G7-csúcs – új Atlanti Chartáról állapodott meg a brit kormányfő és az amerikai elnök

A Fidesz elnöke arról ír a Facebookon a Sulyok Tamást elmozdító 17. alaptörvény-módosítás elfogadása után, hogy „Ma a köztársasági elnökkel számolnak le, de holnap bárkivel megtehetik. Az önkény nem tűri a kritikát és nem tűri a kontrollt maga felett. A hatalom olyan eszközöket akar a kezébe, amelyekkel bárkinek az állását megszüntethetik és bárkinek a vállalkozását elvehetik.”

Ezután úgy fogalmaz, hogy „Soha nem fogjuk legitimnek és törvényesnek elismerni az önkényuralom erőszakos módszereit.”

Majd kifejti, hogy

- írja a korábbi miniszterelnök.

Egy magyar kormányzati kérésre szervezett 2024-es konferencia volt az álca, hogy Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök titokban az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embereivel tárgyalhasson Budapesten – írta hétfőn a The New York Times.

A lap szerint egy magas rangú magyar kormánytisztviselő 2024 elején kereste meg Deli Gergelyt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát azzal, hogy szervezzenek egy klímaváltozásról szóló eseményt, amelyre hívják meg a korábban Izrael-ellenes és holokauszttagadó kijelentéseiről elhíresült politikust.

Deli Gergely a lapnak elmondta, bár tudta, hogy a meghívás árthat az intézmény hírnevének, úgy érezte, a közvetítéssel életeket menthet.

A patinás amerikai lapnak nyilatkozó amerikai és iráni tisztviselők szerint a 2024-es és 2025-ös budapesti látogatások egy többéves izraeli művelet részei voltak.

A művelet annyira fontos volt, hogy David Barnea, a Moszad akkori vezetője 2024-ben személyesen utazott Budapestre, hogy találkozzon Ahmadinezsáddal, a kapcsolatfelvételről pedig az izraeli titkosszolgálat a CIA-t is tájékoztatta.

Amerikai források szerint Izrael az elmúlt években titokban pénzzel is támogatta Ahmadinezsád lakhatását és utazásait, és az izraeli ügynökök nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is találkoztak vele.

Ahmadinezsád 2024. májusi látogatása már akkor is komoly visszhangot váltott ki. Izrael budapesti nagykövetsége és a hazai zsidó szervezetek is tiltakoztak az ellen, hogy egy állami egyetem fogadja a politikust.

Májusban a The Guardian is arról írt, hogy amerikai és izraeli döntéshozók a háborús helyzet egyik lehetséges forgatókönyveként mérlegelték Ahmadinezsád visszahozását a hatalomba.

A budapesti titkosszolgálati találkozójáról viszont csak most írtak először.

Via HVG

„Történelmi szavazáson vagyunk túl” - így értékelte Magyar Péter miniszterelnök, hogy a parlament kétharmados többséggel elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását.

A kormányfő arról beszélt, hogy kértek, és erre kaptak felhatalmazást „nem árultunk zsákbamacskát”.

Azt mondta, hogy módosítás csak egy állomás volt, folytatják a munkát, például a korrupció elleni küzdelmet, az ügynökakták megnyitását.

Sulyok Tamás köztársasági elnök előtt még mindig ott a lehetőség, hogy lemondjon, vagy 5 napon belül aláírja a módosítást. „Nincsen más lehetősége a köztársasági elnöknek” Szerinte lett volna ennek más módja is, ha lemond, amire az elnök is nyitott volt, azonban Magyar szerint vagy „megzsarolták, vagy megfenyegették”, de ezt majd ő elmondja az emlékirataiban.

„A végső hatalom forrása, bármennyire is nem tetszik a szétesés szélén álló Fidesznek, a magyar nép” Azt mondta, sajnálja a Fidesz-szavazókat, hogy az egykori idol, a hajóskapitány egy „vihar” idején felül egy repülőjáratra, üzenget, és közben 5-10 ezer dolláros jeggyel a zsebében „védi az önkénytől” Magyarországot.

Mindeközben a Fidesz-szavazók azt látják, hogy a propgandistáik egymást gyalulják a nyilvánosságban - mondja a miniszterelnök.

Szerinte

Arra kérte a volt kormánypárt szavazóit, hogy ne higgyék el, hogy vége van a demokráciának. „Egy demokratikusan megválasztott parlament többsége, a jogállamnak minden szempontból megfelelő döntést hozott, amitől a magyar emberektől kapott felhatalmazást.”

Magyar azt mondta, ez nem a jogállam vége, hanem a kezdete.

Miközben a parlament hétfőn elfogadta a Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából eltávolító alaptörvény-módosítást, a Velencei Bizottság közölte: a korábban jelzett sürgős eljárás helyett csak októberi plenáris ülésén tárgyalja az államfő beadványát.

A Sándor-palota hétfőn tette közzé a testülettől kapott tájékoztatást. A közlemény szerint a testület arról értesítette a köztársasági elnököt, hogy a továbbiakban rendes eljárási menetben folytatja az Alaptörvény 17. módosítási tervezetének az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát.

„Ennek megfelelően a köztársasági elnök indítványait a legközelebbi plenáris ülésén, októberben összevontan tárgyalja” – áll a közleményben.

Ezzel szinte egy időben az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, a Fidesz és a KDNP képviselőinek távollétében.

A jogszabály kimondja, hogy a kihirdetését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, emellett 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál, 12 éves cikluskorlátot az országgyűlési képviselőknél, és felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.

A Sándor-palota a Velencei Bizottság üzenetéhez kommentárt is fűzött, amelyben Sulyok Tamás álláspontját hangsúlyozták.

A közlemény szerint ez jelenthetett volna garanciát a helyzet alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére.

Via 24.hu