Publicus: A magyarok csaknem fele szerint van olyan politikus, akinek le kell mondania a gödi Samsung-gyár botránya miatt

Kezdeményezte Bese Gergő laicizálását Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, miután a meleg szexbotrányba keveredett, fideszes kötődésű pap a szombati Partizán-interjújában az érsek szerint „hetet-havat összehordott”. Bábel úgy látja, Bese „kitalált történeteket adott elő, és több lényeges ponton homlokegyenest mást állított, mint a főegyházmegye által lefolytatott vizsgálat idején”.

Bábel, Bese korábbi főnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva hozzátette, az atya „csak a feltűnést keresi”, és Gábor Zsazsához hasonlította őt: „mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla”. Az érsek arról is beszélt, hogy ameddig tudta, védte egykori beosztottját, mert remélte, hogy „hátha jobb útra tér”, de Bese mostani nyilatkozatával szerinte túlment minden határon - írta a 24.hu.

Az interjúban a felfüggesztett pap részletesen beszélt állítólagos találkozóiról az Alkotmányvédelmi Hivatallal, és egy általa előadott ultimátumról, amely szerint választania kellett az ország elhagyása és az öngyilkosság között. Állításait azonban semmilyen konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá, és az sem derült ki, zsarolás és kényszerítés esetén miért nem tett büntetőfeljelentést. Bese végig tagadta a férfiakkal folytatott szexuális kapcsolatot, azt állítva, hogy csapdába csalták és egy videóval megzsarolták.

Besét korábban már felfüggesztették a papi szolgálat alól, miután 2024 szeptemberében olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek alapján a Fideszhez és a kormányzati kommunikációhoz szorosan kötődő dunavecsei plébános melegpartikon vett részt, és szexuális viszonyt folytatott férfiakkal. A Válasz Online akkori értesülése szerint az ügy iratai a legmagasabb állami köröket is elérték. Bese csapda-verziójának ellentmond, hogy az RTL Híradónak egy partiresztvevő korábban úgy nyilatkozott, a pap „végig magánál volt, és pontosan tudta, hogy milyen eseményen vesz részt”.

A római katolikus egyházban a laicizálás a klérus tagjainak visszahelyezését jelenti a laikusi állapotba. Ez azt jelenti, hogy egy felszentelt személy – kérelemre vagy fegyelmi okokból – kikerül az egyház kötelékéből, és többé nem végezhet papi szolgálatot. Az érsek szerint ha az érintett nem akarja a laicizálást, hosszú és bonyolult eljárásra kell számítani.

Bese állításaira reagálva Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár megerősítette egy 2024-es találkozó tényét, de közölte, hogy segítséget nem ajánlott fel. Maga Bábel Balázs pedig tagadta, hogy bármilyen politikai nyomás érte volna a Bese-ügy szankcióinak meghozatalakor.

„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.

A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.

Washington részlegesen enyhített a szankciókon, engedélyezve bizonyos üzemanyag-szállítmányokat Kuba magánszektorának. Kanada eközben 8 millió kanadai dollár, átszámítva körülbelül 1,9 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt ígért ENSZ-ügynökségeken keresztül.

Miközben Trump magas szintű tárgyalásokról beszélt, Havanna ezt határozottan tagadja. Carlos F. de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes egyértelműen fogalmazott: „Nincs semmiféle magas szintű párbeszéd az Egyesült Államok és Kuba kormánya között” – mondta a La Jornada mexikói lapnak. Bár a sajtóban felmerült, hogy Marco Rubio informális csatornán egyeztethet Raúl Castro unokájával, Raúl Guillermo Rodríguez Castróval, a kubai ENSZ-nagykövet ezt „spekulációnak” nevezte. Miguel Díaz-Canel kubai elnök korábban kijelentette, Kuba csakis „egyenlők közötti pozícióból, szuverenitásunk, függetlenségünk és önrendelkezésünk tiszteletével” hajlandó párbeszédet folytatni.

Az amerikai belpolitikát is megosztja a kubai helyzet. Míg a kubai-amerikai kongresszusi képviselők a szankciók szigorú betartatását sürgetik, több mint negyven civil szervezet levélben figyelmeztetett, hogy az üzemanyag-ellátás elvágása a kubai lakosság „kollektív büntetéséhez” vezethet.

Több amerikai katonai repülőgép zuhant le hétfő reggel Kuvaitban, a személyzet minden tagja túlélte a baleseteket. A kuvaiti védelmi minisztérium közleménye szerint a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra, állapotuk stabil, az incidensek okait pedig közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.

Bár a hivatalos közlés nem részletezte a gépek típusát vagy pontos számát, a közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken egy vélhetően F-15E Strike Eagle típusú vadászbombázó zuhanása látható.

???? IRAN HAS DOWNED A US JET

Videos of American pilots who ejected from their fighter jet over Kuwait are shared on social media.

In addition, local media are publishing footage of, presumably, one of the American pilots. pic.twitter.com/YymnFFCIpM

— DD Geopolitics (@DD_Geopolitics) March 2, 2026

Both Pilots ejected and survived after a U.S. Air Force F-15 went down over Kuwait in a reported friendly-fire incident. pic.twitter.com/0JucrP2LVR

— Elite Predators (@elitepredatorss) March 2, 2026

Miután Izrael és az Egyesült Államok szombaton támadást indított Irán ellen, amely válaszcsapásokba kezdett, Kuvaitot és a térségben állomásozó amerikai erőket is több támadás érte. Szombaton a kuvaiti légvédelem több ballisztikus rakétát és drónt is megsemmisített, az Ali Al Salem légibázis közelében lehulló repeszek három katonának okoztak könnyebb sérüléseket. Egy haditengerészeti bázist ért dróntámadásról a kuvaiti védelmi tárca azt közölte, hogy „sikeresen elhárították és kezelték a fenyegetést”.

Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága vasárnap több amerikai katona haláláról is beszámolt a Kuvaitot ért támadások után.

via CNN

Feltehetően dróntámadás érte a britek ciprusi légitámaszpontját hétfőn, a londoni védelmi minisztérium pedig a legmagasabb szintre emelte a készültséget a térségben. A hír a támadásról szinte percekkel azután érkezett, hogy Keir Starmer miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia engedélyezi az amerikai légierőnek, hogy brit támaszpontokról indítson csapásokat iráni rakétabázisok ellen.

A brit védelmi minisztérium szóvivője közölte:

– írja az MTI. Az első jelentések szerint az akcióban senki nem sérült meg.

There are reports of an attack on the British base in Akrotiri, Cyprus. If this is confirmed, it would be Iran's first attack on a country west of Israel.

How will Britain and the EU respond to attacks by Iranian drones? pic.twitter.com/4lpIhRbl0L

— Hydra Fella NAFO (@Hydra_Fella) March 1, 2026

A Cipruson lévő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak, Akrotíri pedig a brit királyi légierő legnagyobb támaszpontja a régióban.

A brit kormányfő, Keir Starmer a támadás előtt nem sokkal jelentette be, hogy London teljesíti Washington kérését.

Starmer hangsúlyozta, hogy a brit légierő továbbra sem vesz részt közvetlenül az Irán elleni légitámadásokban, védelmi feladatokat azonban ellát. Bár a miniszterelnök nem részletezte, mely bázisokról van szó, kormányforrásokat idéző brit sajtóhírek szerint a ciprusi Akrotíri is ezek közé tartozik.

John Healey brit védelmi miniszter nem sokkal korábban megerősítette, hogy brit harci gépek lelőttek egy Katar felé tartó iráni drónt.

Irán a hétvégén az amerikai és az izraeli légierő iráni célpontok elleni támadásaira válaszul több térségi ország és környékbeli amerikai támaszpont ellen intézett rakétacsapásokat. A ciprusi államfő mindeközben jelezte, hogy országa nem részese a konfliktusnak.