HÍREK
A Rovatból

G7: Tízmilliárdok folyhattak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja felé

A gazdasági portál szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy Jellinek Dániel egyik érdekeltségéből egy harmadik cég beiktatásával több mint 27 milliárd forint kerülhetett Tiborcz István vállalkozásához.


A G7 arról ír, hogy az eddig bevallottnál jóval szorosabb pénzügyi viszony lehet Tiborcz István, vagyis Orbán Viktor veje és az egyik leggazdagabb magyarnak számító Jellinek Dániel között. A lap feltételezése szerint 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint, vagyis Tiborcz becsült vagyonának fele-harmada kerülhetett osztalék formájában Jellinek egyik érdekeltségétől egy pécsi cég közbeiktatásával a BDPST Zrt-hez.

A G7 azt írja, hogy az elmúlt években a Jellinek Dánielhez köthető Geraldton Zrt-nek két úgynevezett osztalékelsőbbségi részvénye volt, amelyek „tulajdonosát a társaság részvényesek között felosztható eredményének 99 százaléka illette meg”. Vagyis a részben állami ügyletekhez köthető üzletekből származó nyereség ekkora része kerülhetett az osztalékelsőbbségi részvények ismeretlen tulajdonosához.

A G7 szerint itt jön képbe egy pécsi cég, a Fagales Zrt. A vállalkozásnak 2017-es alapítása óta egyetlen fillér bevétele sem volt. Feltűnő azonban, hogy ide osztalékként előbb 2019 áprilisában 5,4 milliárd, majd a következő bő három évben további 23,6 milliárd forintnyi kifizetés érkezett.

Ez minden évben hajszálpontosan Geraldton Zrt. által kifizetett osztalék 99,2008%-a volt.

Persze ez egy hatalmas véletlen is lehetne. De a G7 szerint a Geraldton 2021-es éves jelentésébe bekerült, hogy a társaság egy évvel korábban a Fagalesnek fizetett ki közel 5 milliárd forintnyi osztalékelőleget, így világosabbá vált a cégek közötti kapcsolat, és az, hogy a Geraldton-osztalék haszonélvezője nem Jellinek Dániel családja, hanem a Fagales Zrt. lehet.

Utóbbi cég tulajdonosa egy ingatlanközvetítéssel foglalkozó pécsi vállalkozó, Hornung Áron, aki a G7 szerint történetesen Tiborcz István baráti körének tagja.

Ismeretségük még a pécsi, gimnáziumi évek alatt kezdődhetett, ezt a lap több forrása is megerősítette.

Több jele is van annak a G7 szerint, hogy a pénz nem állt meg Hornung Áronnál. Ezek közül az egyik, hogy a BDPST Zrt. 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forintnyi olyan osztalékbevételt mutatott ki, amelynek eredetét nem árulták el a beszámolójukban, és a portál kérdéseire sem.

Az osztalék beérkezésének üteme azonban nagyon látványosan lekövette a Fagales Zrt. kifizetéseit. A BDPST minden érintett évben a Fagales által kifizetett pénznek pontosan a 94,0975 százalékát kapta.

A három cég közötti lehetséges kapcsolatot erősítheti, hogy mind a Tiborcz-féle BDPST, mind a Hornung tulajdonában lévő Fagales, mind pedig a Jellinekhez köthető Geraldton beszámolóit évek óta ugyananaz a székesfehérvári könyvelőiroda készíti.

Jellinek Dániel korábban határozottan cáfolta, hogy bármilyen „összeesküvés” részese lenne, szerint a Geraldton részvényesei kizárólag a családtagjai voltak. A G7 mostani cikkéhez adott válaszait azonban visszavonta. Ugyanígy nem nyilatkozott a G7-nek Hornung Áron sem. A BDPST pedig csak egy általános választ küldött azzal, hogy minden jogszabályi előírásnak eleget tesznek, a beszámolóikat közzéteszik, a többi pedig üzleti titok.

A G7 azzal zárja cikkét, hogy a Jellinek-birodalomhoz köthető Geraldtont a BDPST nemrég megvásárolta. Az üzlet megkötését a Gellért Szálló eladásával indokolták, ami szintén ennek a cégnek a portfóliójában volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Irán bejelentette, megint lezárja a Hormuzi-szorost, de Amerika szerint Teherán már nem képes erre
Irán legfelsőbb katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újbóli lezárását a libanoni tűzszünet összeomlása miatt. J.D. Vance amerikai alelnök, és az amerikai hadsereg szerint azonban a forgalom zavartalan, tegnap 16 millió hordó olaj haladt át rajta.


Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.

Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy

Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását, a döntést az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett tűzszünetsértésekkel indokolva, amelyeket a „kötelezettségvállalások egyértelmű megszegésének” nevezett

– írta a Telex.

Az amerikai alelnök, J.D. Vance azonban tagadta, hogy a hír igaz lenne, és arról beszélt, hogy semmi sem utal a blokádra. Vance szerint a forgalom zavartalan. „Tegnap 16 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson. Tehát azt látjuk, hogy ezek a hajók közlekednek.”

„Nem látunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy az irániak továbbra is zárva tartanák a Hormuzi-szorost” – mondta Vance.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete szigorú figyelmeztetést adott ki minden hajó számára, azt tanácsolva nekik, hogy „ne közelítsék meg a Hormuzi-szorost, ellenkező esetben veszélybe kerül a biztonságuk”.

Ezzel szemben a tengeri hírszerzéssel foglalkozó AXSMarine adatai szerint csütörtökön összesen 25 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, ami a legtöbb április óta.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága oszlatta el ezt a különös ellentmondást. A szoros nincs lezárva, mert azt már katonailag nem Irán ellenőrzi, így lezárni sem tudja azt - állítja az amerikai hadügyminisztérium egyik csúcsszervezete.

Vance azt is jelezte, hogy Svájcba utazik, ahol Iránnal folytat majd tárgyalásokat. Pakisztán külügyminisztériuma szerint a megbeszéléseket vasárnap tartják Bürgenstockban, ezeken amerikai és iráni képviselők vesznek részt. A folyamatban közvetítőként Pakisztán és Katar delegáltjai is jelen lesznek.

A CNN szerint a mai napon halálos áldozatokkal járó izraeli légicsapások történtek Dél-Libanonban. Izrael közlése szerint a támadások a Hezbollah akcióira adott válaszlépések voltak, ám a libanoni tűzszünet betartása kulcsfeltétele volt a korábbi, Hormuzról szóló egyezménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk