HÍREK
A Rovatból

Franciaországban 299, Nagy-Britanniában 185 fertőzött halt meg egyetlen nap alatt



A pénteken ismertetett adatok szerint egy nap alatt 185-tel emelkedett az új típusú koronavírus okozta járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának vezetője péntek esti sajtótájékoztatóján elmondta: a szolgálat több mint 30 ezer ággyal bővíti a kórházi ellátó kapacitást.

Az NHS nyilvántartása alapján eddig 769-en haltak meg Nagy-Britanniában a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 megbetegedésben. A pénteken bejelentett 185 haláleset az eddigi legnagyobb napi halálozási szám a brit adatok rendszeres közlésének kezdete óta.

A tájékoztatás szerint az elmúlt egy napban elhunytak közül a legfiatalabb 29, a legidősebb 98 éves volt, és négy kivételével mindegyikük krónikus betegségekkel küszködött fertőződése előtt. Annak a négy áldozatnak az életkora, akinek nem volt régebb óta fennálló betegsége, 82 és 91 év között volt.

A brit egészségügyi minisztérium pénteki adatai alapján az előző napi 11.658-ról 14.579-re emelkedett azoknak a száma, akiknek szervezetében kimutatták a Covid-19 betegséget okozó új koronavírust.

Köztük van Boris Johnson miniszterelnök és a Matt Hancock egészségügyi miniszter. Mindketten pénteken jelentették be, hogy a betegség enyhe tüneteit észlelték magukon, és az ezután elvégzett koronavírus-tesztjük egyaránt pozitív lett.

Johnson és Hancock az érvényes útmutatásnak megfelelően egy hétig tartó elkülönítésbe vonult és otthonról dolgozik.

Sir Simon Stevens, az NHS angliai részlegének vezérigazgatója a Downing Streeten tartott péntek esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eddig kiszűrt koronavírus-fertőzötteknek nem egészen a fele, hozzávetőleg 6200 beteg szorul kórházi kezelésre.

Sir Simon hozzátette ugyanakkor, hogy minden eshetőségre felkészülve a szolgálat új, átmeneti létesítmények kialakításával és belső átszervezésekkel 33 ezer új kórházi ágyat biztosít a koronavírus-betegek ellátására. Hangsúlyozta: ez 50 új kórház felépítésével egyenértékű pótlólagos ágyszámot jelent.

Elmondta: a Londonban már kialakítás alatt álló hatalmas átmeneti koronavírus-kórház mellett két hasonló, csak a koronavírus-fertőzésben megbetegedett pácienseket ellátó átmeneti kórház létesül a közép-angliai Birminghamben és az északnyugat-angliai Manchesterben.

A brit kormány a hét elején jelentette be, hogy a hatalmas kelet-londoni ExCel rendezvénycsarnokban a jövő héten négyezer személyes átmeneti kórházat rendez be a koronavírus-fertőzöttek kezelésére. A kórház kialakításához a kormány a hadsereg segítségét is igénybe veszi.

A Birminghamben és a Manchesterben tervezett hasonló kórházakat is a két nagyváros legnagyobb rendezvénycsarnokaiban rendezik be.

Michael Gove, a kormány munkáját összehangoló kabinetiroda vezetője, aki Boris Johnson helyett vett részt a napi sajtótájékoztatón, elmondta: megbetegedése ellenére továbbra is miniszterelnök irányítja a járvány elleni küzdelmet és általában a kormány munkáját.

A Downing Street szóvivője nem sokkal korábban közölte, hogy ha Boris Johnson a betegség miatt időlegesen kiesne a munkából, akkor Dominic Raab külügyminiszter venné át a napi ügyek intézését a kormányfő felgyógyulásáig.

Meredeken nőtt az új típusú koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma Törökországban is pénteken. Ankarai sajtótájékoztatóján Fahrettin Koca egészségügy-miniszter azt közölte, hogy egy nap alatt 3629-ről 5698-ra nőtt a bizonyítottan fertőzöttek, 75-ről 92-re pedig a halottak száma.

Törökországban az utóbbi három napban - részben az elvégzett koronavírus-tesztek számának növelésével - ugrásszerűen emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, amely csütörtökön 3629, szerdán 2433, kedden pedig még 1872 volt.

A hatóságok az elmúlt hetekben összesen csaknem 48 ezer koronavírus-tesztet végeztek el, ebből csak az utóbbi két napban közel 15 ezret.

A török vezetés már jelentősen leszűkítette a közösségi életet, bezártak egyebek mellett az iskolák, a színházak, a mozik, a koncerttermek, a bárok, a kávézók, a vidámparkok és az uszodák. Ezen túlmenően megtiltották a mecsetekben a tömeges imádkozásokat, csaknem 70 országgal leállították a légiközlekedést, valamint felfüggesztették a labdarúgó-bajnokságot.

Vasárnappal részleges kijárási tilalom is életbe lépett a 65 év feletti és krónikus betegségtől szenvedő állampolgárok számára.

Mindemellett az északkelet-törökországi Rize tartomány egészségügyi igazgatósága pénteken azt közölte, hogy a fertőzés lehetséges terjedésének megelőzése érdekében karantén alá vették Kendirli községet és négy környező falvat: Yeni Selimiyét, Bestepét, Esentepét és Maltepét.

A hatóságok az érintett településeken ellenőrzik a kifelé és a befelé irányuló forgalmat, valamint orvosi vizsgálatnak vetik alá mindazokat, akik jellemző tüneteket mutatnak. A lakosok csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonukat.

Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtökön jelezte, hogy a "teljes társadalmi elszigetelés" lehetősége is napirendben van, amennyiben a jelenlegi intézkedésekkel nem tudják megfékezni a járványt.

Németországban eközben átlépte a 45 ezres határt az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) bizonyítottan fertőzöttek száma. A Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint péntek délelőtt 47.278 fertőzöttet tartottak nyilván, ami 9955-tel - 26,6 százalékkal - több azt egy nappal korábbi 37 323-nál. A vírus okozta betegségben (Covid-19) elhunytak száma 206-ról 281-re emelkedett.

A fertőzöttek számának növekedési üteme így jelentősen, bő 15 százalékponttal emelkedett az utóbbi napok 15 százalék alatti szintjéhez képest.

Hollandiában péntekre virradóra több mint ezerrel emelkedett az igazolt fertőzöttek, és 24 óra leforgása alatt 78-cal a halottak száma. Az országban összesen 7431 fertőzöttet tartanak nyilván, 434-an haltak meg a koronavírus okozta betegségben.

A holland egészségügyi hivatal szerint, azonban a fertőzöttek számának növekedése sokkal lassabb, mint ahogy várható volt. "A korlátozási intézkedések sokat segítettek a terjedés lelassításában" - számol be a hivatal sajtóközleménye.

Luxemburgban péntek reggelre a új fertőzések száma százzal kevesebb volt, mint az előző nap, így a több mint félmillió lakosú országban 1453 fertőzött van. A halálos áldozatok száma öt nap után nyolcról kilencre növekedett. A nagyhercegségben egy hét alatt négyszeresére nőtt a regisztrált fertőzöttek száma.

Belgiumban a pénteki adatok 1040 további ember kapta el a vírust, így az összes igazolt fertőzött száma az országban 7284-re emelkedett. További 69 haláleset is történt 24 óra leforgása alatt, a halálozások száma így összesen 289.

A belga kormány péntek este úgy döntött, hogy két héttel, április 18-ig meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket az országban. A korlátozás szabályai nem változtak, de az azokat megsértők nagyobb büntetésre számíthatnak. Sophie Wilmés miniszterelnök az egyeztetést követő sajtótájékoztatójában úgy nyilatkozott, hogy a járványt egyelőre nehéz kontroll alatt tartani.

"Az igazi küzdelem csak most kezdődik. A korlátozásokat meghosszabbítottuk, de valószínű, hogy ezt is újabb meghosszabbítás fogja követni" - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Fidesz belső mérése szerint is vezet a TISZA
Az oknyomozó újságíró egy titkos felmérésről ír, amely hatalmas különbséget mutat a két párt között. Ezzel próbálják felrázni az elbizakodott jelölteket a pártban egy forrás szerint.


Egy fideszes belső mérés szerint 41–31-re vezet a Tisza Párt a teljes népességben – erről írt a Facebookon Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. Szerinte ahogy közeledik az április 12-i országgyűlési választás, a Fidesz táborában ellentmondásos üzenetek keringenek a verseny állásáról. Mint írja,

míg a kormányközeli kutatók kényelmes Fidesz-előnyt jeleznek, és a propaganda győzelemről beszél, addig maga Orbán Viktor és Lázár János is a szoros versenyre és a mozgósítás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az újságíró szerint a szoros verseny képét erősítette Rényi Pál Dániel elemzése is, aki egy belső mérésre hivatkozva írt arról a 444-en, hogy a Tisza Párt a hibahatáron túl is megelőzi a Fideszt. A riport szerint a kormánypárt „kommandó-üzemmódra” állt át a mozgósítás érdekében, mert a belső köreiben sem beszélnek magabiztos Fidesz-vezetésről.

Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy hozzá is eljutottak olyan információk, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz komoly gondokkal küzd.

„A forrásom nem tudta pontosan megmondani, mikor zajlott az adatfelvétel, de egy újabb fideszes belső felmérés a teljes népesség körében 41 százalékra mérte a Tiszát, míg a Fideszt 31 százalékra.

Kiemeli, hogy „ez még nagyobb különbség, mint amit a független kutatók – például a Medián (40–33) vagy a 21 Kutatóközpont (35–28) – legutóbb mutattak ebben az összehasonlításban.

A forrás szerint ezeket a belső számokat egyes helyi fideszes jelölteknek is bemutatták, hogy munkára ösztökéljék őket, és ezzel az információval is ellensúlyozzák a hivatalos kommunikáció által keltett elbizakodottságot”

– idézi forrását Panyi.

Azt is írja, hogy beszélt több kormányközeli forrással is, akik azzal érvelnek, hogy

ha a Fidesznek sikerül három-négy pontra csökkentenie a hátrányát, a választási rendszer sajátosságai miatt – a választókerületi torzításoktól a külhoni szavazatokig – még akkor is parlamenti többséget szerezhetnek.

Az újságíró szerint ez azonban jelenleg „vágyvezérelt gondolkodásnak” tűnhet, különösen a Fidesz kampányát az elmúlt időszakban kísérő „bakik, botrányok és sorozatos következetlenségek” fényében.

A független közvélemény-kutatók legutóbbi publikált adatai ennél kisebb, de szintén Tisza-előnyt jeleznek: a 21 Kutatóközpont 35–28-at, míg a Medián 40–33-at mért a teljes népesség körében. Ezzel szemben a kormányközeli intézetek, mint a Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ, továbbra is Fidesz-előnyt kommunikálnak.

A felvetés, hogy a Fidesznek akár kevesebb szavazattal is meglehet a parlamenti többsége, a magyar vegyes választási rendszerre épül. A rendszer 106 egyéni választókerületi és 93 listás mandátumot ötvöz, a „győzteskompenzáció” pedig a nyertes jelöltekre leadott többletszavazatok egy részét is a pártok listás eredményéhez adja. Elemzések szerint ez a struktúra aránytalan mandátumbónuszt adhat a legerősebb egyéni körzeti teljesítményt nyújtó pártnak. Ezt a dinamikát tovább árnyalják a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazó külhoni magyarok, akik csak pártlistára adhatják le voksukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy már azt is tudja, hogy hívják az „eltűnt” hatvanpusztai zebrákat
A politikus egy titkos dokumentumra hivatkozik, amiből a neveket tudja. Szerinte a bicskei rendőrök nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.

„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”

– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.

A politikus felidézi, hogy a bicskei rendőrök szerinte nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról, annak ellenére, hogy szerinte többen is állították, hogy egy részüket levadászták.

Hadházy azt is írja, egy forrása azt javasolta neki, hogy a Nébih-nél érdeklődjön, a hatóság lóinformációs rendszere szerint megvannak-e még a "csíkos lovak".

„A zebrák ugyanis lovaknak számítanak, szerepelniük kell az adatbázisban. Az zavarba ejtő, hogy a lebutított, a Lótenyésztők Szövetsége honlapján elérhető nyilvános rendszerben nem szerepelnek, pedig néhány más zebra megtalálható ott” – fejti ki.

A képviselő állítja, az általa kapott, neveket tartalmazó dokumentum hiteles, és

szerinte az, hogy az állatok nem szerepelnek a nyilvános rendszerben, jelentheti azt, hogy „tényleg levadászták őket, de azt is, hogy csak valamiért nem kerültek át a Nébih adatbázisából.”

A politikus szerint lehetséges, hogy a hatóság nem fog válaszolni neki, és hozzáteszi, hogy az adatbázisban való szereplés sem jelenti azt, hogy az állatok biztosan élnek. Ő inkább abban bízik, hogy a helybéliek segítenek majd tisztázni az állatok sorsát. Azt írja, aki állítása szerint tudja, hová vitték a megmaradt állományt, nem meri elmondani.

A Mészáros-csoport korábban azt közölte, hogy az állatokat kedvtelésből tartják, nem vadásznak rájuk.

A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság – Hadházy január közepi feljelentése nyomán – elutasította a nyomozást állítkínzás ügyében. Hadházy megjegyezte, hogy a zebra nem szerepel a vadászható fajok listáján, így lelövése állatkínzásnak minősülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghalt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója
A halálhírt egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte. Kontra György 2015 óta volt az MTVA munkatársa, ahol országos ismertségre tett szert.


Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.

Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,

2015-ben pedig az MTVA-hoz került, ahol az M1 Híradó bemondójaként vált országosan ismertté.

A közmédia egy 2020-as, az M1 megújult arculatáról szóló anyagában idézték fel egyik jellegzetes beköszönését: „Kontra György vagyok, jó reggelt kívánok.” Halálának körülményeiről egyelőre nem közöltek részleteket.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt ígéri, megnyitja mindenki előtt a Karmelitát, rögtön a kormányváltás után
A Tisza Párt elnöke egy választási ígéretet tett közzé Facebookon. Azt írja, hogy „a rendszerváltás első napjaiban” nyilvánosan látogathatóvá teszik az egykori karmelita kolostort, amely jelenleg a Miniszterelnökségnek ad helyet.


Rövid üzenettel jelentkezett pénteken a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt írta,

„a rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát”.

A budai Várban található Karmelita kolostor 2019 óta a miniszterelnök irodájának és a kormányüléseknek a helyszíne.

Az átalakításának költségei és reprezentatív funkciója régóta politikai viták tárgya, a kormányzati kommunikáció puritánnak nevezi, míg a kritikusok szerint a hatalom elkülönült szimbóluma lett.

Magyar Péter a beszédeiben és posztjaiban többször hivatkozott a Karmelitára, mint a jelenlegi hatalom és rendszer egyik szimbólumára. 2025 decemberében hatalmas tömeggel vonult az épület és a szomszédos Sándor-palota elé, ahol azt ígérte, hogy egy választás után a gyerekekkel együtt fog ünnepelni a Karmelitában és a Sándor-palotában is.

Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a Karmelita a személyes történetében is szerepet játszott. Állítása szerint 2020-ban Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetett ott a válásának ügyében. Magyar elmondása szerint ekkor diplomáciai állást is felajánlottak neki, amit visszautasított.

Egyelőre Magyar Péter a Karmelita megnyitásáról szóló, és ehhez hasonló időnkénti megszólalásain kívül nem sokat tudunk arról, hogy milyen ígéretekkel vág neki a Tisza a 2026-os választásnak. A párt viszont szombaton bejelenti hivatalos kormányprogramját.


Link másolása
KÖVESS MINKET: