Folytatódik a strandok fejlesztése a Balatonnál: öt település kap pályázati pénzt csúszdák építésére, felújítására.
A 100 millió forintot elnyerő Balatonfenyves polgármestere szerdán az MTI-nek elmondta: öt önkormányzat kapott értesítést a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) az elnyert támogatásról.
Lombár Gábor, aki a régió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöki tisztét is betölti, elmondta: a jelenlegi helyzetben nehéz lesz a 28-30 millió forintnyi önerőt előteremteni, de ha nem is erre a nyárra, jövőre megújulhat a település 80-as végén épült, évtizedek óta használaton kívüli csúszdája.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a szervezet honlapján található podcastban beszélt arról, hogy a csúszdafejlesztési pályázaton indult balatoni önkormányzatok mindegyike kapott támogatást, így Keszthelyen, Balatonfűzfőn, Balatonakaliban és Alsóörsön új csúszda épülhet - Alsóörsön kettő is -, a balatonfenyvesi pedig megújulhat.
Az MTÜ április elején közölte, hogy nem függesztette fel a kormány által támogatott strand- és csúszdafejlesztési pályázatait, a fejlesztések a járványügyi körülményekhez igazodva, meghatározott ütemterv szerint haladnak. Jelezték azt is, hogy a csúszdafejlesztések jó része várhatóan már csak jövőre tud megvalósulni, azok esetében még hátravan a támogatási szerződések megkötése és a közbeszerzések lebonyolítása.
Folytatódik a strandok fejlesztése a Balatonnál: öt település kap pályázati pénzt csúszdák építésére, felújítására.
A 100 millió forintot elnyerő Balatonfenyves polgármestere szerdán az MTI-nek elmondta: öt önkormányzat kapott értesítést a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) az elnyert támogatásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.
A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy
a természetes vízszint-ingadozás jótékony hatású, mert segíti a nádasok megújulását, elősegíti a hínár növekedését, és gátolja az algák elszaporodását. A mesterséges beavatkozások azonban veszélyt jelentenek.
Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,
„a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat”.
Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.
A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.
A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.
A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.
Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.
A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csökken a Balaton vízszintje: most 20 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly
A déli parton több helyen hosszú sétát kell tenni, mire úszásra alkalmas mélységbe érünk. Forró napokon a vízszint akár naponta egy centit is csökkenhet.
A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.
Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.
A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.
A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.
A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.
Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.
A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, gyönyörű időben idén is lezajlott a Lidl Balaton-átúszás. Az eseményen idén is több mint tízezren vettek részt: profik és amatőrök, idősek és fiatalok, úszók és SUP-osok egyaránt.
A legextrémebb úszó – hasonlóan a korábbi évekhez – minden bizonnyal Bajzát László volt, aki idén is
teljes matyó népviseletben teljesítette az 5,2 kilométeres távot.
Az élményről azt mondta: „Az idei év nagyon kemény volt. Az előző ingem felajánlottam a mezőkövesdi gépmúzeumnak. Az 25 évet bírt és elhasználódott. Most egy vadonatúj inget varrattunk, amit be kellett törni – de ezen az úszáson inkább az ing tört be engem.”
Hozzátette:
„43 úszáson vagyok túl, a legelsőn még nem voltam itt. 2000-től viszont volt, amikor háromszor úsztam át a Balatont. [...] Volt, amikor tűzoltóruhában, volt, mikor ballonokkal. Volt olyan is, amikor úszókaput húztunk át, és ez a nyolcadik év, hogy matyó népviseletben úszok.”
Elmesélte azt is, miért ebben az extrémnek ható ruhában teljesíti a távot: „Mezőkövesdi vagyok, matyónak vallom magam, és ezen a gyönyörű napon, mikor a Balaton-átúszás van, a magyar tengert matyórózsák borítják.”
A legjobb ideje másfél óra volt, de idén, az új ruhában valamivel 3 óra felett teljesítette a távot.
Ahogy arról korábban írtunk, gyönyörű időben idén is lezajlott a Lidl Balaton-átúszás. Az eseményen idén is több mint tízezren vettek részt: profik és amatőrök, idősek és fiatalok, úszók és SUP-osok egyaránt.
A legextrémebb úszó – hasonlóan a korábbi évekhez – minden bizonnyal Bajzát László volt, aki idén is
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A száraz, aszályos nyár a Balatont sem kímélte. A csapadékhiány miatt a magyar tenger vízszintje alaposan lecsökkent - írja az Időkép.
A portál egy grafikonon is megmutatta a változást, melyen jól látszik, hogy milyen mértékben apadt le a Balaton vízszintje a nyári hónapopkban.
Májusban a tó átlagos vízszintje 110 centiméter volt. Majd a nyári meleg apasztani kezdte, az aszály miatt pedig augusztus végére már csak 70 centis volt az átlag.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérései szerint a párolgás mértéke miatt többször is előfordult, hogy a csökkenés elérte a napi egy centimétert. Emiatt május elejétől augusztus végéig 40 centiméterrel csökkent a Balaton átlagos vízszintje.
Ez mintegy 300 millió köbméter víz elpárolgását jelenti, ami körülbelül 100 ezer úszómedencényi víz.
A hétvégi esőzéssel hatezer úszómedencényi víz pótlódott. A 120 centiméteres maximum szabályozási szint eléréséhez még bőven szükség lenne csapadékra – írja a portál.
