HÍREK
A Rovatból

Franciaországban 299, Nagy-Britanniában 185 fertőzött halt meg egyetlen nap alatt



A pénteken ismertetett adatok szerint egy nap alatt 185-tel emelkedett az új típusú koronavírus okozta járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának vezetője péntek esti sajtótájékoztatóján elmondta: a szolgálat több mint 30 ezer ággyal bővíti a kórházi ellátó kapacitást.

Az NHS nyilvántartása alapján eddig 769-en haltak meg Nagy-Britanniában a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 megbetegedésben. A pénteken bejelentett 185 haláleset az eddigi legnagyobb napi halálozási szám a brit adatok rendszeres közlésének kezdete óta.

A tájékoztatás szerint az elmúlt egy napban elhunytak közül a legfiatalabb 29, a legidősebb 98 éves volt, és négy kivételével mindegyikük krónikus betegségekkel küszködött fertőződése előtt. Annak a négy áldozatnak az életkora, akinek nem volt régebb óta fennálló betegsége, 82 és 91 év között volt.

A brit egészségügyi minisztérium pénteki adatai alapján az előző napi 11.658-ról 14.579-re emelkedett azoknak a száma, akiknek szervezetében kimutatták a Covid-19 betegséget okozó új koronavírust.

Köztük van Boris Johnson miniszterelnök és a Matt Hancock egészségügyi miniszter. Mindketten pénteken jelentették be, hogy a betegség enyhe tüneteit észlelték magukon, és az ezután elvégzett koronavírus-tesztjük egyaránt pozitív lett.

Johnson és Hancock az érvényes útmutatásnak megfelelően egy hétig tartó elkülönítésbe vonult és otthonról dolgozik.

Sir Simon Stevens, az NHS angliai részlegének vezérigazgatója a Downing Streeten tartott péntek esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eddig kiszűrt koronavírus-fertőzötteknek nem egészen a fele, hozzávetőleg 6200 beteg szorul kórházi kezelésre.

Sir Simon hozzátette ugyanakkor, hogy minden eshetőségre felkészülve a szolgálat új, átmeneti létesítmények kialakításával és belső átszervezésekkel 33 ezer új kórházi ágyat biztosít a koronavírus-betegek ellátására. Hangsúlyozta: ez 50 új kórház felépítésével egyenértékű pótlólagos ágyszámot jelent.

Elmondta: a Londonban már kialakítás alatt álló hatalmas átmeneti koronavírus-kórház mellett két hasonló, csak a koronavírus-fertőzésben megbetegedett pácienseket ellátó átmeneti kórház létesül a közép-angliai Birminghamben és az északnyugat-angliai Manchesterben.

A brit kormány a hét elején jelentette be, hogy a hatalmas kelet-londoni ExCel rendezvénycsarnokban a jövő héten négyezer személyes átmeneti kórházat rendez be a koronavírus-fertőzöttek kezelésére. A kórház kialakításához a kormány a hadsereg segítségét is igénybe veszi.

A Birminghamben és a Manchesterben tervezett hasonló kórházakat is a két nagyváros legnagyobb rendezvénycsarnokaiban rendezik be.

Michael Gove, a kormány munkáját összehangoló kabinetiroda vezetője, aki Boris Johnson helyett vett részt a napi sajtótájékoztatón, elmondta: megbetegedése ellenére továbbra is miniszterelnök irányítja a járvány elleni küzdelmet és általában a kormány munkáját.

A Downing Street szóvivője nem sokkal korábban közölte, hogy ha Boris Johnson a betegség miatt időlegesen kiesne a munkából, akkor Dominic Raab külügyminiszter venné át a napi ügyek intézését a kormányfő felgyógyulásáig.

Meredeken nőtt az új típusú koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma Törökországban is pénteken. Ankarai sajtótájékoztatóján Fahrettin Koca egészségügy-miniszter azt közölte, hogy egy nap alatt 3629-ről 5698-ra nőtt a bizonyítottan fertőzöttek, 75-ről 92-re pedig a halottak száma.

Törökországban az utóbbi három napban - részben az elvégzett koronavírus-tesztek számának növelésével - ugrásszerűen emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, amely csütörtökön 3629, szerdán 2433, kedden pedig még 1872 volt.

A hatóságok az elmúlt hetekben összesen csaknem 48 ezer koronavírus-tesztet végeztek el, ebből csak az utóbbi két napban közel 15 ezret.

A török vezetés már jelentősen leszűkítette a közösségi életet, bezártak egyebek mellett az iskolák, a színházak, a mozik, a koncerttermek, a bárok, a kávézók, a vidámparkok és az uszodák. Ezen túlmenően megtiltották a mecsetekben a tömeges imádkozásokat, csaknem 70 országgal leállították a légiközlekedést, valamint felfüggesztették a labdarúgó-bajnokságot.

Vasárnappal részleges kijárási tilalom is életbe lépett a 65 év feletti és krónikus betegségtől szenvedő állampolgárok számára.

Mindemellett az északkelet-törökországi Rize tartomány egészségügyi igazgatósága pénteken azt közölte, hogy a fertőzés lehetséges terjedésének megelőzése érdekében karantén alá vették Kendirli községet és négy környező falvat: Yeni Selimiyét, Bestepét, Esentepét és Maltepét.

A hatóságok az érintett településeken ellenőrzik a kifelé és a befelé irányuló forgalmat, valamint orvosi vizsgálatnak vetik alá mindazokat, akik jellemző tüneteket mutatnak. A lakosok csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonukat.

Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtökön jelezte, hogy a "teljes társadalmi elszigetelés" lehetősége is napirendben van, amennyiben a jelenlegi intézkedésekkel nem tudják megfékezni a járványt.

Németországban eközben átlépte a 45 ezres határt az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) bizonyítottan fertőzöttek száma. A Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint péntek délelőtt 47.278 fertőzöttet tartottak nyilván, ami 9955-tel - 26,6 százalékkal - több azt egy nappal korábbi 37 323-nál. A vírus okozta betegségben (Covid-19) elhunytak száma 206-ról 281-re emelkedett.

A fertőzöttek számának növekedési üteme így jelentősen, bő 15 százalékponttal emelkedett az utóbbi napok 15 százalék alatti szintjéhez képest.

Hollandiában péntekre virradóra több mint ezerrel emelkedett az igazolt fertőzöttek, és 24 óra leforgása alatt 78-cal a halottak száma. Az országban összesen 7431 fertőzöttet tartanak nyilván, 434-an haltak meg a koronavírus okozta betegségben.

A holland egészségügyi hivatal szerint, azonban a fertőzöttek számának növekedése sokkal lassabb, mint ahogy várható volt. "A korlátozási intézkedések sokat segítettek a terjedés lelassításában" - számol be a hivatal sajtóközleménye.

Luxemburgban péntek reggelre a új fertőzések száma százzal kevesebb volt, mint az előző nap, így a több mint félmillió lakosú országban 1453 fertőzött van. A halálos áldozatok száma öt nap után nyolcról kilencre növekedett. A nagyhercegségben egy hét alatt négyszeresére nőtt a regisztrált fertőzöttek száma.

Belgiumban a pénteki adatok 1040 további ember kapta el a vírust, így az összes igazolt fertőzött száma az országban 7284-re emelkedett. További 69 haláleset is történt 24 óra leforgása alatt, a halálozások száma így összesen 289.

A belga kormány péntek este úgy döntött, hogy két héttel, április 18-ig meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket az országban. A korlátozás szabályai nem változtak, de az azokat megsértők nagyobb büntetésre számíthatnak. Sophie Wilmés miniszterelnök az egyeztetést követő sajtótájékoztatójában úgy nyilatkozott, hogy a járványt egyelőre nehéz kontroll alatt tartani.

"Az igazi küzdelem csak most kezdődik. A korlátozásokat meghosszabbítottuk, de valószínű, hogy ezt is újabb meghosszabbítás fogja követni" - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Momentum-elnök: Ha ez nem viszi át az ingerküszöböt, akkor itt a vége
A Momentum elnöke szerint az új törvényjavaslat padlóra küldené a független sajtót és civileket. Úgy érzi, most dől el, maradt-e még esély a demokráciára Magyarországon.


Ahogy arról korábban írtunk, kedd éjjel Halász János benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ennek értelmében bármilyen, külföldről pénzt elfogadó civil szervezetet vagy sajtóterméket súlyos büntetéssel sújthatnak: elvehetik az adó 1%-os felajánlások lehetőségét, és a támogatás 25-szörösének azonnali visszafizetésére kötelezhetik az adott szervezetet.

Tompos Márton, a Momentum elnöke szerint Magyarország előtt most nagy próbatétel áll. A politikus Facebook-oldalán arról írt, hogy szerinte ez nemcsak egy újabb szabályozás, hanem „kivégzik MINDEN független magyar sajtóterméket, kivégezhetnek MINDEN kormányfüggetlen civil szervezetet, ami közügyekkel foglalkozik, és büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását”.

Azt írta, a törvényjavaslat gyakorlatilag felszámolja a magyar nyilvánosság kormánytól független maradékát, a civil szféra közügyekben is aktív szereplőinek maradékát, valamint az uniós pénzek kormánytól független lehívásának és felhasználásának minden lehetőségét.

Tompos szerint a Fidesz ezzel megkezdte Orbán Viktor március 15-én beígért „tavaszi nagytakarítását”. A Momentum elnöke úgy fogalmazott, hogy a következő hetekben dől el, lehet-e még Magyarország demokrácia.

A Momentum minden pénzét, jogi tudását és politikai lehetőségét felhasználja majd, hogy ezt megakadályozza.

De felteszi a kérdést: mit tesz a magyar társadalom? Szerinte ha ez nem üti át az ingerküszöböt, „akkor itt a vége”.

Felidézte azt is, hogy korábban már szóltak, a gyülekezési törvény csak a kezdet volt. Úgy véli, a Tisza Párt akkor nem állt melléjük. Most megint figyelmeztet:

ha nem lépnek fel együtt, „akkor nem lesznek tiszta választások 2026-ban. Nem lesz, aki tudósít majd a csalásokról, fenyegetésekről, verésekről. Nem lesz, aki segít majd érvényt szerezni a jogaidnak, amikor a helyi erősember meghurcol vagy megzsarol. Nem lesz más, csak a Fidesz”.

Azt írta, most dől el, hogy a magyaroknak tényleg Mohács kell-e, vagy képesek saját kezükbe venni a sorsukat.

A Momentum az elmúlt héten azzal került be a hírekbe, hogy több egykori vezető politikusa is hátrébb lépett vagy erre szólított fel. Miután Orosz Anna visszaadta parlamenti mandátumát, a párt egykori elnöke, Fekete-Győr András azt javasolta, hogy ne induljanak a 2026-os választáson. Korábban Hajnal Miklós, majd Tóth Endre és Gelencsér Ferenc képviselők már be is jelentették, hogy nem indulnak parlamenti mandátumért egyéniképviselő-jelöltként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotókon, ahogy Magyar Péter elindul Nagyváradra
Magyar Péter túrazsákkal a hátán egy kisebb tömeggel kezdte meg a 300 km-es utat, amit gyalog tesznek majd meg.


Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke azután vállalta be a 300 km-es távot, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbán Viktort, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.

A túra előtt beszédet is mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.

A beszéd után útnak is indult a menet, Magyar Péter túrazsákkal a hátán egy kisebb tömeggel kezdte meg a sétát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Tegnap a hatalom átlépett ismét a Rubiconon, minket vádolnak jó kommunista módjára azzal, amit ők tettek” – Magyar Péter megkezdte egymillió lépését Nagyvárad felé
A Tisza Párt elnöke a Szent István-bazilikától indult el szerda délelőtt. Útja előtt keményen üzent Orbán Viktornak, és megerősítette, hogy feljelentést is tett a miniszterelnök ellen.


Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter, hogy gyalog tegye meg az utat Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke a békéért és a nemzet egységéért vállalta a közel 300 kilométeres távot. A túra előtt beszédet mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.

„Egymillió lépést teszünk, nem hagyjuk, hogy még jobban megosszák a magyar embereket, hogy még mélyebb árkokat ássanak” – hangsúlyozta a politikus, aki azt is elmondta, hogy útja során külhoni magyarokkal is szeretne találkozni.

Magyar Péter korábban közösségi oldalán jelentette be az akciót, és azt is hozzátette: „Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért.” A politikus azt szeretné, ha minél többen csatlakoznának hozzá, akár csak néhány kilométerre is. A magyar-román határt egy kis, legfeljebb húszfős csapattal tervezi átlépni.

A gyaloglás apropóját az adta, hogy Orbán Viktor nemrég Tihanyban, a felújított apátság átadásán kijelentette: egyetért George Simion román politikussal, aki így fogalmazott: „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.” Magyar Péter ezt úgy értékelte, hogy „a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet”.

„Nem magyar áll szemben a magyarral, mi komolyan gondoljuk, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – fogalmazott beszédében, és hozzátette: bárki, aki annak született vagy annak vallja magát, magyar.

A Tisza Párt elnöke a beszéd végén felolvasott egy nyilatkozatot is, amelyben arról beszélt, milyen feltételek mellett hajlandó válaszolni újságírói kérdésekre.

Mint mondta, azok tegyék meg vele legalább két napig az utat, élő adásban kérdezzenek, és előbb kérdezzék meg Orbán Viktort: „hogy jön ő ahhoz, hogy elárulja a magyar nemzetet”.

Orbán Viktor keddi szavaira reagálva Magyar Péter azt mondta: „Tegnap a hatalom átlépett ismét a Rubiconon, vádolnak minket jó kommunista módjára azzal, amit ők tettek.” Szerinte az Orbán-kormány „külföldi hatalmak kottájából játszik”, és bejelentette, hogy feljelenti a miniszterelnököt. A miniszterelnök szerint a Tisza Párt segít az ukránoknak”, és „tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté megnevezte a Magyarországról kiutasított ukrán hírszerzőket
A Fidesz frakcióvezetője szerint befolyásolási kísérlet is zajlik hazánk lejáratására. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy vizsgálják Ruszin-Szendi Romulusz egykori tevékenységét is.


Kocsis Máté és Barthel-Rúzsa Zsolt közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülését követően. Az ülés egyik témája a magyar-ukrán kémügy volt, amelyben Ukrajna először leplezett le egy magyar katonai hírszerzéshez tartozó ügynökhálózatot. Magyarország válaszul két ukrán kémet utasított ki.

Kocsis Máté szerint a magyar szolgálatok már régóta érzékelik az ukrán szolgálatok intenzív tevékenységeit. Azt mondta:

„A magyar fél ezzel szemben nem kezdeményezett aktív lépéseket. Az ukránok politikai célú lejáratókampányt végeznek. Nem egyeztettek a szolgálatok közötti csatornákon, ezért Magyarországot válaszlépésre kényszerítették. A válaszlépések a polgári szolgálatok információi alapján születtek.”

Kocsis arról is beszélt, hogy a Tisza Párt politikusai megtámadták a honvédelmi minisztert, miután nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf többek közt azt mondta: „szakítunk békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Szerinte ezzel Ruszin-Szendi Romulusz (egykori vezérkari főnök) az ukránok kezére játszott, mert pár órával később az ukrán sajtó közzétette azt a felvételt, amit már egy hónappal korábban készítettek a magyar kémek elfogásáról.

Május 9-én, a videó megjelenése után a magyar titkosszolgálat összekötőjét behívták Kijevben, de Kocsis szerint nem kapott semmilyen tájékoztatást. Úgy fogalmazott, hogy ez példátlan a nemzetbiztonsági kapcsolatokban. Azt mondta: „A cél, hogy Magyarországot rossz fényben tüntessék fel a nemzetközi színtéren.”

Kocsis megnevezte a kiutasított hírszerzőket is: Juroj Kenicsit és Dmitro Kisfalusit.

Emellett megnevezte Szerhij Alexandronovot is. A Telex korábban írt arról, hogy egyikük célpontja az orosz Hilarion metropolita volt, aki a puytyinista és háborúpárti Kirill moszkvai pátriárka bizalmasa. Kirillt az EU szankcionálni akarta, de Orbán Viktor ezt megakadályozta a vallásszabadságra hivatkozva.

Kocsis közölte, hogy a kiutasítások után a magyar szolgálatok fokozni kezdték a felderítő tevékenységet. Szerinte a történtekkel egy befolyásolási kísérlet is összefügg.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, hogy elemzik Ruszin-Szendi ukrán kapcsolatrendszerét, és bekérték a NATO-tól az ülések anyagait. Ruszin-Szendi négy vezérkari főnöki ülésen képviselte Magyarországot. A vizsgálat három megállapítást tett:

Ruszin-Szendi ukránbarát álláspontot képviselt, nem képviselte a háborúellenes narratívát, és nem ismertette a magyar aggályokat.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: