Megszólalt az MVM a magas gázszámlák miatt, ígéretekkel próbálja csillapítani a kedélyeket

Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.

A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.

Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint

A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.

A rendelet épp azután jelent meg, hogy az Átlátszó a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati adatbázisát elemezve arról írt, hogy

Az oknyomozó portál szerint a 201 790 pályázatból 92 ezer nyert, a megítélt támogatási összeg összesen 70,2 milliárd forint volt. A kormány a mostani könnyítést az adminisztratív terhek csökkentésével indokolta.

A kormány más pénzügyi döntéseket is hozott. Határozatuk szerint

A pénzt a város „egy 33,6 hektár nagyságú területet érintő önkormányzati tulajdonszerzés, az ingatlan elválaszthatatlan részét képező tárgyi eszközök megvásárlása, valamint a terület vonatkozásában rendezett tulajdonviszonyok kialakítása, a megszerzett ingatlan vonatkozásában felmerülő üzemeltetési költségek biztosítása érdekében” kapja.

via 24.hu

Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bírálta Kapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,

Magyar Péter ígéretei között szerepel

Azt is ígéri, hogy „hazahozzuk az uniós forrásokat. Ezermilliárd forint értékben indítunk szigetelési és más energiahatékonysági programokat.” A pártelnök állítása szerint ezzel felszámolnák a jelenlegi óriási energiaszegénységet. Posztja végén azt írta: „A tett az első, a szó a második.”

Orbán Viktor a Facebook-oldalán bírálta Kapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét. A miniszterelnök szerint „kibújt a szög a zsákból”.

– fogalmazott a kormányfő.

Mint írja, a háború kirobbanása óta küzdene azért, hogy Magyarországot ne vágják el az orosz energiahordozóktól. Szerinte „ez nem ízlés, vagy kedv kérdése”.

– jelentette ki Orbán.

Bejegyzését azzal a gondolattal zárta, hogy a„legújabb hajóskapitány” ezekre a tényekre ügyet sem vet, mert számára láthatóan „fontosabb a brüsszeli itiner”.

A TISZA múlt szombaton jelentette be, hogy Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke csatlakozik hozzájuk gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőként. Kapitány két nappal később, január 19-én az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy Magyarországnak csökkentenie kell az orosz energiafüggést, a diverzifikációt és a több lábon állást hangsúlyozta. A nyilatkozat szerint nem azonnali lekapcsolásról, hanem egy megvalósítható, fokozatos átállásról van szó.

A TISZA Párt vezetői már korábban is jelezték, hogy stratégiai célnak tartják az orosz energiahordozóktól való leválást 2035 körüli céldátummal. Ezzel szemben a kormány és a kormányközeli orgánumok ellátásbiztonsági és árrobbanási kockázatokra hívják fel a figyelmet. A témában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt kedd reggel, aki azt állította, egy ilyen irányváltás „tragikus következményekkel” járna a rezsiköltségekre és a gazdaságra nézve.