A hazai hitelintézeti szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot. Ez történelmi rekord, és majdnem háromszorosa a tavalyinak.
Rekordnyereségük volt a magyarországi bankoknak tavaly – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból, írta meg a Bank360.
A hazai hitelintézeti szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot, ami történelmi rekord, és majdnem háromszorosa a tavalyinak.
A statisztika szerint adót is keményen fizetett a hazai bankszektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ez ötvenszerese volt a 2022-esnek. Ebben ugyanakkor nincsenek benne a különadók és a tranzakciós illeték sem, azokat külön soron tartja nyilván az MNB.
A pénzügyi szervezetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milliárd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelte a bankok költségeit, mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022-ben.
A bankok kamatbevételei mintegy 80 százalékkal nőttek 2023-ban az előző évhez képest, és december végére meghaladták a 8 ezermilliárd forintot, ami nem meglepő, hiszen a kamatszint az év egészét nézve emelkedett.
A kamatkiadások azonban még nagyobb mértékben nőttek, 112 százalékkal 2022-höz képest, megközelítve az 5800 milliárd forintot.
A díj- és jutalékbevételeknél 9 százalékos növekedést, a ráfordításoknál 11 százalékos bővülést mértek december végéig, ebből arra lehet következtetni, hogy a 2022-es 14,5 százalékos inflációt nem tudták a bankok minden termékük árába teljesen beépíteni. Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz–ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak.
Rekordnyereségük volt a magyarországi bankoknak tavaly – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból, írta meg a Bank360.
A hazai hitelintézeti szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot, ami történelmi rekord, és majdnem háromszorosa a tavalyinak.
A statisztika szerint adót is keményen fizetett a hazai bankszektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ez ötvenszerese volt a 2022-esnek. Ebben ugyanakkor nincsenek benne a különadók és a tranzakciós illeték sem, azokat külön soron tartja nyilván az MNB.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elkaptuk Magyar Pétert” - Kocsis Máté hajmintát adott a Semmelweisen, miközben kamunak nevezte a Tisza elnökének bécsi drogtesztjét
A Fidesz politikusa szerint a bécsi helyszín nem akkreditált labor, az ottani orvos pedig nem végez drogtesztet. Magyar Péter korábban vizelet- és hajmintát is adott, melynek eredményét közzéteszi.
„Elkaptuk Magyar Pétert” – állította Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy kedden közzétett Facebook-videóban, miután ő maga adott hajmintát a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében. Magyar Péter, a Tisza Párt politikusa erre úgy reagált, hogy ő egy regisztrált bécsi laborban járt „mindenre kiterjedő” vizsgálaton, soha nem élt kábítószerrel, és amint meglesznek, nyilvánosságra hozza az eredményeit.
Kocsis Máté a videójában azzal vádolta meg Magyar Pétert, hogy „kamu drogtesztet csináltatott”.
A Fidesz frakcióvezetője szerint kiderítették, hogy a bécsi helyszín, ahol Magyar járt, nem egy akkreditált drogvizsgáló labor, és az ottani orvos nem is foglalkozik drogtesztekkel. Kocsis azt is állította, hogy bár Magyar korábban felajánlotta, hogy megadja neki a labor címét, ezt végül nem tette meg.
A kormánypárti politikus a Semmelweis Egyetemen tett látogatásán az intézet igazgatójával beszélgetett, aki elmondta neki, hogy
a vizeletből csupán 3-5 napig lehet kimutatni a kábítószer-fogyasztást. A hajminta hosszabb távú bizonyítékként szolgálhat,
mivel a haj havonta körülbelül egy centimétert nő, de Kocsis szerint ha valaki levágatja a haját, egy 3-4 centis tincsből nem lehet megállapítani, hogy fél évvel korábban fogyasztott-e bármit. A videóban ezen a ponton bevágtak egy képet Magyar Péterről, aki nemrég valóban levágatta a haját. A beszélgetés után Kocsis Máté is adott hajmintát, és elmondta, hogy az adatait anonim módon kezelik majd.
Magyar Péter néhány nappal korábban a Facebookon jelentette be, hogy egy regisztrált bécsi laborban járt drogteszten.
A Tisza Párt elnöke szerint „a drogot rendszeresen fogyasztó Fidesz vezérkar” vádjai miatt kérte a vizelet- és hajmintából végzett vizsgálatot,
amely állítása szerint hosszú időre visszamenőleg képes kimutatni a szerfogyasztást. Magyar közölte, soha nem élt kábítószerrel, és ígéretet tett az eredmények közzétételére.
A vita középpontjában tehát a vizsgálatok módszertana és a helyszínek hitelessége áll. Míg Kocsis Máté a hazai igazságügyi intézet szakvéleményére hivatkozva kérdőjelezi meg a rövid hajból vett minta és a bécsi labor hitelességét, addig Magyar Péter a „mindenre kiterjedő” vizsgálat és a regisztrált labor tényét hangsúlyozza. A következő napokban a nyilvánosságra hozott teszteredmények és a bécsi intézmény akkreditációját igazoló dokumentumok dönthetik el, kinek van igaza.
„Elkaptuk Magyar Pétert” – állította Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy kedden közzétett Facebook-videóban, miután ő maga adott hajmintát a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében. Magyar Péter, a Tisza Párt politikusa erre úgy reagált, hogy ő egy regisztrált bécsi laborban járt „mindenre kiterjedő” vizsgálaton, soha nem élt kábítószerrel, és amint meglesznek, nyilvánosságra hozza az eredményeit.
Kocsis Máté a videójában azzal vádolta meg Magyar Pétert, hogy „kamu drogtesztet csináltatott”.
A Fidesz frakcióvezetője szerint kiderítették, hogy a bécsi helyszín, ahol Magyar járt, nem egy akkreditált drogvizsgáló labor, és az ottani orvos nem is foglalkozik drogtesztekkel. Kocsis azt is állította, hogy bár Magyar korábban felajánlotta, hogy megadja neki a labor címét, ezt végül nem tette meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.
„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.
A bejelentés három választókerületet érint.
Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.
Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.
„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”
– jelentette ki a pártelnök.
A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.
A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.
„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.
A bejelentés három választókerületet érint.
Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mi Hazánk kidobná az ötforintost, Horthy Miklós arca kerülhetne az új ötvenezres bankjegyre
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke parlamenti kérdésben javasolja a címletstruktúra átalakítását. A párt szerint az infláció miatt a legkisebb érme felesleges, a legnagyobb bankjegy pedig már nem elég.
Az elinflálódott ötforintosok kivezetését és az ötvenezres bankjegyek bevezetését szorgalmazza a Mi Hazánk, számolt be erről Novák Előd, a párt alelnöke és országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán. A javaslatot Varga Mihály jegybankelnöknek küldött parlamenti írásbeli kérdésben is megfogalmazta.
Novák azzal érvel, hogy az 5 forintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként többet ér, mint fizetőeszközként.
Szerinte az EU-rekord magyar infláció miatt az érme elértéktelenedett, kivezetése pedig indokolt. Ezzel párhuzamosan
az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését is szükségesnek látja az elmúlt 25 év pénzromlása miatt.
Rámutatott, hogy a 20 ezres bankjegy 2001-es forgalomba bocsátásakor annyit ért, mint ma körülbelül 62 ezer forint.
A képviselőnek arra is van ötlete, ki szerepeljen az új bankjegyen:
Kossuth Lajost vagy Horthy Miklóst javasolja.
Utóbbi mellett azzal érvelt, hogy a Horthy-korszak jobban teljesített, mint a rendszerváltás óta eltelt évtizedek. „Bár utolsó kormányzónk munkásságát lehet kritizálni bal- és jobboldalról egyaránt, és jogosan, de a Horthy-korszak 25 évét összehasonlítva a rendszerváltás óta eltelt évtizedekkel: egyértelműen egy fehér lovasszoborért is kiált a fővárosban” – fogalmazott.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Magyar Nemzeti Bank aprópénzt von ki a forgalomból. Az 1 és 2 forintos érméket közel húsz éve, 2008. március 1-jén vonták be, ami a jegybank akkori számításai szerint nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
A Magyar Nemzeti Bank korábban többször is egyértelművé tette, hogy nem tervezi az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését.
A jegybank álláspontja szerint a címletstruktúra kialakítása összetett kérdés, amelyet a lakossági fizetési szokások és a teljes készpénzellátási lánc működése határoz meg, nem pusztán az infláció mértéke. Az 5 forintos érme kivezetését sem támogatták, mivel az óriási logisztikai költségekkel járna, hiszen több százmillió darabot kellene visszagyűjteni a forgalomból, és új kerekítési szabályokat kellene bevezetni a kereskedelemben.
Az elinflálódott ötforintosok kivezetését és az ötvenezres bankjegyek bevezetését szorgalmazza a Mi Hazánk, számolt be erről Novák Előd, a párt alelnöke és országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán. A javaslatot Varga Mihály jegybankelnöknek küldött parlamenti írásbeli kérdésben is megfogalmazta.
Novák azzal érvel, hogy az 5 forintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként többet ér, mint fizetőeszközként.
Szerinte az EU-rekord magyar infláció miatt az érme elértéktelenedett, kivezetése pedig indokolt. Ezzel párhuzamosan
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük” - Trump győzelmet hirdetett Irán felett
Az amerikai elnök az Ovális Irodában azt állította, Irán elfogadta a feltételeket. Teherán hivatalosan tagadja a tárgyalásokat, miközben az USA új erőket telepít a térségbe.
Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.
Sajtóhírek szerint
kedden voltak olyan hajók, amelyek kétmillió dolláros díj ellenében haladhattak át a stratégiai fontosságú tengerszoroson, amelyet az irániak egy korábbi izraeli-amerikai támadásra válaszul zártak le.
Hivatalos iráni bejelentés egyelőre nem erősítette meg, hogy ez egy új, rendszerszintű gyakorlat lenne. A Hormuzi-szoros körüli feszült helyzetről a Guardian is tudósított. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok további erőket telepített a térségbe, hogy megerősítse gyorsreagálású képességeit, Iránban pedig új biztonsági főnököt neveztek ki az ország Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsának élére.
A Fehér Ház Ovális Irodájában tartott sajtótájékoztatón Donald Trump magabiztosan értékelte a helyzetet. Arra a felvetésre, hogy mennyire bízik egy esetleges békemegállapodás sikerében, úgy fogalmazott:
„Ezt a háborút megnyertük.”
Az amerikai elnök szerint Iránnal a legfontosabb kérdésben már dűlőre jutottak. Azt állította, Irán „tárgyal velünk, és most már értelmes a hozzáállásuk”. Trump szerint
„az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük”,
majd hozzátette: „Nem akarok előre mindent elmondani, de megállapodtunk abban, hogy soha nem lesz atomfegyverük. Ebbe beleegyeztek.”
Trump szerint az iráni fél annyira szeretne egyezségre jutni, hogy az már szinte elképzelhetetlen.
„A megfelelő emberekkel tárgyalunk, és ők annyira megállapodást akarnak kötni, hogy azt el sem tudják képzelni”
– mondta. Az elnök beszélt egy „rendkívül nagy értékű ajándékról” is, amelyet állítása szerint Irán adott az Egyesült Államoknak. A részleteket nem közölte, de annyit elárult, hogy az ügy az olaj- és gázszektorhoz, valamint a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódik.
Az amerikai elnök katonai erőfölényét is hangsúlyozta, utalva egy korábbi fenyegetésére, amely az iráni South Pars gázmezőt célozta. Kijelentette, hogy ha úgy döntene, képes lenne megsemmisíteni egy „nagyon nagy és erős erőművet”, és „ők semmit sem tudnának tenni ellene”. Trump szerint Irán katonailag „megsemmisült”.
Ezzel szemben az iráni vezetés hivatalosan azt közli, hogy jelenleg nem zajlanak közvetlen tárgyalások az Egyesült Államokkal.
Ez homlokegyenest ellenmond Trump állításainak, és továbbra sem világos, hogy Washington kivel egyeztethet az iráni oldalon. Független elemzők szintén vitatják, hogy a konfliktus „megnyertnek” tekinthető, és rámutatnak a globális energiaellátást fenyegető komoly kockázatokra.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítási útvonala, lezárása vagy a forgalom akadozása súlyos hatással van a világgazdaságra. Trump fenyegetése a South Pars gázmezővel kapcsolatban szintén jelentős, mivel az a világ egyik legnagyobb földgázlelőhelye.
Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.
Sajtóhírek szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
