Francis Fukuyama: „Magyarország azt mutatta meg, hogy egy igazi, liberális demokráciából át lehet csúszni egy féldemokratikus rendszerbe”

Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.

A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.

A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:

Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”

A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.

Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.

A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.

Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.

A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.

A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.

(via Index)

Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti, gyros-húst előállító üzem működését, miután az ellenőrök döbbenetes higiéniai állapotokkal szembesültek.

A hivatal közleménye szerint súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel.

A mosogatómedence is koszos volt, tisztítószert sehol sem találtak az ellenőrök, és a higiénikus kézmosás feltételei sem voltak biztosítva. A hatóság a helyszínen 2691,5 kilogrammnyi, nem nyomon követhető élelmiszert vont ki a forgalomból.

A gyomorforgató helyről egy, a nyugalom megzavarására alkalmas videót is megosztottak:

Az ellenőrzéssorozat nem állt meg a fővárosban: a Nébih egy Pest vármegyei baromfihús-darabolóban is megtiltotta a munkavégzést, ahol szintén gyros-alapanyag készült. A két üzemben összesen mintegy 8500 kilogrammnyi terméket vettek hatósági zár alá.

A bezáratott budapesti üzem addig nem nyithat újra, amíg minden hiányosságot ki nem javít, és ezt egy újabb, sikeres hatósági ellenőrzés nem igazolja. Az eljárások és a bírságok kiszabása folyamatban van.