeték nem sérült súlyosan, tehát hamarosan újraindulnak a szállítások, ergo, az árfolyam újra emelkedni fog. Mégsem ezt tették, hanem pont az ellenkezőjét: eladták az összes részvényüket. Annyira szabadulni akartak, hogy még a bennfentes kereskedelem kockázatát is bevállalták, ami nem normális piaci magatartásra utal, hanem valami sokkal komolyabbra” – idézi a szakértő a történteket.

Rácz András szerint Orbán Viktor mostani viselkedése azt mutatja, hogy időközben valami megváltozott, és a kormány most már úgy gondolja, hogy a vezeték vagy ép, vagy könnyen újraindítható.

A szakértő felteszi a kérdést, hogy honnan származhat az az információ, hogy a vezetéknek valójában nincs komoly baja. Állítása szerint a magyar kormánynak nincsenek saját, megalapozott információi a vezeték állapotáról, és a forrás nyugati szövetséges sem lehetett, mivel az EU-n belül konszenzus van arról, hogy a vezetékes olajszállításokat idővel ki kell vezetni.

Rácz András szerint így adódik a lehetőség, hogy az információ Moszkvából jött.

Ez magyarázná a sűrűsödő magyar–orosz diplomáciai egyeztetéseket. A szakértő itt egy, a szovjet hírszerzés által használt módszert, a reflexív kontrollt hozza fel magyarázatként.

„A reflexív kontroll az, hogy az ellenfél döntéshozatali rendszerében olyan információt juttatok, ami alapján ő tényleg úgy fogja gondolni, hogy az önmaga számára legjobb döntést hozza – de mivel ez az infó tőlem van, ezért az ellenfél valójában a döntésével az én érdekeimet szolgálja. Az benne a trükk, hogy mivel az ellenfél meg van róla győződve, hogy helyesen dönt, ezért tűzzel-vassal ki fog állni a döntése mellett, ugyanis nem tudja, hogy valójában én manipulálom.

A hipotézisem a következő: az oroszok mondták Orbánnak valamikor február közepe táján, hogy a Barátság-vezeték valójában ép, vagy könnyen újraindítható. Orbán ezt – sajnos – elhitte, és ezért nyomja-kényszeríti-zsarolja az ukránokat minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközzel

– ugyanis tényleg úgy gondolja, hogy az újraindítás csak egy ukrán döntés kérdése. És ugye sürgős is neki, mert nem akar üzemanyag-hiányt a választások előtt (amit az iráni válság csak tovább súlyosbít)” – írja Rácz.

A szakértő szerint ez a helyzet több okból is jó Moszkvának: Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelt, éleződik az ukrán–magyar viszony, egy esetleges ukrán hiba Orbán kampányát segítheti, Magyarország pedig tovább szigetelődik az EU-n és a NATO-n belül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Orbán Viktor megkapta azt a mondatot, amelyre a következő öt hetet felépítheti
A politikai elemző szerint a miniszterelnök és kihívója csatája egyetlen kérdésre egyszerűsödött le. A következő hetek eseményei döntik el, hogy a bizonytalanok kinek hisznek majd jobban.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írt a következő hetek várható kampánydinamikájáról. Szerinte Orbán Viktor megkapta azt a központi üzenetet, amelyre a kampányát felépítheti. Az elemző ezt a narratívát így írja le:

„a várvédő hős, akit ellenfelei fenyegetnek, de nem hátrál, küzd az utolsó csepp olajig.”

Török Gábor állítja, már önmagában az is kedvező a kormányfőnek, ha ez a téma uralja a közbeszédet, és nem a kormányzati teljesítményt érintő ügyek.

Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezt a beállítást megzavarhatja egy alternatív értelmezés, amit véleménye szerint Magyar Péter már fel is vázolt Békéscsabán. Ez a politológus szerint

„a zavarkeltő, provokáló politikus képe, aki nem véd, hanem éppen ellenkezőleg az állandó konfliktusaival, belpolitikai célú machinációival bajba sodor.”

Török Gábor úgy látja, a következő hetek eseményei döntik majd el, hogy a két kép – a „hős várvédő versus veszélyes bajkeverő” – közül melyik erősödik meg a választókban. Az elemző szerint bár az elkötelezett szavazókat valószínűleg semmi sem ingatja meg,

van néhány százezer ember, akinek a véleménye és a szavazata még alakítható.

A választás egyik fő kérdése szerinte az lesz, hogy ki a biztos választás, ki a nyugodt erő, és kinek a győzelme hozna megnyugvást és békességet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Nem zsarolás, hanem kőkemény, pőre anyagi érdekek állhatnak Orbán oroszbarátsága mögött
Mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet az orosz energiához - véli a politológus. Kéri biztos benne, hogy listán a Tisza nagyot nyer, és egyéniben is többet visz majd el, mint a Fidesz.


Kéri László a 2026-os választásokkal kapcsolatban a Klikk TV adásában úgy fogalmazott, a listás eredmények tekintetében a különbségek „befagytak”, és a független intézetek átlaga alapján a pártot választani tudó biztos szavazók körében a TISZA Párt és a Fidesz között 10 százalékpontos a különbség. Hozzátéve, hogy a Fidesz még az őszi „osztogatás” idején sem tudott közeledni.

Szerinte „listán nagy valószínűséggel a Tisza győzni fog, nem is kicsit, nagyon.”

A politológus szerint a választás valódi súlypontja azonban a 106 egyéni választókerületre helyeződött át, ahol most kezdődik az igazi küzdelem. Itt szerinte a TISZA Párt jelöltjei „híresen ismeretlenek”, de ez nem feltétlenül hátrány.

„Rendben van, hogy te nem ismered Budán, elég, hogyha őt Pápán ismerik, vagy Orosházán” – magyarázta, kiemelve, hogy a helyben ismert szakemberek mögött ott áll egy másfél éve működő, begyakorolt aktivista mozgalom. Ezzel szemben a Fidesz jelöltjeinek intézményi háttere, pénze és médiatámogatottsága óriási.

A döntő kérdés Kéri szerint az lesz, hogy a Fidesz-támogatással megválasztott, de sokszor független helyi polgármesterek mennyire állnak be a Fidesz jelöltjei mögé.

Úgy véli, sok polgármester kivár, és inkább a saját, 2029-ig tartó mandátumára koncentrál. Egyikük állítólag így fogalmazott neki: „de hát én 29-ig polgármester leszek.”

Kéri szerint Orbán Viktor is érezhette ezt, amikor egy rendezvényen azt mondta a polgármestereknek: „Hát én már nem tudom megnyerni a választást. Ilyet még Orbán Viktor soha nem mondott. Majd ti.” A politológusnak az az érzése, hogy meglepetés lesz.

„Valószínű, hogy a TISZA az egyéni körzetekben is többet el fog vinni, mint a Fidesz” – jósolta.

Kéri László szerint a Fidesz kampányának központi témája, a háborús hisztéria teljes mértékben várható volt. A  fordulatot ő egy február 7-i, szombathelyi eseményhez köti, ahol Orbán Viktor először mondta ki „kerek-perec, hogy Ukrajna az ellenségünk.” Azóta a miniszterelnök egyre inkább belehergeli magát ebbe a narratívába, ami egy többszörös csavarra épül.

A politológus úgy látja, a kormányfő az ATV-s interjújában elárulta magát, amikor arra a kérdésre, hogy mondta-e Putyinnak, hogy fejezze be a háborút, úgy válaszolt, hogy Putyin addig nem akar békét, amíg nem teljesülnek a háborús céljai. „Akkor kellett volna a következő kérdésnek jönni, hogy már ne haragudjon rám a miniszterelnök úr, miért kéne mindenkinek elfogadni a Putyin háborús céljait?” Kéri szerint ez bizonyítja, hogy a kormány teljesen készpénznek veszi az orosz szempontokat.

A miniszterelnök szerinte negyedik éve hallgat arról, hogy ki támadott meg kit az orosz-ukrán háborúban, és kizárólag Ukrajnát szidja. „Egy rossz szava az oroszokra nincs” – jelentette ki a politológus, aki szerint a miniszterelnök azt hangoztatja, hogy az ukránok zárták el a gázvezetéket, de arról hallgat, hogy azt a „haverjai lőtték ki”.

Kéri László szerint a 2009 óta tartó oroszbarát fordulat mögött nem zsarolás, hanem „kőkemény, pőre anyagi érdekek” állnak. Úgy véli, az orosz energiafüggőség fenntartása, ami a háború alatt 67%-ról 90%-ra nőtt, hatalmas üzlet.

„Nekem az a gyanúm, hogy mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet ahhoz, hogy ilyen mániákusan, szinte kizárólag mi egyedül Európában ragaszkodunk ahhoz, hogy mi nem tudunk létezni orosz olaj, orosz gáz nélkül” – mondta, utalva a bonyolult, közvetítő cégeken keresztül zajló energiakereskedelemre.

Kéri szerint a háborús hisztéria kizárólagos témává tétele arra szolgál, hogy ne kelljen beszélni a valódi problémákról. „Ne szóljon Szőlő utcáról, ne szóljon demográfiai csődről, ne szóljon arról, hogy négy éve a magyar gazdaság padlón van, ne szóljon arról, hogy négy év alatt megduplázódott az államadósság” – sorolta.

Figyelmeztetett, hogy Orbán Viktornak még van két eszköze a helyzet fokozására: a rendkívüli állapot és a veszélyhelyzet bevezetése, ami rendeleti kormányzást tenne lehetővé. A politológus szerint a kirobbant iráni-izraeli konfliktus „ajándék” a miniszterelnöknek, mert megerősíti a narratíváját egy megbolondult világról, ahol csak ő garantálhatja a biztonságot.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: